DR. BÁRÁNDY GERGELY
DR. BÁRÁNDY GERGELY
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tekintettel az új házszabályi rendelkezésekre, abban a furcsa helyzetben vagyunk, hogy ha plenáris ülésen szeretnénk a módosító javaslatokról beszélni, akkor - ahogy egyébként Gulyás Gergely képviselőtársam is ezt tette - nem tudunk mást tenni, mint az általános vita részeként ezt megtenni. Ugyanis, ahogy ő elmondta, és egyébként részletezte is, valóban benyújtott egy módosító javaslatot, ami a 9. számú módosító javaslat, ha a számokat nézzük. Erre hivatkozással mondta azt képviselőtársam, hogy itt az alkotmányossági aggályok eloszlathatók, ha az Országgyűlés ezt a javaslatot elfogadja.
Beszélhetünk itt konkrétan a módosító javaslatról is, de beszélhetünk természetesen általában egy ilyen típusú megoldási javaslatról. Azt gondolom, hogy bár Gulyás képviselőtársamnak a szándéka ezzel a módosító javaslattal, ha csak a javaslatot nézzük és annak a szövegét, akkor az nyilvánvalóan jó, pozitív és támogatható. Hiszen a súlyosan aránytalan, a tervezett súlyosan aránytalan rendszert egy icipicit arányosabbá kívánja tenni. De, tisztelt képviselőtársaim, attól, mert egy rendszer eddig súlyosan igazságtalan volt, majd egy módosító javaslat nyomán egy picit kevésbé lesz igazságtalan a súlyosan igazságtalanhoz képest, attól az még nem jó, attól az még nem elfogadható.
Ugyanis képviselőtársam javaslata nem szól másról, mint hogy a kompenzációs lista esetén, a kompenzációs mandátumok esetén alkalmazzunk bizonyos kompenzációt, nem tudom másként mondani, bár ismétlem a szót, de nyilvánvalóan másra vonatkoztatva, amikor meghatározzuk az itteni mandátumszámokat, azaz itt érvényesüljön a szavazatok esetében az, hogy valójában hányan adták le a szavazatot valójában milyen pártokra.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a fajta arányosítás arról szól, hogy 23 mandátum esetén nem arányosítunk, hanem csak 9 mandátum esetén arányosítunk. Hadd kérdezzem meg, ha alapvetően azzal van a probléma, és úgy tűnik, a kormánypárti képviselők is alkotmányossági problémákat látnak az ilyen irányú torzítás vonatkozásában, ha ennek csak egy részét küszöböljük ki, akkor eljutunk oda, hogy kicsit kevésbé lesz alkotmányellenes? Mert azt gondolom, hogy ennek a logikának ez az eredménye. Nem kiküszöböljük az alkotmányellenességet, hanem az aránytalanságból eredő alkotmányellenességet úgy kívánjuk kompenzálni vagy kiküszöbölni, hogy a rendszer egy részét egy picit arányosabbá tesszük, a másik részét meg nem tesszük arányosabbá. Mondjon már nekem egy kormánypárti képviselőtársam egy olyan érvet, ami alapján ebben van logika!
Tudják, ezt olyan taktikának szoktuk tekinteni, amit önök nagyon jól alkalmaztak az elmúlt négy évben: három lépés előre, egy meg hátra. Erről volt szó az alkotmánybírósági jogkör csorbításánál, és utána lehetne sorolni még számos olyan esetet az elmúlt négy év közjogi jogalkotásában, ahol önök ugyanezzel a technikával éltek.
(18.10)
Azt mondták az Alkotmánybíróság esetén, hogy nem vizsgálhat felül bizonyos témakörökben meghozott parlamenti döntéseket, majd hozzátették, hogy jó, akkor egy pici, szűk körben bizonyos szempontrendszer alapján ezt mégis megtehetik. Egyeseknek az a véleménye keletkezett ennek kapcsán, hogy önökbe mégiscsak szorult valami demokratikus érzés, hiszen hallgatnak a társadalom szavára, és gesztusokat gyakorolnak. De, tisztelt képviselőtársaim, semmi más ez, mint egy nagy átverés. Az átverés erről szól.
