SZILÁGYI GYÖRGY,
SZILÁGYI GYÖRGY,
SZILÁGYI GYÖRGY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az elmúlt két-három napban nagyon sok mindent hallhattunk a fideszes képviselőktől, Rogán Antaltól kezdve Kósa Lajoson át megszólalt szinte mindenki. Hallhattunk itt spórolásról, hallhattunk arról, hogy ez mennyire demokratikus, hallhattunk arról, hogy ez mennyire jó Budapestnek; mindenről hallhattunk, csak arról nem, ami az igazság lenne. Egy szóval megmondhatták volna: önöknek jelen pillanatban a Fővárosi Közgyűlésben nincs szükségük ellenzékre. Nincs szükségük a fékekre, nincs szükségük az ellensúlyokra, nincs szükségük arra, hogy akár konstruktív ellenzékként jelen legyenek az ellenzékiek a Fővárosi Közgyűlésben. Egyszerűen ez az egyetlen oka ennek. És a mai nap folyamán is, amit önök mondanak és amiket lehet hallani, az ember csak kapkodja a fejét.
Ha megengedik, egy-két dologra reagálnék. Például Rétvári Bence nagyon normálisan ecsetelte, hogy milyen is volt ez a Demszky-korszak. Igaza van! Csak az a kérdésem van, Rétvári úr, hogy miért nem megy be a börtönbe Demszky Gáborhoz, és kérdezi meg tőle, hogy kik voltak azok, akik még tönkretették a metrót, kik voltak azok, akik tönkretették Budapestet. Tudja, miért nem megy be? Mert Demszky Gábor nincs börtönben! Mert maguk a nagy elszámoltatásban senkit nem számoltattak el az elmúlt 24 évből, akik mondjuk, tönkretették volna Budapestet. Egyetlenegy ilyen dolog nem volt, pedig önök állítólag elszámoltatnak. Senki nem lett felelősségre vonva, semmi nem lett kivizsgálva, nem lettek kivizsgálva például olyan, a Fővárosi Közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyek, hogy például önök befejezték a rossz konstrukcióban elkezdett Műjégpálya felújítását, úgy, hogy tudták, ez rossz konstrukció. Befejezték, milliárdokat költöttek rá, egy dologra nem lehet használni csak a Városligeti Műjégpályát: korcsolyázásra! Minden másra igen. Erre az egy dologra nem.
Aztán Németh Szilárd is mondott nagyon sok mindent. Szerintem még önmérsékletet is tanúsított, mert vártam, hogy esetleg azt is elmondja, azért is jó ez az átalakítás, mert innentől kezdve ez lesz az alapja annak, hogy még tíz százalékkal lehessen a rezsit csökkenteni a fővárosban. Ez még belefért volna. Szerintem itt már minden belefér. De azért megkérdezem Németh képviselő urat, mert annyira mondta, hogy itt nem pártpolitikusok kellenének, hogy induljon már el függetlenként! Na, kíváncsi leszek, hogy függetlenként hova fog jutni adott esetben (Dr. Bárándy Gergely: Ez egy jó ötlet!), ha nem a Fidesz színeiben indul el, mondjuk, ebben a rendszerben! Ezek égető kérdések, megmondom őszintén.
A rendszerrel, amit önök kitaláltak, több baj van. Egyrészt alkotmányellenes, másrészt ellentmondásossá teszi a képviselők feladatát, harmadrészt pedig minden eddigi választási rendszernél brutálisabban torzít a Fidesz javára. Ez a három dolog, ami jellemzi ezt az egészet. A benyújtott törvényjavaslat egyfajta állatorvosi ló a fideszes jogalkotásnak, túlzás nélkül ki lehet jelenteni, hogy ízléstelen dolog az önkormányzati választások évében, a választások várható időpontja előtt alig pár hónappal megváltoztatni a választásra vonatkozó szabályokat, illetve a Fővárosi Közgyűlés teljes összetételét. A javaslat öncélúságát jól jellemzi, hogy az indoklás is olyan tényállításokat tartalmaz, amelyek egész egyszerűen abszurdnak mondhatók.
Az előterjesztők felhívják a figyelmet arra, hogy mivel a fővárosi pártlisták összetételébe a választópolgároknak nincs beleszólásuk, olyan emberek is bekerülhetnek a közgyűlésbe, akik meg sem mérették magukat.
