DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr, a házszabály adta lehetőséget. A normál hozzászólásomban igazából a szerződés néhány külpolitikai vonzatára szeretnék utalni. Tehát az ellenzéki oldalról felelősen gondolkodó képviselők, mi úgy gondoljuk, hogy az Orbán-kormány által ezzel a döntéssel, aminek része ez az előterjesztés is, tehát ez az Orbánék által választott út külpolitikai szempontból is különösen kockázatos. Súlyos hiba, hogy ezt az egészet csak a Fidesz és a holdudvara magánügyének tekintik önök is és a kormány is, és még egyfajta zavaros filozófiát is kitaláltak Orbán Viktor hirtelen jött oroszbarátságának alátámasztására.
Persze, az Orbán-Putyin-paktum alapján már érthető, amit az egyik orosz hírportál írt, hogy ha van Oroszországnak igazi európai húgocskája, az éppenséggel Magyarország. Ezt ők őszintén írták, őszintén így látják. De nekünk meg azt kell látni, hogy aki a részvételünkkel elfogadott közös szabályokra, a sokcentrumú és hálózatos együttműködésre épülő Európai Unió helyett a centrum-periféria viszonyt megtestesítő kis ország-nagy pártfogó-kistestvér kapcsolatrendszerre épít, az eleve egy alárendelt szerepbe hozza, kényszeríti be az országot. Annál inkább furcsa ez, mert jelenleg nem vagyunk döntési kényszerben. Igazából, ezt már kifejtettem az első hozzászólásomban, döntési helyzetben sem vagyunk az atomerőmű-bővítés szakmai megalapozottságát illetően. Nemcsak mi, nemcsak a szakmai közélet, de az ország közvéleménye is elvárja önöktől, hogy ezt a szakmai megalapozást legalább pótolják, ne csak ilyen tohuvabohut adjanak elő a bővítés indokaként.
Ahogy elmondtam, a jelenlegi blokkok 2032-2037-ig még működni tudnak, és így ezt a döntést, amit most önök előrehoztak, nem teljesítve a 2009-es közös parlamenti döntés feltételeit, hogy a szakmai előkészítést elvégezzék, igazából 2018-2019-ben kellene meghozni. Tehát van még egy 5-6 év, ami alatt a világon több helyen, például Törökországban az elmúlt évben helyeztek üzembe egy 600 megawatt villamos teljesítményű, negyedik generációs földhőerőművet. Olaszországban évtizedek óta működik egy 800 megawatt villamos teljesítményű földhőerőmű. Az izlandi példát nem hozom, mert az speciális és extrém. De ezt a geológusok tudják, hogy három hely van, ahol a földkéreg annyira vékony, mint Magyarország alatt, Izlandon és Kína egyes speciális területein. Tehát ezzel az adottsággal nem élni, hogy gyakorlatilag egy geotermikus adottságokkal kiválóan megáldott országban élünk, és az, utaltam már az amerikai palagázpéldára, ők a saját energiakészletüket használják ki, a mi saját belföldi energiakészletünk az a földhő, ami itt van alattunk, és nagy mennyiségben kitermelhető.
A másik az, hogy önök úgy tekintenek erre a kölcsönre, mint amit az áram árába nem kell beszámítani. Van egy olyan forrás, amikor az alternatív energiaforrások kiépítésénél tényleg nem kell beleszámolni a beruházást az áram árába, mert azt az Unió a zöldenergia támogatásaként beruházási oldalról is megtámogatja. Tehát nem élni a földhőkitermelés lehetőségével Magyarországon, nem élni ezzel az innovációval, amihez az adottságaink rendkívül jók, az energia forrása határainkon belül van, és összességében ugyanolyan léptékű, mint ez az atomerőmű-bővítés, nem kihasználni a döntés meghozataláig rendelkezésünkre álló 5-6 évet, ezt mondjuk mi úgy, hogy a felelős gondolkodás hiánya.