Önök tudatosan csinálják ezt több mint négy éve, három lépést tesznek előre, aztán egyet hátra. Ez a javaslat semmi másról nem szól. Ez arról szól, hogy körülbelül egy- vagy kétmandátumnyi kompenzáció lesz az egyébként 33 tagú közgyűlésben. Egyébként azok a problémák, amelyeket képviselőtársaim soroltak, és amelyeket nem kívánok ismételni, hogy az egyik kerületben ötször annyit ér egy választópolgár szavazata, mint a másikban, ettől még semmivel nem lesz jobb. Ugyanis az a polgármester, akit 20 ezer ember választ meg és az a polgármester, akit 115 ezer ember választ meg, ugyanúgy egy szavazattal fog rendelkezni a közgyűlésben. Tudják, mi lenne egy érdemi változás például? Ha annak a szavazata, akit többen választanak meg, többet érne. Nyilvánvalóan ezzel más alkotmányossági problémák lennének, de mondjuk azt, hogy ezt a problémát így lehetne esetleg kiküszöbölni. De önök nem ezt teszik. Önök azt mondják, hogy odadobnak valami látszatmegoldást az ellenzék és az emberek elé, és egyébként az a rendszer, amit önök kitaláltak, pontosan ugyanúgy hatályba fog majd lépni.
Tisztelt képviselőtársaim, én nem szeretem, amikor a választópolgárokat becsapják. Ugyanis minket valószínűleg nem fognak tudni, mert ismerjük önöket és az önök kormányzását négy éve. Pontosan tudjuk, hogy mik ezek a módszerek. Azt gondolom, hogy egy ellenzéki pártnak, amikor ilyet lát, az a feladata, hogy a választópolgárok elé tárja az előre megtervezett csalásokat. Ugyanis őket akarják ezzel megvezetni.
Tudják, természetes az, hogy bizonyos torzítások léteznek a választási rendszerben. Ez országonként eltérő, de azt gondolom, az nem természetes - és most az országgyűlési választásokra konkrétan utalok, az önkormányzatiról akkor lesz érdemes beszélni, amikor az majd megtörtént -, hogy azokra a pártokra, akik most itt ellenzékben ülnek, összességében lényegesen többen szavaztak, mint önökre. Ehhez képest önöknek kétharmada van ebben a parlamentben. Na, ez az, ami elfogadhatatlan. És önök ugyanezt a szisztémát akarják eljátszani az önkormányzati választásokkor. Nézzék majd meg, hogy mi lesz az aránya az összbudapesti szavazatoknak, és mi lesz az aránya a fideszes képviselőknek a közgyűlésben! Nagyjából hasonló aránytalanságot fog mutatni. Önök azzal kívánják a mi szemünket kiszúrni, hogy egy ilyen javaslatot idetesznek elénk módosító javaslat címén, amely maximum egy-két mandátumot fog változtatni.
Nem tudok pontos számokat, és nem is akarok pontos számokkal operálni, csak nagyságrendekkel. Ugyanúgy, ahogy Burány képviselőtársam elmondta, jól mondta és helyesen: általában nem értek egyet az LMP irányvonalával, vagy nagyon sok mindennel nem értek egyet, a Jobbikéval szinte soha. De azért ezek a pártok, mondjuk, 10-12 százalékos támogatottsággal rendelkeznek Budapesten, és ha megnézzük majd, hogy a közgyűlésben hány képviselőjük lesz, attól függően, hogy majd ez a kompenzációs történet hogy zajlik, ehhez képest lesz 3-5 százalékuk. Tisztelt képviselőtársaim, önök szerint, ha valaki a felét kapja vagy kevesebb, mint a felét annak egy testületben, mint amilyen arányban rá szavaztak a választópolgárok, ez rendben van? Önök szerint ez jó? Önök úgy gondolják, hogy egyébként azzal, hogy idetesznek egy ilyen módosítót, azzal ezt a rendszert rendbe rázzák?
