DÚRÓ DÓRA
DÚRÓ DÓRA
DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy törvényjavaslatról, azt hiszem, nagyon sokat elmond, ha megvizsgáljuk a születése körülményeit, illetve maga a törvény megszületésének a körülményeit, mert nincsen kétségünk afelől, hogy ebben a zárószavazásig hátralévő időben azért alapvető változásokat nem fognak már ezen a beterjesztett javaslaton eszközölni, még akkor sem, ha Gulyás Gergely is nyújtott be ehhez módosító javaslatot.
Ha önök komolyan gondolnák azt, hogy a főváros működését, a Fővárosi Önkormányzat, Közgyűlés működését hatékonyabbá, olcsóbbá, demokratikusabbá szeretnék tenni, akkor összehívtak volna egy ötpárti egyeztetést, szakértőket vontak volna be, és egy ilyen egyeztetéssorozat végén kialakult álláspontot terjesztettek volna a Ház elé, ami átgondolt, valóban az elmúlt 24 év működésének az áttekintésén alapul, és az ott feljött, akár konkrét esetekre vagy általános érvényű nehézségekre adandó válaszokat próbálja meg az Országgyűlés elé terjeszteni úgy, hogy - még egyszer mondom - az érintettek bevonásával készül ez a törvény. De nem ez történt. Hanem mi történt? Április 6-án volt egy választás, Budapesten is volt egy választás, született egy olyan eredmény, amilyen, és erre válaszul a rendszert átalakítják olyan módon, hogy ezen választási eredmény ismeretében is a Fidesz tudjon többséget szerezni a fővárosban, s meg tudja őrizni ott is a politikai vezető szerepét.
Annyi szemfényvesztést mondtak itt az olcsóságról, hatékonyságról és a demokráciáról, hogy kizárólag azokra a hazugságokra szeretnék reagálni, amiket itt az általános indokolásban olvashatunk, illetve a felszólalóktól hallhattunk.
Az, hogy az egyéni képviselőjelöltek szerepe felértékelődött az országgyűlési választásokon is, illetve a fővárosban most a polgármesterekre adott szavazatokat értékelik fel ilyen módon, egy teljes tévút. A XX. század második felétől már egyértelmű volt az a tendencia, hogy a pártok dominálják a demokráciát, nemcsak a döntéshozatalt - azt is, teljesen világos, hiszen frakciók szerint szavazunk itt, az Országgyűlésben is, és nyilván a Közgyűlés sem működik másképpen -, de a XXI. században ez már teljesen egyértelmű.
(17.20)
Vagy ha önök nem így gondolják, akkor kérem, hogy magyarázzák el azt a jelenséget, amit például Zala megye Lenti központú választókerületében tapasztalhattunk. Pintér László képviselő úr elindult az egyik választáson ebben a választókerületben, a Független Kisgazdapárt színeiben, 2,56 százalékot ért el. A fideszes jelölt nyerte ekkor a választást. Majd egy későbbi választáson, szintén Pintér László képviselő úr elindult a Fidesz színeiben, ugyanebben a választókerületben, és 53,41 százalékot ért el. Ugyanaz az ember, ugyanabban a választókerületben, csak egy későbbi választáson, más párt színeiben. Azt hiszem, hogy ez a példa is, ami itt Magyarországon esett meg az önök volt frakciótársával, tisztán rávilágít arra, hogy nem az egyéni képességek alapján választanak ma az emberek képviselőt, hanem a párt az, ami leginkább dominálja a döntésüket.
Megvizsgálhatjuk ezt más szempontból is: hány olyan választókerület van, ahol szignifikáns eltérés található, mondjuk, országgyűlési választáson a pártlistára leadott szavazatok száma vagy aránya, illetve az egyéni jelöltekre leadott szavazatok aránya között? Nagyon kevés olyan választókerület van, ahol vagy az egyik, vagy a másik nagy eltérést mutat a számok tekintetében. Nyilvánvaló tehát, hogy ez a mese, amit elmondtak arról, hogy majd itt a polgármesterek választásával az emberek nem pártkádereket fognak beültetni a Fővárosi Közgyűlésbe, egész egyszerűen nem igaz, de ezzel nyilvánvalóan önök is tisztában vannak.