Mert amit önök most tudnak a 20 évvel későbbi prognózisról, meg amit látunk itt erről a nagyon kedvezőtlen pénzügyi feltételekről, mert ne tessék elhinni, ami a kormány-előterjesztésben van: ilyen állam által garantált hitelt fele ekkora kamatra lehet kapni. És sajnálom, hogy Csenger-Zalán képviselő úr bizonyos mértékig ellentmondásba keveredett az előtörlesztést illetően, mert példaként a 6 héttel előrehozott IMF-hitel zárótörlesztést mondta, amiről a szakma pontosan tudja, hogy egy kétszer akkora kamatra fölvett kötvénykibocsátás eredményeként állt rendelkezésre az a törlesztési dózis, amiből visszafizették. Tehát ez a tapasztalat, amit ön itt fölvázolt, nem vetíti előre azt a későbbre prognosztizált dolgot, hogy ha majd az orosz kamatnál olcsóbb egyösszegű lesz, akkor majd kiváltjuk. Miért kapnánk, amikor látják, hogy abban már ott pihen a mi megállapodásunk? Tehát ez egy kicsit sánta hitel; nem is sánta hitel, sánta érvelés. Tehát ezzel szakmailag azért komolyan nem szabad előjönni.
Szeretnék még egy korábbi idézetet mondani az önök miniszterelnökétől. Nem olyan régen mondta, 2007 tájékán, amikor még úgy érvelt, ezt a nyilvánosság előtt mondta, tehát dokumentált idézet, hogy „az orosz észjárás nem piaci alapú, hanem állami, politikai természetű észjárás, amelyben nem a verseny elfogadása, hanem a monopolhelyzetekre való törekvés a természetes”. Orbán Viktor akkor még speciális orosz felfogásnak minősítette azt, hogy az energiacégek a legerősebb függésben, állami tulajdonban legyenek. Orbán Viktor akkor még óvott attól, hogy Magyarország energiaellátása orosz függésbe kerüljön, ezt a Nabucco-konferencia és a Déli Áramlat összehasonlításaként mondta el. Most viszont, noha igaz az az állítás, amit mondanak, hogy az olajfelhasználás lecsengőben van néhány évtized múlva, a gázfelhasználás tendenciájában már most is csökken, tehát a korszerű, kombinált ciklusú gázerőművek árproblémák miatt nem működnek, az E.ON bezárta a debreceni erőművét, szünetelteti a gönyüi vadonatúj, 400 megawattos erőművének működtetését a gázárproblémák miatt, úgyhogy ebben önöknek igazuk van.
(18.50)
De a megoldás most nem egy nagyon drágán megvett atomerőmű, nem egy összességében 30 forint/kilowattóráért előállított villanyáramár a megoldás, hanem a magyar adottságokkal sokkal inkább adekvát, a földhőbányászatra épülő innováció.
Abban egyetértek önnel, hogy a szél nem mindig fúj, és nem is túl szeles Magyarország; néhány terület van, de ott már megépítették a szélkerekeket. Az is igaz, hogy a napfényes órák száma Dél-Portugáliában másfélszer annyi, mint Magyarország legjobb röszkei területein, tehát ezek csak kiegészítő, addicionális energiaforrások lehetnek; ugyanígy a biomassza. De azt azért nem szabad elfelejteni, hogy például a helyi, a faluközösségeket kiszolgáló kis biomassza-erőművek a helybeli foglalkoztatás, a vidéki munkahely-lehetőség és így a megtartó képességnek egyik jelentős forrása lehet.
De ilyen léptékben, amit a Paks II. energiában, villamos energiában jelent, a földhőbányászat felveszi a versenyt, és ha az erre vonatkozó - hogy mondjam - innovatív lépések pont most, a véleményünk szerint kicsit elhamarkodott paksi döntés miatt eltűnnek, abból biztosan kára lesz az országnak.
