SZATMÁRY KRISTÓF
SZATMÁRY KRISTÓF
SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Alapvetően az ön fölszólalásával azt a problémát kellene előhozni - és az önök fölszólalása eddig arról is szólt alapvetően -, hogy kell-e nekünk atomenergia vagy nem. Erről természetesen lehet vitatkozni, hogy valaki mit gondol az energetika jövőjéről, viszont azt kétségbe vonni, hogy Paks eddig is és a leendő bővítés után is a magyar energiafüggetlenség egyik fontos eleme lesz, az talán kicsit politikai kalandorság. És azt gondolom, hogy az is az, amit ön itt elmondott, hiszen valóban, ahogy említette, a kormány benyújtotta a Paksi Atomerőmű bővítéséhez kapcsolódó, magyar-orosz államközi hitelszerződésről szóló megállapodást, illetve az erről szóló törvényjavaslatot, tehát minden olyan, amit önök korábban kértek, ma már nyilvános, és egyébként mindenféle nemzetközi szerződésre vonatkozó jogszabályi előírásnak megfelel a benyújtott javaslat.
(13.10)
A szerződés kapcsán két fontos tényre kell felhívni a figyelmet. Egyrészt a nemzeti energiastratégia Országgyűlés általi elfogadása, illetve a Paksi Atomerőmű kapacitásfenntartásához szükséges előkészítésről szóló szavazati arány, az erről szóló felhatalmazás 85 százalékos volt a parlamentben. Tehát ez azt mutatja, hogy széles társadalmi támogatottság van mögötte.
Másrészt az orosz féllel kötött, a nukleáris energia békés felhasználásáról szóló keretmegállapodás biztosítja az atomerőművi blokk felépítését, a meglévő berendezések biztonságos lebontását, az erőmű fűtőanyagának biztonságát és az elhasznált fűtőanyag elszállítását, továbbá a bővítéshez kapcsolódó munkálatok kedvező feltételekkel történő finanszírozását.
Az ön által elmondottakkal ellentétben sikerült olyan megállapodást elérni, amely kiterjed az atomerőmű megújításának minden elemére, és amely biztosítja az egyes elemek közötti összhangot. Ezenfelül maga a hitelmegállapodás is a piaci feltételeknél kedvezőbb kondíciókkal köttetett meg; a futamidő 30 év, a törlesztést az erőmű üzembe helyezését követően kell megkezdeni, a fizetendő kamat a futamidő első 11 évében 4 százalék alatti, az ezt követő hétéves időszakban fokozatosan emelkedik.
A kölcsön összhangban van egyébként a magyar költségvetés finanszírozási képességével, és ez a hitelkonstrukció, az ön által elmondottakkal ellentétben, megfelel az Alaptörvényben rögzített adósságszabálynak. A kivitelezési szerződés természetesen euróban köttetik, ezért életszerűen elvárás lenne, más devizában nehezen is lehetne megkötni, így logikusan a hitelt is euróban veszi fel. Egyébként csak jelzem, hogy az importált áramért is, aminek a kiváltását célozza meg a beruházás, ugyanúgy devizában kell fizetni, mert sajnos Magyarország ilyen irányú kapacitásai nem elégségesek. Nem lebecsülendő egyébként a beruházás magyar gazdaságra gyakorolt hatása sem. Várhatóan tízezer új munkahelyet teremt a beruházás, és a tervek szerint akár 1 százalékkal is növelheti a nemzeti összterméket.
Az orosz féllel kötött megállapodásnak megfelelően a 10-12 milliárd eurónyi beruházás 40 százalékát magyar vállalkozások valósíthatják meg. Tehát az a fajta pénzszivattyú, amit ön említett, a magyar gazdaság felé tereli el a beruházás 40 százalékát. Ez minimum négymilliárd eurónyi megrendelést jelent egyébként a magyar vállalati szektornak, és legalább egymilliárd eurónyi adóbevételt a magyar államkasszának.
Összességében a hitelszerződésről elmondható tehát, hogy a nemzetgazdaság szempontjából nagy horderejű paksi beruházás mind az energiaellátás és -biztonság, mind a hazai gazdaság versenyképessége, mind egyébként a vállalati szféra és államháztartás számára jelentős pozitív hatásokkal jár. Ennek figyelembevételével kérem, hogy reálisan ítéljék meg és támogassák a törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
