IKOTITY ISTVÁN
IKOTITY ISTVÁN
IKOTITY ISTVÁN (LMP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kulturális élet aktuális eseményei mellett a Lehet Más a Politika nem szeretne elmenni szó nélkül. Ebben a felszólalásban a Magyar Művészeti Akadémiát érintő kérdésekről beszélnék, aminek aktualitását a néhány nappal ezelőtti alkotmánybírósági döntés adja.
Már egy éve fordult az alapvető jogok biztosa az Alkotmánybírósághoz, hogy az MMA-ról szóló törvény egyes paragrafusait utólagos normakontroll keretében semmisítsék meg, hiszen azok szembemennek az Alaptörvény rendelkezéseivel. Az Alkotmánybíróság május 28-án kimondta, hogy az MMA szabályozása több ponton nem felelt meg az Alaptörvény előírásainak, súlyos kritikaként felhívva a testület és a jogalkotók figyelmét az alkotmányos követelmények szem előtt tartására.
Az MMA-ról szóló törvény 2011-ben ugyanis úgy rendelkezett, hogy kizárólag egy adott civil szervezet tagjai válhatnak megalakulásakor nemcsak az Akadémia rendes tagjaivá, hanem a későbbi tagfelvételről döntő grémiummá is. Az Alkotmánybíróság szerint ez komoly alkotmányos aggályokat vet föl, tudniillik szembemegy a semlegesség vagy a pluralitás követelményével. E civil szervezet esetén ezek a szempontok ugyanis nem előírások, ami természetesen így is van rendjén.
Bár az MMA nem gyakorolhat közhatalmi jogköröket, de a kulturális támogatások szétosztásával, továbbá a kulturális intézmények tulajdonlásával a magyar kulturális szférában mégis olyan szerepet kapott, amelyek révén döntően befolyásolhatja a művészeti alkotás lehetőségeit. Az alaptörvényi szintre emelt köztestülettel kapcsolatban számos kifogással élt a Lehet Más a Politika az elmúlt években. Régóta mondjuk, ami tehát be is bizonyosodott: az MMA működése sérti az Alaptörvényben foglaltakat. Az MMA közgyűléseinek nyilvánossága nem megfelelő, gyakorlatilag semmiféle kontroll nem érvényesül e fölött a köztestület fölött. Gondoljanak csak bele, az öt felügyelőbizottsági tagból hármat maga az MMA delegál, egyet a kormány, egyet pedig a Kulturális bizottság, ugyancsak kormánytöbbséggel. Az LMP többek között ezért sem javasolt senkit a testületbe.
E súlyos problémák ellenére és a kiszivárgó információk szerint az MMA súlya és hatáskörei ennek ellenére tovább növekszenek a jövőben, Fekete György érdekeltségei valamilyen formában átvehetik az NKA, a Nemzeti Kulturális Alap feladatait is. A kormány közeli szereplők az eddiginél is jelentősebb szerepet akarnak kapni a kulturális források elosztásában. Talán pont a kádári idők szellemét megidéző Kerényi Imre legutóbbi szalonképtelen kirohanása hirdette meg a jól ismert kultúrharc folytatását.
Szeretnénk, ha a kultúra végre kiszabadulna a hatalmi politikai érdekek hálójából, a folyamatos küzdelemből, ha nem az egyik oldal lekötelezettjeinek kiszolgálásából, a másik oldal szereplőinek kitaszításáról szólna. Sajnos azt tapasztaljuk, hogy ebben a folyamatos érdek-összeütközésben az MMA az egyik oldal egyik legerősebb bástyája, egyre erősödő bástyája. Sokkal inkább arra lenne szükség, hogy a kultúrpolitika ne a saját oldal lekötelezéséről és a másik oldal kiszorításáról szóljon.
Az LMP kultúrpolitikájában nem különböző oldalak, hanem a közösség egésze áll, benne hangsúlyosan az a több mint 3 millió ember, akit az elmúlt évtizedek kultúrpolitikai törekvései nem értek el. Magyarországon több mint 3 millió olyan ember van, akit a kultúrpolitika törekvései nem érnek el, egyszerűen kívül vannak ezen a körön. A saját pozíció és a pénzosztó rendszerek megerősítése helyett végre velük kellene foglalkoznia a kormánynak, a hatalomnak. Ezt javasoljuk, ezt kérjük.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az LMP soraiban.)