Tisztelt Képviselőtársaim! Annyit szeretnék önöktől kérni, hogy ha komolyan veszik azt, amit egyébként állítanak, hogy ezekben a kérdésekben szükség van egyeztetésre, akkor ne a saját fideszes polgármestereikkel egyeztessenek, hanem egyeztessenek ellenzéki pártokkal, egyeztessenek civilekkel, nem fideszes álcivilekkel, hanem valódi civilekkel, és ehhez mérten terjesszenek be egy ettől eltérő javaslatot. Én a magam részéről legalábbis úgy gondolom, hogy ezt a törvényt nem érdemes módosító javaslatokkal farigcsálni. Én a magam részéről nem is fogok beterjeszteni módosító javaslatot. Ez a javaslat pedig, amely most itt van a Ház előtt, ezt a véleményt csak erősíti. Ugyanis azt, ami eleve rossz, ami eleve romlott, ami eleve rohadt, nem lehet felületi kezeléssel rendbe rakni. Ahhoz egy módszer a helyes: ha azt visszavonják, egyeztetnek, és egy normális, demokráciában szokásos és a választópolgárok akaratát tükröző igazságos rendszert terjesztenek be, ha már változtatni akarnak.
Utoljára, tisztelt képviselőtársaim, ennek a javaslatnak volt egy vitája, egyébként Szilágyi képviselőtársammal együtt vettünk részt rajta, egy televíziós vita. Ott Kósa képviselő úr rengeteg jó érvet hozott fel amellett, hogy miért nem jó a jelenlegi szisztéma a fővárosban. Való igaz, hogy mondjuk, ugyanabban a kerületben az egyik utat megcsinálják rendesen, a másik tele van kátyúval, és ez csak azon múlik, hogy melyik a fővárosi fenntartású útvonal és melyik a kerületi fenntartású útvonal. Csak az a probléma, hogy ezek a jogos és helyes érvek nem erről a törvényjavaslatról szóltak. Ott is elmondtam, és most is elmondom: ha önök változtatni szeretnének, fontolják meg, hogy megszüntetik a kerületi polgármestereket, és csinálnak egy egységes közgyűlést. Fontolják meg azt, hogy legyen egy, a kerületi polgármesterektől teljes mértékben eltérő közgyűlés. Ez a másik lehetőség, és akkor valóban Budapesten belül működhet esetleg a fékek és ellensúlyok rendszere. Ennek az az előnye, a másiknak egy más előnye lenne. De akkor abban a rendszerben ne vegyenek részt kerületi polgármesterek a Fővárosi Közgyűlés munkájában. Másik esetben ne legyen kerületi polgármester, hanem minden kerületben válasszanak adott esetben egy vagy több képviselőt.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ez változás lenne. Ez valóban helyre tehetné a fővárosnak azokat a gondjait, amelyek most abból fakadnak, hogy külön életet élnek a kerületi önkormányzatok, és külön életet él a Fővárosi Önkormányzat. De az, hogy egyébként ugyanígy megtartják ezt a kettős rendszert, csak most egész egyszerűen egy lobbikörré alakítják át a Fővárosi Önkormányzatot, azt gondolom, semmit nem fog megoldani. Azoknál az önkormányzatoknál, és ezt képviselőtársaim elmondták többen, akiknek jobb kapcsolatuk van a kormányhoz, fog út épülni, a másiknál meg nem fog út épülni. Én nem gondolom, hogy a főváros jövőjét befolyásolni kívánó kétharmados többségnek célja lehet egy ilyen helyzet előidézése. Mondom még egyszer, képviselőtársaim, ez a törvény egyre alkalmas: hogy visszavonják.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)
