VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY nemzetgazdasági miniszter: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársunk! Nagyon köszönöm a felszólalását, hiszen lehetőséget ad arra, hogy tájékoztassam a tisztelt Házat a kormány azon lépéseiről, amelyek a gazdaságfejlesztés érdekében történtek. Képviselő úr nagyon jól foglalta össze, hogy valóban, milyen kiinduló helyzetet örökölt ez a kormány 2010-ben. Egy dolgot tennék még hozzá, hogy azok az országok, amelyekkel egy kalapban voltunk annak idején, többek között, mondjuk, Görögország vagy Portugália, még mindig ugyanebben a helyzetben vannak. Portugáliában, ha jól látja az ember, akkor kormányválságról kormányválságra billeg a kormány, és nem tud érdemi intézkedéseket hozni, a gazdaságot még nem sikerült kivezetni abból a válságból, amibe 2008 után került, Görögországban pedig még mindig az a kérdés, hogy a törlesztőrészletet most lehívják, nem hívják, és milyen segítség kell ahhoz, hogy a görög gazdaság talpon maradjon.
Ehhez képest valóban Magyarország saját erejéből kezdte el csökkenteni az államadósságát, került ki a túlzottdeficit-eljárás alól, és a magyar kormány mindezt úgy tette meg, hogy egyetlen fillér külső segítséget sem kellett igénybe venni hozzá, tehát sem az IMF, sem az Európai Unió külső támogatására nem volt szükség. Sőt, azt kell mondanom - ahogy ön is említette, képviselő úr -, hogy a túlzottdeficit-eljárásból 9 év után sikerült kikerülnünk, 3 százalék alatt van a hiányunk, a költségvetésünk továbbra is tartósan ezt a 3 százalék alatti hiányszintet fogja produkálni, államadósságunk csökken, a folyó fizetési mérlegünk jelentős többletet termel - tehát körülbelül az 5-6 százaléka a bruttó hazai tervünknek, ami pluszban jelentkezik -, és azt kell mondanom, hogy a 3,5 százalékos növekedéssel pedig dobogós helyen vagyunk a 28 uniós tagország közül, hiszen Magyarország egy recesszióban lévő országból 2013 második felében már egy gazdasági növekedésbe váltott át.
A kérdés az, hogy hogyan tovább, hiszen ezt a gazdasági növekedést kell stabilizálnunk, s mindezt úgy kell megtennünk, hogy lehetőség szerint nem szabad, hogy egyensúlyi problémáink legyenek, azaz visszakerüljünk abba a helyzetbe, ahol 2010-ben voltunk, amit az előző kormányoktól 2010-ben örököltünk.
(8.10)
Ehhez nyilván tartani kell a szigorú, fegyelmezett költségvetési politikát. A magyar kormány kész erre, semmilyen olyan intézkedést nem fogadtunk el és nem is támogatunk, amelyik újra visszavinné az országot az eladósodás, az adósságcsapda irányába.
Tegnap itt a parlamentben egy vita is alakult ki arról, hogy most az adósságszint csökken-e vagy nem. Az adósságszint csökken, az elmúlt három évben folyamatosan egyre kisebb mértékű volt ez az államadósság. Átmenetileg persze ez a szám változhat, hiszen februárban 3 milliárd dollár államkötvényt bocsátottunk ki, ez megnövelte az adósságszintet, de ahogy már többször elmondtuk, az év hátralévő részében törlesztéseket végzünk; szerencsére már nem kell az IMF-nek törlesztenünk, ezt tavaly megtettük és előtörlesztettünk, de vannak korábban fölvett, lejáró adósságaink, ezeknek a törlesztése ebből az összegből történik, tehát az adósságszint az év vége felé folyamatosan csökkenni fog.
Nyilván az is cél kell legyen, hogy az adósságcsökkentés mellett a foglalkoztatás, a munkahelyek teremtése továbbra is elsőbbséget élvezzen, elsőbbséget kapjon. Ehhez gazdasági növekedésre van szükségünk. A kormány célja a teljes foglalkoztatottság, ami azt jelenti, hogy mindenki, aki munkát keres magának, lehetőség szerint találjon. Közgazdászok úgy fogalmaznak, hogy ha négymillió fő fölött van a munkavállalói létszám, és a munkanélküliség, az úgynevezett súrlódásos munkanélküliség pedig 4 százalék alá tud kerülni, akkor teljes foglalkoztatottságról lehet beszélni Magyarországon is. Efelé kell tovább mennünk. Most valamivel még 8 százalék fölött van a munkanélküliség, de az a kormány célja, hogy a munkahelyek száma továbbra is nőjön.
Hogyan tud tovább nőni? Úgy, hogy a gazdaság fejlesztése kap elsőbbséget ebben az időszakban. Ennek egy nagyon komoly iparfejlesztési része van. Magyarország ma a harmadik az ipari termelés arányát tekintve a bruttó hazai termékben az Európai Unió tagországai közül, de szeretnénk ezt tovább növelni, szeretnénk, ha valóban Magyarország lenne az ipari termelés tekintetében az egyik legfejlettebb vagy a legfejlettebb ország Európában. Erre nagyon jó esélyünk van, hiszen a külföldi tőke érdeklődése változatlan.
Ilyenkor ellenzéki képviselők mindig megjegyzik, hogy de hát a hitelminősítők még nem minősítettek bennünket föl. Erre azt tudom mondani, hogy a hitelminősítők 2008-ban annak a Lehman Brothers banknak adtak A kategóriás minősítést, ami aztán egy hónap után csődbe ment. Tehát csínján ezekkel a hitelminősítésekkel. Számunkra sokkal fontosabb a piac értékítélete, a piac pedig Magyarországot jó minősítéssel, befektetői kategóriába minősítette, ennek köszönhető az, hogy februárban hatszoros túljegyzése volt a magyar állampapíroknak.
Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
