DR. STAUDT GÁBOR,
DR. STAUDT GÁBOR,
DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Ígérem, rövid leszek. Abban egyet tudok érteni az előttem szóló Bárándy Gergellyel, hogy ezt a törvénymódosító csomagot valóban a minisztériumok felsorolásával egy javaslatban kellett volna benyújtani. Kicsit úgy érzem, hogy komikus, hogy még a mai országgyűlési napon történt, hogy ugyanerről, majdnem ugyanezekről a témákról kellett beszélni, ugyanígy, ugyanezeket a gondolatokat lehetett elmondani. Ez tulajdonképpen csak az átvezetése vagy javarészt csak az átvezetése a többi törvényen. Egyébként az is fájó, hogy többet nem tudunk meg ebből sem, mint az előző, T/106. számú javaslatból, amit ma kora délután is tárgyaltunk, mármint a módosításokról tárgyaltunk, és sajnálatosan még mindig nem lehet tudni, hogy pontosan milyen struktúrában, milyen feladat- és hatáskörökkel képzeli el a miniszterelnök a kormányát. Erre persze lehet azt mondani, hogy ez nem tartozik az Országgyűlésre, de azért engedjék meg, hogy az ellenzéket is érdekelje, hogy akár melyik miniszterhez milyen feladat- és hatáskörrel tartoznak az adott területek, ez bizony egy fontos kérdés lehet.
Ha csak technikailag nézzük a javaslatot, az önmagában elég érdekes, hogy az általános indokolást egy olyan részletes indokolás követi, ami méretében, terjedelmében hasonló méretű, és nem azért, mert az általános indokolás olyan hosszú lenne. A részletes indokolást úgy oldották meg, hogy 1-42. alcímhez, és akkor itt láthatunk valami teljesen általános, mindenféle pontos részletet nélkülöző leírást.
Egyébként az előttem felszólaló fideszes képviselőktől azt is meg lehetett tudni, hogy itt rendeleti úton, minél több rendelettel és a törvények jogi hierarchiájában a törvények alatt elhelyezkedő joganyaggal próbálják meg megoldani a jövőben az ország kormányzását. Ezt hívják rendeleti kormányzásnak, amit már egyébként Kövér László házelnök úr belengetett korábban. Azt mondta, hogy tulajdonképpen rendeleti úton is lehet kormányozni, nem kell annyi törvényt alkotni. Ez egy sajátságos felfogás, és amikor önök ezeket a javaslatokat beterjesztik, és mindig nagyon szépen megindokolják, hogy miért kell, mondjuk, a rendelethez nyúlni a törvény helyett; amit eddig törvényben tudtunk meghatározni, most rendeletként miért lesz jó, ha egy alsóbb szintű joganyagban kerül meghatározásra, ezzel általában sem értettünk egyet, és még ebben az esetben is szkeptikusok vagyunk, noha valóban a kormányt megilleti, hogy kialakítsa azt a feladat- és struktúrarendszert, amiben ő elképzeli a munkáját. De hát az ellenzéket és a parlamenti ellenzéket meg megilleti az, hogy ezt kritizálja, és esetleg akár jobbító felvetéseket is tegyen.
Tehát nem jó, ha ezt az egészet kormányzati, illetve rendeleti szintre vezetik ki. Ennyi erővel akkor egyébként a minisztériumok felsorolása is lehetne egy rendeletben meghatározva, mert nem látom, hogy ha már önök elindultak ebbe az irányba, akkor ezt miért ne lehetne megtenni. Lehet, hogy a következő ez lesz.
Ami a Miniszterelnökséget, az átalakuló Miniszterelnökséget illeti, kormányzati koordinációt ellátó minisztériumként fogják meghatározni a jövőben. Élek a gyanúval, hogy ez csak arra szolgál, hogy Lázár János miniszterként tudjon működni a jövőben.
(17.20)
Egyébként én még emlékszem arra, amikor Orbán Viktor úgy nyilatkozott, hogy ez az egész feladatkör, amit a Miniszterelnökség ellát, egy államtitkárt igényel, és nem kell oda miniszter. Most persze nem tudjuk, hogy mennyivel bővül ki ez a feladatkör, hiszen erről információnk nincsen, de én ugyanazt a feladatkört látom így első ránézésre, márpedig itt akkor csak arról lehet szó, hogy Lázár Jánost megajándékozzuk egy miniszteri titulussal; lehet, hogy már derogált neki államtitkárnak lenni. Tehát ezekkel a felsoroltakkal természetesen így nem tudunk egyetérteni.
Az 59. §-ban még egy dologra felhívnám a figyelmet, bár ez részben eddig is így volt, de az, hogy a helyettes államtitkárok esetében példának okáért 30 százalékkal el lehet térni a miniszter jóváhagyása alapján az ő alapilletményüktől, ez azért nem indokolt, mert ha valakinek van egy alapilletménye, a törvény meghatározza, hogy mondjuk, egy helyettes államtitkár mekkora összeget keres, akkor próbáljuk meg ehhez tartani magunkat; vagy ha már eltérésre lehetőség van, akkor az ne legyen 30 százalék. Lehet, hogy valaki persze több munkát végez, de ez a 30 százalék egy nagyon jelentős összeg, ráadásul egyébként a médiában a sajtó is több cikket szentelt annak, hogy bizony a legtöbb esetben ezekkel a juttatásokkal, ezekkel a pluszjuttatásokkal élnek is a miniszterek, és az a ritka, ha valamelyik helyettes államtitkár fizetése, tiszteletdíja nincs eltérítve, és szinte nem találni olyat, aki a törvényben meghatározott alapilletményét kapná meg a munkájáért.
Úgyhogy én nem szeretném szaporítani tovább a szót. Ezek miatt, amiket felsoroltam, nem tudjuk támogatni a javaslatot. És alá szeretném húzni, hogy valóban sokkal elegánsabb lett volna, ha ezt egy csomagban, megfelelő, korrekt előkészítéssel és megfelelő indokolással, akár részletes indokolással hozzák be ide az Országgyűlés elé; arról már nem is beszélve, hogy mindez igaz a minisztériumok és a miniszterek feladat- és hatáskörére is.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
