DR. ARADSZKI ANDRÁS,
DR. ARADSZKI ANDRÁS,
DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Úr! Egy nagyon fontos törvényjavaslat tárgyalásában vagyunk, egy olyan törvényjavaslat tárgyalásában, amely megalapozza és megmutatja nekünk azokat a pénzügyi feltételeket, amelyekkel a paksi V. és VI. blokk megvalósulhat, amely remélhetőleg hosszú távon biztosítani fogja Magyarországon az elektromosáram-ellátást, azaz az ellátásbiztonság területén nagyon fontos lépést tudunk tenni ezzel.
Ez egy olyan szerződés, figyelembe véve a már korábban elfogadott, illetve a magyar jog részévé tett orosz-magyar államközi szerződést, amely a beruházás megindításának a lehetőségét teremtette meg, egy olyan titkos paktum, az a szerződés is és ez is, amit, ezt a titkos paktumot, itt tárgyalunk az Országgyűlés nyilvánossága előtt. (Dr. Tóth Bertalan: Utólag!) Ennél titkosabb paktumot én még nem láttam! Az biztos, hogy úgy tárgyalni egy titkos paktumról, hogy az ország-világ láthatja, vitatkozhatunk, elég érdekes dolog. Mindenesetre megkíséreljük azt, hogy tárgyszerűen, a magyar érdekek mentén, a jövő energiaellátása biztonságának megteremtése érdekében vitassuk meg az előttünk lévő törvényjavaslatot, illetve a mögötte levő szerződéstervezetet.
Elhangzott többször ellenzéki oldalról, hogy ez a titkos paktum igényli a nyilvánosságot, és mi lehet még emögött. Kérem tisztelettel, semmi más nincs emögött, mint az, hogy a jelenleg működő paksi blokkok üzemideje le fog járni. Utána valamit kezdeni kell, biztosítani kell a jövőben Magyarországon helyi, tehát magyarországi termelésű 10 ezer megawattot. Ez világos, és az is világos, hogy a mai magyar erőműállomány állapota, korszerűsége enyhén szólva kétséges, és ahhoz, hogy a magyar ipar, a magyar gazdaság, amely egyre inkább munkaalapú társadalommá fog növekedni, megfelelő biztonsággal tudja az energiaellátást biztosítani, ahhoz szükséges, nyilvánvalóan szükséges a Paksi Atomerőmű V. és VI. blokkjának megépítése.
Egyébként az atomerőmű kapacitásbővítése, az V. és VI. blokk megépítése összhangban a 2011-ben elfogadott magyar energiastratégiával, amely az energiamixben fontos szerepet szán az atomerőművi kapacitásnak, de ugyanilyen fontos szerepe lesz a megújuló energiaforrásoknak, valamint a fosszilis energiából nyerhető energiaforrásoknak. Úgy gondolom, hogy ebbe a keretbe téve és azt megnézve, hogy miért kell ezt csinálnunk, az bizonyos, hogy ezen az úton el kell indulnunk, a nyilvánosságot megfelelően tájékoztatva, a parlamenti demokratikus eszközöket alkalmazva nyilvános vitával döntsük el, hogy ezen az úton végigmegyünk-e, azaz megkötjük-e azt a szerződést, amely biztosítja az atomerőmű bővítésének pénzügyi finanszírozását.
Úgy gondolom, hogy ezek előrebocsátása után érdemes rátérni arra, hogy vajon milyen ez a szerződéstervezet, amely előttünk van, mit jelent ez a magyar társadalom számára finanszírozási oldalról. Először is hangsúlyoznom kell, tisztelt képviselőtársaim, hogy e mögött a finanszírozási szerződés mögött értékteremtés van. Értékteremtés van olyan értelemben, hogy egy nagyon korszerű és remélhetőleg hatékonyan, határidőre elkészülő atomerőmű fogja a magyar vagyont, a magyar társadalom vagyonát gyarapítani. Értékteremtés van, és nem úgy használjuk majd fel ezt a 10 milliárd eurót, mint azt a 14,8 milliárdot. Legyünk precízek, képviselőtársam, 14,8 milliárdos európai uniós és EKB-s hitelt vettek fel a Gyurcsány-kormány idején, 2008-ban. Nem emlékszem arra, tisztelt képviselőtársaim, hogy behozták volna azt a parlament elé, itt, a magyar parlament nyilvánossága előtt vitatták volna meg, és döntöttek volna arról, hogy vajon kell-e ennek az országnak 14,8 milliárd eurós EKB-s, valamint IMF-es hitelt felvenni.
