DR. VARGA LÁSZLÓ
DR. VARGA LÁSZLÓ
DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Lukács Zoltán képviselőtársam már beszélt a frakciónk nevében, sok mindent elmondott, ami az elmúlt négy évben történt és amilyen javaslataink voltak, azonban egy kicsit én is a visszatekintéssel kezdeném.
Először is, valóban, a devizahitelezés egy 2001-ben elfogadott jogszabály alapján indult meg Magyarországon; ez az első Orbán-kormány időszakában történt. Ezt önök kevésszer mondják el, azonban mégis ebben a vitában hangozzék el még egyszer.
(19.10)
2008-ban egy világgazdasági válság tört ki a világ minden táján, és valóban, ez a forint árfolyamára átmenetileg nagyon rosszul hatott, nagyon sokan kerültek nehéz helyzetbe, ezért az akkori szocialista kormányok elsődleges feladatuknak tekintették azt, hogy a forint árfolyamát minél hamarabb, minél hathatósabban stabilizálják.
A következő dátum, amit meg kell említenem pont ennek kapcsán, az 2010 áprilisa, hiszen akkor 185 forint volt egy svájci frank; ez az a pénznem, amelyben a legtöbb devizahitelt felvették, tehát azért említem mindenképpen. A kormányváltáskor, tehát 2010-ben 185 volt az árfolyam ebben a tekintetben, és nyilván a gazdaság helyzete is máshogy alakult. Ma 250 forint a svájci frank árfolyama, lényegesen rosszabb tehát a helyzet. Ebben nyilvánvalóan benne van az elmúlt négy év tevékenysége, és sokakat ez nagyon nehezen érint, nagyon nagy nehézségekkel küzdenek, vannak, akiknek a törlesztőrészlete akár 70 százalékkal is nőtt egy hónapban. Ez elviselhetetlen terhet jelent a családok egy jelentős részének.
Önök valóban léptek ebben a helyzetben az elmúlt években, tettek bizonyos lépéseket, például volt itt valóban végtörlesztés fix árfolyamon, 180 forinton, ez azonban azoknak tudott segíteni, akik inkább tehetősebbek voltak, ki tudták váltani ezeket a hiteleket forintalapú hitellel, vagy rendelkeztek ők vagy a környezetük annyi készpénzzel, amennyivel ki tudták ezt váltani. Nem nehéz azt végiggondolni, hogy a legnehezebb sorban élőknek, akiket pont az önök intézkedései, társadalompolitikája, gazdaságpolitikája sújtott, pont nekik nem volt lehetőségük ezzel élni, ők kerültek egyre nehezebb helyzetbe. És ahogy Lukács Zoltán is elmondta, emellett önök öt éve beszélnek arról, hogy magáncsődről vagy családi csődvédelemről szóló jogszabályt fognak beterjeszteni. Nem terjesztenek be ilyet, nem tárgyalhatott ilyenről a Ház, nem kívántak pont azokkal foglalkozni, akik a legnehezebb sorban vannak ezekben az években, és a mi javaslatainkat sem támogatták. Az is elhangzott, hogy az előző ciklusban háromszor nyújtottunk be ennek kapcsán jogszabályt, és a mai napon is benyújtottuk újra ezt a tervünket a magáncsődről, azért, hogy a leginkább nehéz helyzetben levőkön ez segítsen. De döntöttek önök ócsai lakóparkról is, több mint 2,5 milliárdot költöttek el erre a projektre. Lényegesen több lakást lehetett volna más módon vásárolni máshol ebből a pénzből. Elképesztő ár az, ami egy négyzetméterre vetül az ócsai lakóparkban, az ország legdrágább területein lehetett volna ebből akár lakásokat vásárolni. Tehát semmiképpen nem oldja meg ez az ügy sem a devizahitelesek problémáját.
