Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormányzat banki károsultakat menteni szándékozó csomagja már nemcsak hintőpor a sebre. Nevezzük Betadinnak; még nem húzzák össze azt a sebet, nem varrják össze, valamit csinálnak, ami nem az igazi még.
Hogy honnan indult ki ez a folyamat? Másfél éve folyik egy huzavona, ahol önök vártak Alkotmánybíróságra, Európai Bíróságra, Kúriára és sok egyéb szervezetre, és a végeredmény az, hogy most őszre ígértek egy teljes körű, a bankokat nagyon keményen megfegyelmező csomagot, amiből aztán már február-március lett. Tehát most a jövő tavasznál tartunk.
De elmondható az, hogy egy alapvetésben meg kellene egyeznünk. Ez pedig az, hogy a lopott holmi visszajár, és a lopott holmiból, az ellopott pénztömegből minden egyes forint visszajárna. Erre egyetlenegy létező megoldás van, az, ha a hiteleket a felvétel napjának árfolyamán forintosítjuk. Ez ugye, átlagosan 165 forint körüli árfolyam volt. Talán nem véletlen, hogy a forintosítást a jövő évre pedzegeti a kormányzat, és nem a felvételkori árfolyamról beszél, hanem egy homályos, még meg nem fogalmazott, ismeretlen, akármilyen dimenzióba helyezi ezt az egész kérdéskört.
Elmondhatjuk azt is, hogy önmagában a most előttünk fekvő előterjesztéssel is nagyon komoly bajok vannak. Az, hogy a rendes bírói útnak lényegében a felfüggesztésével számtalan, több ezer, akár több tízezer polgár elől elveszik azt a lehetőséget, hogy a bíróság, a törvényszék előtt szerezzenek érvényt igazuknak, önmagában vérlázító. De szóba került itt egy szimbólum értékű, szimbólum erejű jelenség is, ez pedig az úgynevezett túlfizetések kérdése. A túlfizetések kapcsán önök egyfajta tőke-előtörlesztésként kívánják értelmezni azt, ami az embereknek visszajárna saját rendelkezési körükbe. Hiszen a törvényjavaslatukban úgy szerepel, hogy a polgárok feltehető akarata az, hogy ők egy előtörlesztést hajtsanak végre azon, több esetben feltételezhetően bűnelkövető pénzintézet viszonylatában, amelyik a bajt előidézte, és amelyek közül nagyon sok beperelte Magyarországot, azt az államot, amelynek a piacán nyerészkednek, gazdagodnak.
De ha az előtörlesztésnél tartunk és ezen feltehető akaratnál, akkor Rogán frakcióvezető úr kioktatással élt a tekintetben, hogy a Jobbik adott esetben rossz szakértőkre hallgat, amikor úgy gondolja, hogy az adott állampolgár hadd döntse már el nyugodtan azt, hogy a saját pénzével, a saját visszajáró pénztömegével hogyan rendelkezik. Pedig hát itt az a helyzet, hogy az előterjesztés alapján önök a károsult polgár helyett kívánnának olyan döntést hozni, hogy az az ember mire fordítsa a pénzét, mire fordíthatja és mire nem. Márpedig nagyon sokan pontosan a probléma kezeletlensége, az önök teszetoszasága, az önök vacakolása miatt jutottak olyan helyzetbe, hogy az életük más területén maradtak el, akár rezsiszámlákkal, akár a gyermek taníttatásának költségével.
Önök mint kormánypártok, kormánypárti képviselők milyen alapon döntik el magyar emberek helyett, hogy a számukra, bűnökhöz vagy feltételezhető bűnökhöz kapcsolódóan visszajáró összeg mégis mire fordítandó? Egy előző rendszerből ismert virtus ez, amit mi nem kívánunk még egyszer a Magyar Országgyűlésben viszontlátni. Mi lesz a következő lépés? Eladatják az érintett károsultak autóját, és abból is előtörlesztenek a bankoknak? Kik sugalmazzák ezeket önöknek? Tehát a kérdés, Rogán frakcióvezető úr, úgy merül fel, hogy a Fidesz-KDNP szakértői, háttérszakértői kik. És ezen a ponton az a kérdés is felmerül, hogy fel mer-e önök közül állni bárki és kijelenteni azt, hogy nincsenek titkos háttérmegbeszélések, találkozók banki vezetőkkel, pénzintézeti vezetőkkel, bankszövetségi tisztségviselőkkel. Ha nincsen, akkor álljon fel bármelyikük most itt nyugodtan, erősítse meg azt, hogy a Fidesz-KDNP és a kormány egyetlen vezetője sem tárgyal a háttérben, titokban, mutyizva banki vezetőkkel, pénzintézeti vezetőkkel, bankszövetségi vezetőkkel! Ha ez így van, akkor lehet ezt egy, bár részben hibás, de szuverén és az önök által létrehozott csomagnak tekinteni. Ha nincs így, akkor azért sem lehet, mert ezen háttérsugalmazásoknak „köszönhetően” még mindig ott tartunk, hogy a banki különadót teljes egészében áthárítják a magyar polgárok nyakába. A tranzakciós illetéket nem azok fizetik, nem azok a pénzintézetek és bankok, akiknek kéne, hanem a magyar polgárok nyakába van áthárítva ez is, indokolatlanul.
Egy monitoringrendszert képtelenek voltak évek alatt kidolgozni, amely mérné, hogy állnak-e valós piaci folyamatok a banki, akár kártyadíjak emelése mögött, akár a különböző embereket sújtó hitelbírálati díjak mögött. Nem állnak, mert nagyon sok esetben önök egyik kézzel látszólag terhelik a pénzintézeti szektort, a másik oldalon pedig ezek sunyiban, alattomos módon visszaterhelik a magyar lakosságra azokat a tízmilliárdokat, százmilliárdokat, amelyeket a közteherviselés nevében nem a magyar polgároknak kellene megfizetni. És ezzel a csomaggal pont ez a baj. Most már bíróságra sem mehet a károsult, a másik kézzel pedig visszaverik rajta a látszólagos kedvezményt. A végrehajtók az ingóságokra mentek rá az ingatlanok helyett, és kihagynak komplett társadalmi csoportokat, mint az államilag támogatott lakáscélú forinthiteleseket. (Az elnök csenget.)
Éppen ezért látható, hogy valami van, de nem az igazi még. Szedjék össze a bátorságukat, legyen ebből valami igazi! És álljon fel itt valaki, egyvalaki önök közül, és jelentse ki, hogy nem tárgyalnak titokban, a háttérben bankszövetségi és pénzintézeti vezetőkkel!
Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)