Az az összehasonlítás, hogy piaci alapon drága jelen pillanatban az IMF-es és az EKB-s hitelhez képest, ami előttünk van, nem tudhatjuk, mert nem tették elénk, nem vált a nyilvánosság részévé, nem vitattuk meg. Ehhez képest a szocialista párti megítélés szerint az egy átlátható döntés volt. Ehhez képest a mostani vita erről a szerződésről, amely részletesen tartalmazza az összeget, a felhasználás ütemét, a kamatlábakat, a tőketörlesztés ütemezését, a kamat visszafizetésének módját, módszerét, ehhez képest ez egy titkos paktum. Valahol szerintem újabb szemüveget kellene felvenni azoknak, akik azt mondják, hogy egy titkos paktumról vitatkozunk most itt az Országházban.
Visszatérve a pénzügyi feltételekre, nagyon kedvezőnek tűnik. Nagyon kedvező abból a szempontból is, mert itt nem az exporthitelezési kamatlábakat kell figyelembe venni, hanem a beruházási eurós hiteleket megvizsgálni. E tekintetben jóval keményebb számok vannak. Például egy vállalkozásfejlesztési euróalapú hitel jelen pillanatban 9,75 százalékra vehető fel. Ha azt nézzük, persze lehet kedvezőbbet is, ha kimegyünk a nemzetközi piacra, a legkedvezőbb hitelező ma Európában az Európai Befektetési Bank, az European Investment Bank, annak is magasabb a kamatlába, tisztelt képviselőtársaim. Jelen pillanatban az 5 és 6 százalék között mozog. Ehhez képest gyakorlat az EIB-nél, hogy részesedést kérnek az adott vállalkozásból, közvetlen ellenőrzést gyakorolnak a beruházás egészére, és abban a pillanatban, ha egy szikrányit eltérnek a kialkudott feltételektől, akkor az egészet felfüggesztik. Ez egy atomerőmű építésénél sokkal nagyobb kockázatot jelent, mint gondolnánk.
(16.40)
Úgy gondolom, ezzel szemben ez a szerződés, ami előttünk van, ilyen feltételeket nem ír elő. Az orosz partner nem kér tulajdonrészt a Paksi Atomerőműből, nem igényli azt, hogy ő állapítsa meg a hitel-visszafizetés garanciáját biztosító áramárat. Ezek mind olyan feltételek, amelyek a pénzügyi feltételeken túl igen előnyössé, átláthatóvá, világossá, számon kérhetővé és megfizethetővé teszik a hitelt. Úgy gondolom, az is normális dolog, hogy előbb a kamatot kezdjük fizetni, és amikor megvalósul a beruházás, amikor elkezd termelni, amikor értéket ad, áfabevételt biztosít a magyar költségvetésnek, akkortól kell a tőkét kiegyenlíteni. Nagyon ritka az ilyen hitelezés a nemzetközi projektfinanszírozásokban. Nagyon ritka ezeknek a kedvező feltételeknek az összessége, amelyeket ez az előttünk lévő hitelszerződés tartalmaz; olyannyira ritka, tisztelt képviselőtársaim, hogy nincs is. Ezért gondolom, és ezért gratulálok a pénzügyi feltételeket kitárgyaló magyar küldöttségnek, hogy ilyen előnyös jellegű, előnyös tartalmú, előnyös feltételeket tartalmazó hitelszerződést sikerült kialkudni az orosz féllel.