Gulyás Gergely, a Fidesz mostani vezérszónoka a választási törvény három évvel ezelőtti vitájában még arról beszélt, hogy mennyire nem szabad figyelembe venni egy demokráciában azt, hogy egy választási rendszer vagy maga a demokrácia működése hogyan lehet olcsó, hiszen a legolcsóbb az egypártrendszer lenne, és valóban, ez az érvelés most, amikor kapóra jön önöknek, ezzel az olcsósággal érvelnek, majd amikor nem jött kapóra önöknek, akkor meg az olcsóság ellen érveltek a demokrácia javára. Ez is mutatja ezt a kétszínűséget és kettős mércét, amit a választási rendszerek megalkotásának során korábban is és most is alkalmaztak.
Ha 23 polgármester fog ülni a Fővárosi Közgyűlésben, akkor ez lehetővé teszi azt, hogy a szakpolitikai szempontok egyébként egyáltalán ne kerüljenek előtérbe, sőt háttérbe szoruljanak. Nyilvánvaló, az Országgyűlésben sem arról van szó, hogy területi alapon alkotjuk meg a törvényeket, tehát hogy a törvényalkotás során nagy részben nincsen egész egyszerűen jelentősége annak, hogy melyik képviselő hol lakik, melyik területet képviseli, hiszen például a köznevelési törvény az ország összes iskolájára vonatkozik, de említhetnénk más ágazati törvényeket. Szakpolitikai alapon történik a törvényhozás. A költségvetésnél nyilvánvalóan van szerepe, de ne keverjük össze a főváros esetében sem az önkormányzati szerepeket, feladatokat és a közgyűlésnek az egyébként szakpolitikai alapú működését, szakpolitikai alapú döntéshozását. És erre ez a rendszer egyáltalán nem helyez hangsúlyt.
Önöknek 2010 óta van lehetősége arra, hogy megváltoztassák a Fővárosi Közgyűlést, hatékonyabbá tegyék azt. 2010-ben, amikor a Jobbik felvetette a politikai álláshalmozás problémáját, akkor egyáltalán nem hallottuk önöktől, hogy mennyire drága az például, hogy egy országgyűlési képviselő mellette még polgármester is és adott esetben fővárosi közgyűlési képviselő is, mert ugye erre is volt példa, akkor nem volt probléma, hogy három fizetést is felvett olyan munkáért egy képviselő, amit egyébként nem végzett el. Most pedig ezekkel a Fővárosi Közgyűlés életében egyébként filléreknek számító érvekkel, tehát a 23 képviselői tiszteletdíj mértékével próbálják az olcsóság látszatát kelteni ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban.
A kiesett képviselők, kádertemetők kérdésével kapcsolatban azért azt el kell mondani, hogy a létszámcsökkentés következtében azért a legtöbb képviselő a Fidesz soraiból kerül ki. Tehát a számát tekintve az önök frakciója csökkent a legnagyobb mértékben, a legtöbb kieső képviselő a Fideszben van. Tehát ha valahol felmerül a gyanúja annak, hogy esetleg szeretnék elhelyezni a képviselőiket, ami egyébként az álláshalmozás tiltásában is egy nagyon fontos szempont volt a Fideszben, nyíltan bevallották ezt, hogy most már az eddigi képviselőket el kell helyezni valahol, és éppen ezért jön kapóra önöknek az álláshalmozás tiltása is, ugyanígy beszélhetünk ebben az esetben is erről. Tehát ez az érv leginkább a Fideszre igaz, ott kell a legtöbb embert elhelyezni.
