DR. RÉTVÁRI BENCE
DR. RÉTVÁRI BENCE
DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Akkor a távolabb ülők kedvéért újrakezdem, köszönöm szépen a figyelmeztetést. Talán emlékszünk sokan arra, amikor bő egy évvel ezelőtt Bajnai Gordon egy gyűlésen, egy találkozón azt mondta, hogy egy év múlva én leszek Magyarország miniszterelnöke, ezzel a programmal indult el két évvel ezelőtt is és egy évvel ezelőtt is. A választók döntöttek, és Bajnai Gordon nem lett Magyarország miniszterelnöke, sőt volt miniszterelnökként, három másik képviselőtársával együtt a függetlenek csoportjában foglalhatott helyet ugyanúgy, mint egy másik, volt baloldali miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc. Ő is egy négyfős kis független csoport élén van itt benn a parlamentben, míg egy harmadik miniszterelnök, Orbán Viktor 133 képviselőtársával együtt ül most itt a parlamentben.
A választóknak tehát egyértelmű volt a döntésük, hogy kit szerettek volna a miniszterelnöki székben látni, és kit nem. Ennek ellenére úgy látszik, hogy sem Gyurcsány Ferenc, sem Bajnai Gordon nem éli meg kudarcként, vagy ha kudarcként is éli meg, nem vonja le a következtetést a választások eredményéből, mind az országgyűlési választások, mind az európai parlamenti választások esetében, hanem továbbra is a formációjának az élén kíván maradni.
Bár lehet, hogy Bajnai Gordon most már bánja, hogy még az országgyűlési választások után azt mondta, hogy kiül innen az Országgyűlésből, és lemondott az országgyűlési mandátumáról, azt mondta, hogy nem itt kívánja folytatni a politizálást. Lehet, hogy ha előre ismeri az MSZP eredményét az európai parlamenti választásokon és az utána következő egy héten belül lezajló folyamatokat, akkor másként döntött volna, és lehet, hogy szívesen ülne itt mégis a parlamentben.
(13.50)
Furcsa is lenne, ha valaki csak a parlamenten kívülről próbálná megtenni azt a munkát, hogy maga miniszterelnök legyen. De ebben egy nagy kihívója van azért a baloldalon belül, hiszen ismerjük Gyurcsány Ferencnek a politikáját, ő sohasem fogja feladni, ő sosem fogja a másik politikai vetélytársat még a saját oldalán, baloldalon belül sem miniszterelnöki székhez segíteni, hanem igyekszik az MSZP-t is és mindenki mást is a baloldalon maga alá gyűrni.
De jól láthatjuk, hogy van, aki tiszteli a választópolgároknak ilyen szempontból a döntését, más pedig csak a hatalom megragadását tartja fontosnak a maga irányából. Éppen ezért, bár az MSZP vezetője levonta a következtetéseket a saját eredményükből, sem a Gyurcsány-párt, sem a Bajnai-párt vezetője esetében ez nem történt meg, hanem úgy tesznek ellenzékből törpe pártként, kis pártként, mintha mi sem történt volna.
(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Ami az európai egyesült államok kérdését illeti, amit frakcióvezető úr mondott, az európai biztosok kérdését, itt fontos azt néznünk, hogy az Európai Uniónak tulajdonképpen mi a funkciója, miért hozták létre az alapító atyák, túl azon, hogy az európai békét szavatolja. Ezt az első és legfontosabb küldetését beteljesítette az Európai Unió, hiszen nincsenek háborúk. Aki az Európai Unió ellen szónokol, az járjon Európán belül katonai temetőket, nézze meg ott a katonai sírokat, és akkor rájöhet, hogy milyen haszna van az Európai Uniónak az európai béke megteremtésében.
Ugyanakkor sok esetben ez a bürokratikus vízfej már kezd önjáróvá válni, és saját hivatali érdekeit nézi. Hiszen az Unió érdeke mindenképpen az állampolgárok szolgálata kell legyen, nem csak azért létrehozni egy európai egyesült államokat annak a vezetőivel, mert Brüsszelben bármit jobban tudnának, mint Helsinkiben, mint Madridban, mint Párizsban vagy Budapesten, hiszen ez önmagában nem biztos pont. Nem gondolhatja senki azt, hogy valaki azért, mert egy brüsszeli bürokráciában dolgozik, jobban tudja a kérdésekre a választ, mint ha valaki Rómában dolgozik vagy bárhol máshol, bármelyik európai uniós fővárosban, Prágában vagy Budapesten. Éppen ezért az az Európai Unió funkciója, hogy azokkal a globális kihívásokkal szemben védje meg az európai polgárokat, ami már az óriásira nőtt multinacionális vállalatok miatt fenyeget minden európai polgárt, hiszen ma már egy nemzetállam képtelen ellenállni bizonyos nagy cégeknek, nagy nemzetközi cégeknek, annyival nagyobb a tőkéje annak a cégnek, mint az országnak a költségvetése. Az Európai Unió, mint egy gazdasági közösség, mint egy közös piac, mint egy versenyszabályokon közösen felügyelő hivatal, valóban tud előnyökkel szolgálni minden európai polgár számára. De az önmagában nem előny, ha egyes döntéshozatalok Brüsszelben születnek meg és nem a tagállami parlamentekben, a tagállami fővárosokban.
Az Uniónak tehát erre kell koncentrálni, az európai polgárok védelmére, és az európai polgárokat nem a nemzetállamoktól kell megvédeni - sőt adott esetben a nemzetállamok jobb választ tudnak adni a gazdasági válság egyes problémáira, mint az Unió -, hanem arra kell törekednie, hogy azokkal a nagy nemzetközi cégekkel szemben védje meg a polgárokat, amelyekkel szemben az államok már kevesek, legalábbis az államok többsége; mert lehet, hogy Németországnak még van ereje, de Magyarországnak, Szlovákiának, Görögországnak vagy Portugáliának már nincs gazdasági ereje annak az érdekében, hogy ezeket az országokat megvédjék ezektől a nagy cégektől.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
