SZILÁGYI GYÖRGY
SZILÁGYI GYÖRGY
SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Nagyon sok minden elhangzott a törvénnyel kapcsolatban, és az eredeti törvénnyel most nem szeretnék foglalkozni. Beszélhetnénk arról, hogy ez mennyire volt jó, mennyire használt, mondjuk, a hazai kis- és közepes vállalkozásoknak, a fuvarozóknak, mennyire volt hatással a szállítási költségekre és ezáltal egyes termékek áraira. De inkább beszéljünk arról, amiről most szól ez a módosítás, aminek örülünk, és mint mondjuk, támogatjuk is.
Azt meg szeretném jegyezni, hogy sokan az amnesztia szót használják. De azt szögezzük le, hogy ez nem egy automatikus amnesztiáról szól, nem arról szól, hogy innentől kezdve elengedjük ezeket a bírságokat, ezeket a tartozásokat, hanem egy lehetőséget adunk arra, hogy a jóhiszemű úthasználati vétségeket korrigálják és ezzel az államhoz forduljanak, ami el is hangzott, hogy miket értünk ezalatt. Főleg ezek a problémák, amelyek felmerültek az elmúlt időszakban, a párhuzamos utak használata, vagy rövid letérések bármilyen okból kifolyólag, a tankolásoknál vagy bárminél.
Annak is örülök egyébként, hogy talán így is kellene működnie a törvényhozásnak. Ha hozunk egy törvényt, és utána azt tapasztaljuk egy idő után, hogy ebben a törvényben vannak hiányosságok, vannak esetleg problémák, megoldandó dolgok, akkor nem ragaszkodunk mereven ahhoz, hogy ezt a törvényt pedig meghoztuk és akkor így lesz, hanem megpróbáljuk korrigálni, és valóban ez a módosítás ezt eredményezi. Tehát ha észlelünk egy hibát, akkor gyorsan lépjünk és korrigáljunk, ezzel is segítve a vállalkozásokat, az embereket, adott esetben itt éppenséggel a fuvarozókat.
Azért is örülök annak, hogy ez a törvénymódosítás bekerült a Ház elé, hiszen merem, szeretném remélni, hogy esetleg ehhez a módosításhoz hozzájárult az is, hogy nem volt hiábavaló az a kérdéssorozat, amit idén tavasszal intéztem a nemzeti fejlesztési tárcához e témában. Ugyanerre a kérdésre írásban kértem válaszokat, és esetleg ezzel is sikerült felhívni a figyelmüket. Tehát örülök neki, hogy felfigyeltek a problémára, és ez a módosítás lehetőséget ad arra, hogy a törvényből eredő visszásságokat visszamenőleg rendezze és a jogos panaszokat figyelembe vegye.
Most viszont szeretném felhívni a figyelmüket e módosítás kapcsán egy másik problémára, ami az autópályák használatával kapcsolatos. Ha valóban úgy van, ahogyan azt az előterjesztő a jelenlegi törvényjavaslat indoklásában állítja, hogy a megtett úttal arányos díj, illetve az ezt lehetővé tevő infrastruktúra az elektronikus útdíjszedési rendszer bevezetésével, az ellenőrzési kapacitás és annak hatékonysága a többszörösére növekedett, akkor érthetetlen számomra, hogy a személygépjárművekre ezt miért nem lehetséges kiterjeszteni. A hatékonyság alapján a költségvetés bevételei nyilván növekednének, ugyanakkor a díjköteles utakat használók is jól járnának. Csak annyit kellene ugyanis fizetniük, amennyit valóban közlekednek autópályán. Amíg azonban az egyszerű állampolgárok nem részesülhetnek a valóban igénybevétel-arányos térítési kötelezettség előnyeiből, mivel magyarázható az, hogy az általuk vásárolható legolcsóbb matrica is 10 napra szól. Tehát jelen pillanatban 10 napra szóló matricát vásárolhatnak az autópályát használók, személygépkocsival közlekedők.
Nyilván önök is egyetértenek velem abban, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hogy semmilyen arányosság nem fedezhető fel abban a rendszerben, amelyben például egy hétvégi hazautazásra is tíznapos jogosultságot kell váltani. Vagy ha teszem azt, vegyünk egy eklatáns példát a nyár folyamán: Budapestről valaki le szeretne menni a Velencei-tóra, mondjuk, egy szombati nap, akkor neki ahhoz, hogy az M7-es autópályát használja, tíznapos matricát kell vennie. Nem fog tíznapos matricát venni, a régi 70-es úton fog lemenni, ezzel növelve ennek az útnak a terheltségét, rontva az ott lakók komfortérzetét.
Emlékeztetem önöket arra, hogy 2012. január 1-jével éppen önök által került megszüntetésre az autópálya-használók körében meglehetősen népszerű, négynapos jogosultságot biztosító matrica, amelynek az akkori ára 1650 forint volt. Jelenleg a legolcsóbb a 2975 forintba kerülő heti, valójában azonban tíznapos jogosultság megváltása, amelyre abban az esetben is szükség van, mint ahogy említettem, ha akár egyetlenegy alkalommal történik a díjköteles útszakasz igénybevétele. Tehát bármilyen kisebb távra felmegy egy személyautóval valaki az autópályára, köteles tíznapos matricát vásárolni 2975 forintért. Az intézkedések következtében az alacsonyabb rendű útszakaszok terhelése nagyságrendekkel megnőtt, amely értelemszerűen a baleseti kockázatot is nagyban megnövelte, nem beszélve az ilyen alacsonyabb rendű utak melletti településeken élők komfortérzetének romlásáról, egészségügyi kockázatainak növekedéséről.
Azt gondolom tehát, hogy indokolt lenne a rendszer ilyetén történő igazságosabbá tételén elgondolkodnunk és erre vonatkozó javaslataikkal mihamarabb előállniuk. Arra gondolunk, hogy a személyautóval közlekedők dönthetnének arról, hogy tíznapos matricát vásárolnak, vagy választhatnák a természetesen reális áron meghatározott és megállapított használatarányos díjat az autópályákon. Szerintem ez használna a magyar autóstársadalomnak, sokkal inkább használna annak a tehermentesítésnek, amit az alacsonyabb rendű utak tehermentesítésére egyébként is fontos lenne már véghezvinni.
Tehát ajánlom figyelmükbe attól függetlenül, hogy támogatjuk ezt a módosító javaslatot is, hogy esetleg ebben az ügyben is, amennyiben lehetne, lépjünk még ebben a ciklusban. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