Ha ez az eljárás kifogásolható, akkor legyenek szívesek tájékoztatni engem arról, hogy például Orbán Viktor miniszterelnökük hol mérette meg magát a legutóbbi választásokon. (Dr. Schiffer András: A pályán!) Emlékeztetem önöket arra, hogy a miniszterelnök úr az elmúlt 24 év során minden egyes választáson listáról jutott be a parlamentbe. Az Országgyűlés tekintetében tehát semmi kifogásolnivalójuk ezek szerint nem volt a listás rendszerrel. Akkor a főváros esetében miért van? Vagy akkor menjenek oda, és mondják el Orbán Viktornak, hogy önök szerint nem jó az, hogy ő itt benn ül a parlamentben jelen pillanatban, menjen és mérettesse meg magát minden egyes esetben. (Dr. Schiffer András tapsol.)
A kétszintű önkormányzati rendszerben rejlő működési problémák az elmúlt négy esztendő tapasztalatai szerint éppen a kerületek és a Fővárosi Közgyűlés eltérő, számos esetben éppen egymással ellentétes érdekei miatt alakultak ki. Rétvári Bence azt mondta az előbb, hogy forráselosztási vita volt, mekkora forráselosztási vita volt. Tudják, milyen vita volt ez? Fidesz-Fidesz vita! (Dr. Schiffer András: Így van!) A fideszes polgármesterrel vitatkozott a BÖSZ, a fideszes polgármesterek. Ez volt a vita. Az elmúlt négy évben önöknek egy olyan lehetőségük volt, hogy többségben voltak a Fővárosi Közgyűlésben, a Fidesz által támogatott főpolgármester volt, és ezt önök nem tudták kihasználni. Mert mit csináltak? Vitatkoztak egymással, a forrásokat hogyan osszák meg a kerületek és a főváros között, a kötelességeket és hasonlókat hogyan osszák meg egymás között. Erről szólt az önök elmúlt négy éve.
Nem egy esetben tettem szóvá én magam is itt a parlament falai között, hogy súlyosan visszás az a helyzet, amelyben egyes közgyűlési képviselők éppen a főváros érdekeivel szemben lobbiznak törvényalkotási szinten. A forrásmegosztási törvény, a parkolási bevételek ügye, az idegenforgalmi adó megosztása, kivétel nélkül olyan esetek voltak, amelyben az egyes kerületi polgármesterek válaszút elé kerültek, és rendszerint a kerületeik javára döntöttek a fővárossal szemben. Majd most meg fog változni ez a helyzet? Be fognak ülni a Fővárosi Közgyűlésbe, és másként fognak dönteni? Ugyanez lesz a helyzet továbbra is, csak esetleg még jobban elmérgesedik, még jobban súlyosbodik ez a helyzet. Talán esetleg annyival javulhat, hogy jelen pillanatban, ha ezt önök megcsinálják, a főpolgármesteri jogokat úgy, ahogy van, kiüresítik. Ott fog ülni majd egy báb a főpolgármesteri székben, aki nem fog tudni semmit csinálni önökkel szemben.
De említhetném a Duna partvonalával közvetlenül határos budai és pesti alsó rakparton lévő kerületi és állami tulajdonban álló ingatlanok ügyét, ahol az egyes polgármesterek éjszakába nyúlóan magyarázták el számunkra, hogy miért kedvezőbb, ha a kerületek diszponálhatnak ezen ingatlanok felett ahelyett, hogy a főváros egységesen kezelhetné ezeket a területeket.
(16.40)
Nem felel meg tehát a valóságnak az előterjesztők azon kijelentése, hogy a mostani törvény nyomán a Fővárosi Közgyűlés sokkal hatékonyabban tudja majd szolgálni a főváros összlakosságának érdekeit.
Ugyancsak megmosolyogtató az indoklásnak az a része, amely a jelenlegi - idézem - pazarló fővárosi önkormányzati rendszer megszüntetését hozza fel érvként. Engedjék meg, hogy felfrissítsem az emlékezetüket: 2013. január 1-jével éppen önök szavazták meg a főpolgármester úr részére a miniszteri illetménynek megfelelő javadalmazást, valamint helyetteseinek a miniszteri illetmény 90 százalékát. Pedig vannak éppen elegen, öt főpolgármester-helyettest is találunk a városházán. A hat vezető havonta több mint 7 millió forintot keres, ami könnyen lehet, hogy több mint az összes többi képviselő együttes juttatása. A főváros kiadásainak csökkentésével való érvelés tehát nem más, mint puszta demagógia. Ha esetleg valaki nem tudná, a Fővárosi Önkormányzatnál a foglalkoztatottak személyi juttatásai az idei éves költségvetés szerint meghaladják az 5 milliárd forintot. Tehát abszurd az, hogy azért, mert 23 képviselő nem kap majd fizetést, kimutatható lesz a megtakarítás, és egy óriásit fog így javulni minden. Nem hiszem egyébként, hogy ha ez így is lenne, ennek a 23 képviselőnek a fizetése megoldaná, mondjuk, a BKV-nak azt a kevés, 800 milliárd forintos belső tartozását, amivel önök nem foglalkoztak az elmúlt négy évben semmit szinte.