A kilakoltatási moratóriumot valóban folyamatosan az elmúlt években meg-meghosszabbították, de ez tulajdonképpen annak a beismerése, hogy a devizahitelesek problémáit, azokét, akik tényleg nehéz helyzetbe kerültek, nem rendezték, nem kívánták megoldani. A kilakoltatási moratóriummal mint tüneti kezeléssel ezt a problémát folyamatosan halogatták, és most úgy látjuk, hogy határozatlan időre tovább is fogják halogatni. Miért mondom ezt? Azért, mert volt itt egy módosító indítvány, amelyről beszélt képviselőtársam is, szeptember 30-ig egyfajta kötelezettséget rótt volna ez a módosító indítvány az Országgyűlésre, hogy eddig kötelező megalkotni azt az átfogó, a devizahitelesek sorsát érintő jogi szabályozást, amiről itt szó van. Leszavazták ezt a módosító indítványt, sőt, ha jól tudom, akkor a törvényalkotási bizottság előtt, ott szóban volt egy diskurzus arról, hogy esetleg egy december 31-es időpontot el tudnának-e fogadni, azt sem fogadták el. Tehát jól látható a szándékuk: valamikor az önkormányzati választás után, majd egyszer kezelik ezt a problémát majd valahogy, addig is lehet arról beszélni vagy azt a képet mutatni, mintha önök ezt meg kívánnák oldani.
Természetesen, ahogy elhangzott, ezzel együtt támogatjuk ezt a jogszabályt, mert abban a helyzetben, amiben önök a megoldást nem terjesztik be, abban mi is fontosnak tartjuk, hogy legalább további kilakoltatások ne történjenek, azoknak, akik önhibájukon kívül nehéz helyzetbe kerültek, megoldási lehetőséget jelentsen átmenetileg ez a kilakoltatási moratórium.
Több mindent is javasoltunk, említettük már - vagy említette képviselőtársam is és én is - a magán- vagy családi csőd intézményének bevezetését, amelyet nem tettek meg. Ha olyan gazdaságpolitikát folytatnának, amely erősebb forintárfolyamot eredményezne, akkor nyilván nem lennének ennyien fizetésképtelenek; és a szociális bérlakásprogramról is sokat beszéltek, de ennél jóval kevesebb történt ebben az ügyben. Az eszközkezelőnek ez is lehetne egy feladata, az ócsai lakópark helyett, mondjuk, szociális bérlakásprogramra lenne szükség. Ezeket a javaslatainkat lesöpörték az elmúlt években, nincsenek illúzióim, hogy mi fog következni a következő hónapokban, ezzel együtt fel szeretnénk hívni a figyelmet, és a továbbiakban is a Ház elé fogjuk ezeket terjeszteni.
Szó esett itt egy miskolci fideszes képviselőtársam előterjesztésében egy módosító indítványról is. Csöbör Katalin ugyan nem mondta ki azt, hogy Fészekrakó-ügy, de tulajdonképpen burkoltan arról beszélt. Az ő módosító indítványa szól indirekt módon erről, hiszen a beterjesztett módosító javaslata szerint bizonyos körülmények között ez a fajta kilakoltatási moratórium nem vonatkozna bizonyos lakásokra, bizonyos lakásokban élőkre; itt arra gondol, amikor önkormányzat kezdeményezi a végrehajtást vagy százszázalékos tulajdonában lévő vagyonkezelő cég. Nem sok mindent mondott erről, mégis azonban a Fészekrakó-ügyről egypár gondolatot nekem mondanom kell, hiszen nagyon vártuk ezt a módosító javaslatát a képviselő asszonynak, aki két hete beszélt arról, hogy mivel ez lesz az Országgyűlés első olyan törvényjavaslata, amit tárgyal, ezért ő majd itt egy megoldási javaslattal fog élni.
Mivel sokan nem ismerik ezt az ügyet ebben a Házban vagy a nyilvánosságban, ezért egypár mondatot kell mondanom arról, hogy miért is beszélünk erről, amikor kilakoltatási moratóriumról beszélünk, miért hozzuk föl ezt az ügyet. Miskolcon sokakat, több száz lakóingatlant érintően egy csalássorozat indult el, itt 2006-2007 magasságában voltak az első ügyek. Magántulajdont érintettek, hiszen magántulajdonosoktól vettek csalással lakóingatlant, az állami támogatási rendszert kihasználva, azzal visszaélve, és olyan emberek költöztek be a lakóközösségekbe, elsősorban egyébként Miskolcon az avasi lakótelepet érintően, akik később komoly szociális feszültségeket és problémákat keltettek az adott környezetben.
