DR. RUBOVSZKY GYÖRGY,
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY,
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Arra szeretnék emlékeztetni mindenkit, hogy négy esztendővel ezelőtt nehezebb helyzetben volt a Ház, mert egyszerre három törvénynek a tárgyalása kellett ahhoz, hogy az új kormány felállhasson. Akkori tárgyalásunk során az alkotmányt is módosítani kellett, nemcsak a minisztériumok felsorolását, hanem az egész államszerkezetre vonatkozó jogszabályi, törvényi rendelkezéseket is módosítani kellett.
Olvasva ezeket a vitákat, egy nagyon furcsa megállapításra jutottam, hogy számtalan kritika hangzott el; szeretném kihangsúlyozni Harangozó képviselő úrnak, hogy ’90 óta tudomásom szerint személy elleni megjegyzés ebben a témakörben nem hangzott el. Ez olyan durva megsértése a parlamenti szokásjognak, itt kizárólag arról van szó, hogy a minisztériumok felsorolásáról beszélünk, nem a jelenlegi államtitkárok megítéléséről és személy szerinti bírálatukról.
De van nekem más problémám is a Harangozó-féle felszólalással. Az egyik az a tárgyi tévedés, amit a választások óta folyamatosan hallunk az ellenzéki képviselőktől. Mégpedig azt halljuk, hogy a jobboldal, vagyis a kormányszövetség nem kapott 50 százalékot, és mégis kétharmados többsége van. Föl kellene csapni a történelemkönyveket, és megnézni, hogy a Horn-kormány 34 százalékos támogatottsággal szerezte meg akkor az országgyűlési képviseleti mandátumok 54 százalékát. Tehát a választási rendszer sokat nem változott, és a választási rendszer nem ez az eredmény - és nem a 44 százalékot kell lefelé venni; azon kellene siránkozni a baloldalnak, hogy az ilyen zseniális megnyilatkozások után az országtól miért csak mégis 19, 20 vagy 22 százalékos támogatást kaptak. Azt kellene tudomásul venni, hogy önöket nem 2010-ben, hanem 2014-ben sem tekintették kormányerős pártformációnak.
Tisztelt Országgyűlés! Nagyon részletes tájékoztatást kaptunk úgy a Miniszterelnökséget vezető államtitkár úrtól, aki vázolta tulajdonképpen az egész kormányzati struktúrát, és Szijjártó Péter államtitkár úrtól, aki tulajdonképpen megmagyarázta a mostani kormányátalakítás egyik leglényegesebb pontját, vagyis azt, hogy a Külügyminisztérium tulajdonképpen miért lesz hangsúlyosabb külgazdasági és külügyekért felelős minisztériumként. Figyelemmel arra, és ezt nagyon markánsan Lamperth Mónika is elmondta a 2010. május 17-ei beszédében, hogy az a mindenkori kormányzó erőknek a jogköre, hogy a kormány szerkezetét megállapítsák. Közhelynek tűnik, de a magyar alkotmány szerint nem a kormánynak van miniszterelnöke, hanem a miniszterelnöknek van kormánya, és tekintettel arra, hogy nincs önálló miniszteri felelősség, a miniszterelnök felel minden kormánytagért, ezért teljesen egyértelmű és teljesen jogszerű az a kialakult gyakorlat, hogy a miniszterelnök szabadon formálja a kormányát.
Tisztelettel, a kereszténydemokrata frakció nevében mi a támogatásunkról biztosítjuk az előterjesztőket, és azt kérjük, hogy ezen előadások megfontolásának megfelelően az Országgyűlés is szíveskedjen az előterjesztett törvényjavaslatot támogatni.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