Ezek mind-mind olyan demagóg szövegek, amelyekkel lehet, hogy ki lehet állni, el lehet mondani a tévé nyilvánossága előtt, jól hangzik, de az majd egy másik kérdés lesz, hogy vajon amikor lemegy az önkormányzati választás, akkor ezeknek a polgármestereknek hogy fogják megemelni a fizetését, mennyire lesz ez költséghatékony, hogy csak a polgármesteri fizetést fogják megkapni.
Felháborítónak tartjuk a javaslat azon rendelkezését is, hogy az önkormányzati vagyon legfeljebb 90 napra történő hasznosítása esetén a versenyeztetés mellőzhető lesz. A rendelkezés további teret biztosít a súlyos vagyonvesztéssel járó visszaéléseknek, amelyek már jelenleg sem példa nélküliek a főváros és a kerületek gyakorlatában. Hogy csak a közelmúlt eseményeire gondoljunk: tavaly szeptemberben a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Rt., tehát a főváros saját cége állapította meg, hogy két V. kerületi és egy 2,5 hektáros XII. kerületi ingatlan vonatkozásában a vételi ár alacsonyabb a piaci árnál. A Svábhegy tetején található volt Fülemile-tábort a Csányi Sándorral összefüggésbe hozott Galina Investment vásárolhatta meg, ismétlem, a vagyonkezelő zrt. szakvéleménye szerint piaci ár alatt. Úgy tűnik azonban, hogy a gátlástalanságuk nem ismer határokat, már a látszatra sem adnak, ezért hoznak olyan rendelkezéseket, amelyekkel a legalábbis formális versenyt is ki lehet kerülni.
A választási eljárásról szóló törvény módosításával az ajánlások gyűjtésére nyitva álló eddig 21 napos határidő négy nappal rövidül, amely nyilvánvalóan ugyancsak a jelentős anyagi és humán erőforrást felsorakoztatni képes pártok érdekeit szolgálja.
Tehát összességében az előttünk lévő törvényjavaslat mind szakmai tartalmát, mind pedig politikai üzenetét tekintve elfogadhatatlan, sőt éppenséggel az indoklásban rendre visszatérően hangoztatott demokratikus eljárás- és intézményrendszer ellen hat. Hiszen emlékezzünk csak arra, hogy amikor önök megváltoztatták a választási törvényt, mire hivatkoztak. Azt mondták - egyébként az Alkotmánybíróság döntésével összefüggésben helyesen -, hogy minél inkább arra kell törekedni, hogy a választópolgároknak egyenlő legyen a szavazata. Ennek fejében akkor azt lehet mondani, hogy a Fidesz szembemegy azzal, amit az elmúlt négy évben mondott, tehát nagyon sok mindennel. Mert hogy lenne egyenlő a választópolgárok szavazata, mondjuk, az I. kerületben, ahol 20 ezer választópolgár fog szavazni egy polgármesterre vagy a XIII. kerületben, ahol 118 ezer? Hatszoros különbséggel találkozhatunk a két esetben! Hatszor többet fog érni annak a szavazópolgárnak a szavazata, aki az I. kerületben fog szavazni. Ez önök szerint alkotmányos és normális? Pont azért hivatkoztak arra, hogy meg kell változtatni, és választókerületeket kell kiírni, mert ez volt az egyik fő érvük.
A másik, hogy összeférhetetlenné tették a kormánypártok az országgyűlési mandátumot a polgármesteri tisztséggel; azzal érveltek, hogy az önkormányzati lobbi ne akassza meg a törvényhozást. Most pedig Budapesten éppen a Fidesz emeli rendeletalkotó szervvé a budapesti kerületi polgármesterek lobbiját. Mert ezzel ez fog történni. Én nem értem, hogy ha önök mondanak valamit ezelőtt egy vagy másfél évvel, akkor néznék vissza, és legalább egy kicsit szégyellnék magukat ezzel kapcsolatban, hogy igen, akkor ezt mondtuk, akkor az volt az érdekünk, most meg ezt mondjuk, mert jelen pillanatban ez az érdekünk. Tehát jelen pillanatban önöknek az az érdekünk, hogy… Mert még az is létrejöhet, hogy egy döntetlen esetén ezzel a rendszerrel önök kétharmadot kapjanak bent a Fővárosi Közgyűlésben. Döntetlen közeli eredménynél kétharmad - ez aztán valóban szép eredmény, ez valóban olyan, aminél azt lehet mondani, hogy ez elfogadható ár. Ennyi erővel benyújthatták volna azt is, hogy innentől kezdve indulhat mindenki a választásokon, de csak azok kerülhetnek be a Fővárosi Közgyűlésbe, akik a Fidesz színeiben indultak el. (Dr. Schiffer András: Így van!) Ez egyszerűbb lett volna, akkor innentől kezdve nem lenne gond, elindulnánk, megmérettetnénk magunkat, mindegy, hogy önök milyen eredményt érnek el, önök ülhetnénk benn a Fővárosi Közgyűlésben.