Ezt a jelenséget egy MSZP-s önkormányzati képviselő érzékelte az Avason, és 2008-ban feljelentést tett ebben az ügyben. Tehát amikor az az állítás hangzik el - nem először egyébként -, hogy itt bármi szerepe lett volna ebben az MSZP-nek, illetve az akkori önkormányzatnak, akkor ezt el kell mondjuk, hogy volt, persze: érzékelte azt, hogy egyébként itt bűncselekményt követtek el, az egyik önkormányzati képviselő konkrétan feljelentést tett ebben az ügyben. És az akkori MSZP-s önkormányzat, Káli Sándor polgármestersége idején el is kezdte ennek a problémának a felgöngyölítését. Nyilván elindult az a fajta rendőrségi vizsgálat, ami akkoriban egyébként még jóval kevesebb lakóingatlant érintett, és az önkormányzat tulajdonjogot szerzett több olyan ingatlanban, amit érintett ez az ügy. Ezekbe a lakóingatlanokba, azokat felújítva egyébként rendőrök költözhettek, tehát a rendőrségnek, rendőröknek, rendőrcsaládoknak jelentett ez egyfajta bérlakásprogramot.
Ez a program tulajdonképpen elkezdte felszámolni azt a szociális és nagyon komplex problémát, de önök ezt a programot megállították. 300 millió forint volt elkülönítve 2010-ben az önkormányzat büdzséjében a probléma megoldásának folytatására, amikor önök jöttek, leállították ennek a megoldását. 2010 tavaszán, kora nyarán, amikor először beszélt az Országgyűlés kilakoltatási moratóriumról, négy éve ugyanígy, a ciklus kezdésekor az önök javaslatára, mi már akkor javasoltuk egy módosító indítványban, hogy úgy fogadja el az Országgyűlés a kilakoltatási moratóriumot, hogy közben a Fészekrakó-probléma megoldását nem akadályozza. Önök akkor leszavazták ezt a javaslatunkat, 2010 nyarán még, és egyébként nem javasoltak helyette semmit sem. Tehát leállítottak egy működő programot, továbbá lehetetlenné tették jogilag azt, hogy ezt a kérdést lehessen kezelni.
Ma azt látom, hogy önök négy éven keresztül itt az Országgyűlésben ezek helyett az ügyek helyett semmit nem javasoltak az Avas problémáinak kezelésére, a Fészekrakó-ügy megoldására.
(19.20)
Nekünk volt később is több javaslatunk, ezeket a javaslatokat rendre leszavazták, többek között azt is, hogy a végrehajtási jog kapcsán az érintett 173 ingatlant, aminek kapcsán önök követeléseket vásároltak, hogy ennek kapcsán az állam járuljon hozzá Miskolc ilyen szociális problémáinak a megoldásához: nem járult hozzá - az önkormányzat büdzséjét terheli az, amiről ön beszélt ma. Ráadásul az, hogy négy évig húzták ezt a problémát, azt eredményezte, hogy iszonyatos közüzemidíj-tartozások halmozódtak fel, és a közös költség nemfizetése okán a fizetési morál amúgy is tovább romlott az Avason, és ráadásul ellehetetlenült a társasházak működése, sok helyen már a lift sem működik vagy adott esetben nincs világítás a lépcsőházakban. Ez nyilván elfogadhatatlan, az is, hogy négy évig hagyták, hogy tovább amortizálódjon ez a környezet és maguk az ingatlanok is. Két javaslatunkat is leszavazták ebben a tekintetben a későbbiekben is. Azonban azt, amit ön ma javasolt, egy nagyon apró és nagyon késői lépésnek tekintjük, ezért nyilván támogatni fogjuk, de ez közel sem oldja meg azt a problémát, amit az elmúlt négy év tétlensége okozott főként az Avason, de Miskolc városának más pontjain is.
Ezért hisszük azt, hogy szükség van egy komplex megoldásra, amiben szükség van az Országgyűlés döntésére, ezért a következő időszakban egy komplex megoldási javaslatot fogunk képviselőtársaimmal javasolni azért, hogy rend legyen, a szociális feszültségek megszűnjenek Miskolc városában és az Avas városrészben. Meg lehetett volna ezt tenni már négy évvel ezelőtt is az akkori és mostani kétharmadnak, hiszen minden lehetőség az önök kezében volt és van ennek a problémának a kezeléséhez. Kétharmaduk van, és még néhány hónapig egyébként vezetni fogják Miskolc városát. Azt javasolom önöknek, hogy ne várjuk meg azt az időszakot, amikor leváltjuk majd az önök által vezetett önkormányzatot, hanem még ezekben a hónapokban próbáljunk meg valamit lépni, hiszen minden nap, minden hét, minden hónap drága ebben az ügyben.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