Nagyon érdekes az, hogy az ajánlási rendszer átalakításával kapcsolatban ide is beemelik például azt, hogy büntetést kell fizetni a vissza nem vitt ajánlóívekért, még az üresen visszavitt ajánlóívekért is, ha azt egy külön határidőben nem szolgáltatják vissza a jelölő szervezetek.
Továbbra sem tudunk arról, hogy egyrészt az országgyűlési választásokon vissza nem vitt ajánlóívek döntő többségéért nem fizették vissza egész egyszerűen ezek a kamupártok a büntetéseket. Tehát le lehet írni egy törvényjavaslatban, le lehet írni a törvényben, hogy igen, ajánlóívenként a minimálbér felét kell fizetni, vagy jelen esetben tízezer forintot, de arról, hogy ezt ki fogja visszafizetni, a jelölő szervezet, vagy ki a felelős ezért, ezt továbbra sem mondják meg. És az országgyűlési választásokat megelőzően is azt javasoltuk, hogy legalább az állami támogatás mértékéből vonják le azt a mennyiségű tartozást, amit egy kamupárt felhalmoz az ajánlóívek vissza nem szolgáltatása által. De ezt sem fogadták meg. Tehát mi történt? Attól, hogy nem vitte vissza egy kamupárt az ajánlóívét, azt nem lehet feltétlenül behajtani, ha jogutód nélkül megszűnik, nincs vagyona, akkor paff, nem tudjuk senkin behajtani az ajánlóívekért járó büntetést - javasoltuk azt is, hogy egyébként legyen ennek is személyi felelőse, ezt a javaslatunkat sem fogadták meg -, de emellett az állami támogatást kiutaltuk teljes összegében ezeknek a pártoknak. Tehát ésszerű lett volna, ha legalább ilyen módon, azon a konkrét állami támogatáson behajtjuk az ajánlóívekért járó bírságokat, de ez sem történt meg, és ez a javaslat sem rendezi a későbbiekben sem azt, hogy ki a felelős személy azért az ajánlóívért, amit nem szolgáltatnak vissza a jelölő szervezetek esetében.
Tehát a hatásköri összeütközések témájára rátérve, utolsóként említeném ezt. Felismernek problémákat természetesen, látják, hogy a hatásköri összeütközésekkel valamit kezdeni kell, de ez nem válasz. Az, hogy a polgármestereket ültetjük be akkor a Fővárosi Közgyűlésbe is, ez nem fogja megoldani a hatásköri összeütközések problémáját, viszont azt, hogy valakinek fővárosi közgyűlési identitása van, és mondjuk, Budapest szempontjait helyezze előtérbe, az háttérbe szorul, mondhatnám azt is, hogy megszűnik.
Egy olyan képviselő, aki polgármester is, úgy tudja az újraválasztását elérni, ha polgármesteri minőségében választják újra. Fővárosi közgyűlési minősége gyakorlatilag ilyen értelemben nem lesz. Nem fog a fővárosi közgyűlési logikával viszonyulni a döntéshozatalhoz, kizárólag polgármester lesz, hiszen őt akkor választják újra, ha ismét polgármester lesz, tehát a helyi ügyeket, a helyi lobbikat még inkább felerősíti ez a javaslat. Éppen ezért ebben a tekintetben is hibás azt mondani, hogy így fognak megszűnni a hatásköri összeütközések - nem, éppen hogy fel fognak erősödni azok a lobbik, amelyek eddig is a Fővárosi Közgyűlés működésének hatékonyságát gátolták.
Összességében tehát, ami le van írva az indokolásban, hogy ez olcsóbb lesz, hatékonyabb lesz, egyszerűbb és demokratikusabb lesz, ezek közül gyakorlatilag egyik sem igaz. Kizárólag a törvényjavaslat születésének körülményeiből is az világlik ki, hogy ismételten egy aktuálpolitikai jogalkotás folyik, ami a Fidesz aktuális választási eredményéhez, saját pártpolitikai érdekeihez igazodik.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