Aztán azt is mondják már meg nekem, hogy hogy létezhet az az országban, hogy egy szavazópolgár egy szavazattal két mandátumot ítél oda. Mert jelen pillanatban egy szavazattal két mandátumot fognak kapni, egyszer megkapják a polgármesteri mandátumot, és egyszer pedig lesznek a Fővárosi Közgyűlés tagjai. (Lukács Zoltán: Így, így. Ez így van!) És amikor, mondjuk, szavazni kell a Fővárosi Közgyűlésben ennek a polgármesternek, és ellentétes lesz valamilyen ügy a főváros és mondjuk, a kerület érdekeivel, akkor milyen minőségében fog ott dönteni, polgármesteri minőségében vagy pedig fővárosi közgyűlési minőségében? Melyik lesz az? Vajon a választópolgárok mit szeretnének, hogy melyik minőségében döntsön ebben az ügyben?
Ezek mind olyan kérdések, én azt mondom, hogy ha végiggondolnák ezeket a dolgokat, akkor önök is rájönnének arra, hogy egyetlenegy lehetőség van, amit a Jobbik most felkínál önöknek, hiszen benyújtottunk egy törvénymódosító javaslatot, ez a törvénymódosító javaslat nagyon lényeges és egyszerű, úgy, ahogy van, amit önök benyújtottak, azt mind megszünteti; egy dolgot azért meghagytunk benne, hogy ne legyen olyan nagy probléma, hogy ne kelljen annyi ajánlást gyűjteni bizonyos városokban. De itt is érdekes ám, hogy Budapesten az önök javaslata alapján, ahol közel 2 millió ember van, ott a főpolgármester-jelöltségért való induláshoz 5 ezer ajánlást kell gyűjteni, Nyíregyházán, ahol 115 ezer ember van, ott meg 2 ezret. Ez is aztán valóban szintén az arányosságot tartja meg.
És itt már föltettem egyszer a kérdést, hogy lehet azt mondani, hogy spórolunk, de mi gátolja meg önöket abban, hogy ősztől majd felemelik a polgármesterek javadalmazását. Mert azok azt fogják mondani, hogy ellátjuk a közgyűlésben is munkát, akkor emeljétek már meg a pénzünket. Akkor egyszerűn majd meg fogják emelni, mert azt mondják, hogy valóban, mennyit dolgoznak ezek az emberek.
Aztán van még itt egy nagyon fontos, a 13. §-ban egy összeférhetetlenségi szabály. Azt mondják, hogy sem az önkormányzati képviselő, sem a külsős bizottsági tag nem folytathat olyan tevékenységet, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja. Na, mi ez? Ez mi? (Dr. Apáti István: Ez mi?) Tehát mi az, hogy a közbizalmat megingathatja? Ez semmi más, mint egy gumiszabály, ami azt jelenti gyakorlatilag, hogy bárkit el lehet lehetetleníteni, ha a fideszes érdekkörök úgy akarják. Minden konkrétum nélkül tesznek bele egy ilyen dolgot, de hogy ez pontosan mit jelent, hogy ki lesz jogosult ennek a megállapítására, milyen szempontok alapján, arra nem tartalmaz iránymutatást a törvény. Ráadásul feltételes módot használnak, tehát elegendő lesz, ha ennek a gyanúja megfogalmazódik, és ez alapján ki lehet mondani az összeférhetetlenséget. Tudják, itt még titkosítani sem kell. Tehát nem kell azt mondani, hogy valakivel szemben gyanú merült fel, de nem mondjuk meg, hogy milyen gyanú, csak egyszerűen bűnös - mint ahogy az elmúlt időszakban erre már volt példa -, nem kell titkosítani, egyszerűen csak meg kell lebegtetni ezt a dolgot (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), és önök azt mondhatják bárkire, hogy összeférhetetlen.
Úgyhogy én azt javaslom, hogy fogadják el a Jobbik törvénymódosító javaslatát. Higgyék el, úgy jár jobban az ország, úgy jár jobban Budapest is, és maradjunk meg a régi rendszernél. És utána üljünk le esetleg beszélgetni arról normálisan ezekről (Az elnök ismét csenget.), hogy hogy tudunk változtatni.
Köszönöm szépen a türelmet, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiból. - Szórványos taps az LMP padsoraiból.)