Tehát abban igaza van Aradszki Andrásnak - most nem tudom, képviselőnek vagy államtitkárnak mondjam, itt képviselői minőségében szólt hozzá a KDNP részéről -, hogy 20 éves távlatban tényleg tízezer megawatt kapacitásnak a lecseréléséről van szó. Egy kicsit belebonyolódott ebbe, nem pont ezt mondta, de jó szándékkal ezt értem belőle. De ha ezt szakmailag elfogadjuk, akkor azt is tudnunk kell, hogy akármennyi, akár a mostani 2000 megawatt, meg a hozzáadódó 2500 megawatt, összességében 4000-4500 megawatt nukleáris kapacitás mellé még ott van a folyamatos felhasználású földhőerőműre vonatkozó igény, ami tényleg független minden külső hatástól. És azon túlmenően, hogy mondjuk, itt Budapest környékén ez megvalósítható, akkor a főváros távfűtése is geotermiával biztosítható, ami sokkal olcsóbb akár a gáznál, akár a biomasszánál; nem lehet versenyképes energiaforrást találni arra a földhőerőműre, amely villamos energiát és ötször annyi fűtési energiát termel.
Úgyhogy erre azért szeretném felhasználni ezt a vitát, hogy miniszter úr, képviselő úr, aki ennek, ahogy látható, a szakpolitikai vonatkozásaival is foglalkozik - ahogy miniszter úr mondta, involválódik ebben a kérdésben, mert ez nagyon helyes, ha egy képviselő próbál érteni valamihez; ez szerintem inkább előny, mint hátrány -, hogy ne hanyagolják el, dolgozzák ki minél előbb a METÁR-t, a megújuló energia támogatási rendszert, és mielőbb kezdjék meg az uniós források felhasználását, mert nukleáris energiára nem lehet uniós forrást kapni, igazából még az összehasonlításként Aradszki András képviselő úr által említett EIB-hitelt sem lehet kapni, EBRD-hitelt meg végképp nem, tehát az Európai Unió bankjai nem finanszíroznak nukleáris beruházást, tehát ilyen értelemben érthető az orosz hitelmegállapodás. De ahhoz, hogy ez a fiaskó, ami a dolog megtérülését jelenti, valahogy nemzetgazdasági szinten később kompenzálható legyen, ahhoz mindenképpen jelentős megújuló erőművi kapacitásokat kell Magyarországnak kiépíteni, uniós támogatást felhasználva, és ehhez a léptékben legjobb összehasonlítható terület a földhőbányászat, a nagy mélységből, tehát 2500 métert meghaladó mélységből történő földhőbányászat, villamosenergiatermelési célra, amivel aztán majd az autóinkat is hajthatjuk, egy tározós erőmű építése, amivel a folyamatosan üzemelő geotermikus erőmű éjszaka termelt áramát meg a paksi nukleáris öt blokk éjszaka termelt áramát valamilyen módon, bizonyos veszteséggel, a jelenlegi szakmai tapasztalatok szerint mintegy 20-25 százalék veszteséggel, de azért be lehet tárolni, és akkor ez tényleg egy működő energiamixet jelenthet egy egyoldalú nukleáris függőséggel szemben.
És ahhoz az áhított szemponthoz, hogy Magyarország energiafüggetlenségét, mondjuk, egy emberöltő távlatában azért legalább lássuk, ahhoz ezek a nukleáris energián túlmenő fejlesztések, alternatív erőművi fejlesztések hozzájárulnak. És noha azt mondták önök, hogy nem tartozik az energetikához az épületfelújítás, merthogy kevés villanyáramot használnak fűtésre, azért összességében, amit korszerűsítésre általában fordítunk, ez alatt nemcsak az épületszigetelést, hanem a berendezések korszerűsítését is értem, mert ha fölújítanak egy épületet, azon belül a világítóberendezéseket, tartós elektromos használati cikkeket is érdemes felújítani, akkor összességében már eredményezhet egy relatíve kedvezőbb villamosenergia-felhasználást. Ehhez a részéhez az energiaprogramnak kívánok sok sikert a Fidesz-képviselő uraknak is.
Köszönöm, elnök úr, a lehetőséget. (Taps az MSZP padsoraiban.)