Sokan mondják, függetlenül a pénzügyi feltételektől, hogy ezzel kiszolgáltatjuk magunkat Oroszországnak az energiafronton. Valóban van Magyarország számára orosz energiafüggőség, ezt mindenki tudja, ez nem mai keletű, ez több tíz éves, lassan már 60 éves keletű állapot. De tisztelt képviselőtársaim, annak az alapvető oka nem az atomerőmű létesítése, az pontosan az ellenkezőt jelenti, a függetlenedést jelenti. Kevesebb gázt kell felhasználnunk, kevesebb olyan földgázt kell felhasználnunk, ami orosz eredetű. Az is igaz, hogy az Európai Unió a földgáz beszerzésének olyan 75-80 százalékát az Európai Unión kívülről szerzi be - lehet, hogy csak 60 -, de a lényeg az, hogy azt meg szépen elosztja háromfelé: Északi-tenger, Afrika és orosz beszerzés, de Magyarország a gáz beszerzésének több mint a 80 százalékát az orosz féltől kénytelen beszerezni, mert nincs más lehetősége, nincs más olyan lehetősége, amit meg lehetett volna korábban teremteni határkeresztező létesítmények kialakításával, amiben ez a kormány élen járt, és remélhetőleg a jövőben is élen fog járni.
Itt jelen pillanatban, ha visszatérünk a már megkötött szerződésre, amely biztosította a két fél között, hogy meg tudjuk építeni ezt az atomerőművet, itt jelen pillanatban az orosz fél arra vállalt kötelezettséget, hogy az üzemanyagot leszállítja, azaz a fűtőtesteket leszállítja, de nem kért kizárólagosságot ebben a kérdésben, sőt vállalta, hogy visszaszállítja ezeket a fűtőelemeket. Itt ez a függőség, de ez nem napi függőség, tisztelt képviselőtársaim, nem naponta kell néznünk, vajon elzárja-e az orosz fél a gázt vagy nem. Ez jelenti a magyar energiafüggetlenséget, a magyar energiatermelés egyre függetlenebb lehetőségeit, ami teljes mértékben összhangban van az Európai Unió irányelveivel, elvárásaival, amely azt mondja az európai uniós államoknak, hogy törekedni kell minél erőteljesebben, minél mélyebben, minél hatékonyabban az energiaellátás önállósítására. Minden államnak megvan a felelőssége, hogy függetlenedni tudjon azoktól az energiaforrásoktól, amelyek a harmadik, tehát az Európán kívüli piacok felé kötelezik el az európai uniós tagállamot. Ezzel a szerződéssel, ezzel a konstrukcióval, ezzel a szakértelemmel és azzal a szakértelemmel, amivel a magyar mérnökök rendelkeznek, és vélhetően fel tudják építeni ezt az erőművet, megtesszük ezeket a lépéseket, és hosszú távon biztosítjuk az energiaellátást és az energiaellátásnak azt a részét, hogy függetlenedjen a külső piacoktól.
Még egy gondolat, azzal, hogy átláthatóság. Így ezt a titkos paktumot most tárgyaljuk. Elvárás az ellenzék részéről, hogy a beruházás minden részletét figyelemmel tudja kísérni. Kérem tisztelettel, a hatályos magyar törvények alapján a beruházó, a Roszatom köteles közbeszerzési eljárásokon a beszállítókat kiválasztani, köteles ezeket a beszállítókat olyan módon kezelni, hogy az erre a fedezetkezelésre vonatkozó alvállalkozókat biztosító kormányrendeletnek megfelelően járjon el. Aki arra kíváncsi, hogy ki építi, ki a fővállalkozó, ki az, aki kint van a területen, és ki az alvállalkozó, azt a teljes nyilvánosság előtt meg tudja nézni. Tehát ezeket a dolgokat az építkezés, a beruházás, a konstrukció folyamán követni lehet, úgyhogy minden esélye megvan annak, hogy átlátható, világos és jó célt tudunk szolgálni ennek a törvényjavaslatnak az elfogadásával, így a KDNP részéről az elfogadást javasolni tudom.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
