Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Talán az érdeklődés hiánya is mutatja, hogy kissé komikus az, hogy egy napon belül lényegében másodszor ugyanazt a tárgykört tárgyaljuk, és kicsit slendrián, összecsapott módon. Amikor a részletes indoklását vizsgálja az ember ezen előterjesztésnek, azt látja, hogy az 1-42-ig pontig végül is oda van vágva egy ömlesztett sajt, egy ilyen kis másfél oldalas, ebből silabizálja ki az ember, amit szeretne. Természetesen tiszteletben kell és lehet tartani az előterjesztésben is szereplő, a miniszterek közötti feladatmegosztás szabadságát egy kormányzati struktúra tekintetében, még mindamellett is, hogy fogalmunk nincs arról, hogy maga a kormányzati struktúra hogyan fog kinézni, ugyanakkor legalábbis beszédes az, hogy a bizalmunkat kérik ehhez.
A biankó csekkek aláírását mi, nemzeti radikálisok annyira nem szeretjük, főleg, mert olyan, bár nyilván pontosító jellegű, de mégis nagyon komoly filozófiai tartalommal bíró változások is fellelhetők, mint amilyen a Kárpát-medencei gazdasági övezet kérdése, amit egész pontosan ezen előterjesztésben - megszámoltam - 17 helyen vesznek ki, húznak ki, nyilvánvalóan általunk még nem ismert, nagyon fontos külgazdasági szempontok érvényesülése érdekében.
De ugyanúgy, ahogy a miniszterek munkastruktúráját sem ismerjük, a minisztériumi struktúrát sem. Nyilvánvaló, hogy egyszerű lett volna az indoklásban felvezetni azt három-négy sor erejéig, hogy miért van szükség erre, hová kerül ez a nagyon fontos terület, hová kerül a többi nagyon-nagyon fontos terület, hiszen azt látjuk, hogy amikor a külgazdaság fontossága mellett, és végre belátnak olyan dolgokat, hogy a külügyek tekintetében külgazdasággal is érdemes foglalkozni, és ez nem merülhet ki pusztán félgőzzel működő kereskedőházak nyitásában, tehát ennek átgondolt stratégiának kellene lennie, annak ellenére is, hogy bár retorikailag ez átgondolt stratégiaként mutatkozott az önök részéről, az utóbbi két-három évben sem változott meg az a teljesen egészségtelen exportszerkezet, miszerint Magyarország a piacait tekintve még mindig egészségtelen módon a Nyugattól függ, energiahordozók tekintetében pedig egészségtelen túlsúlyban a Kelettől.
Tehát látható az, hogy ami szavakban érvényesül az önök előterjesztésében, nem biztos, hogy a valóságba átszüremlik, és mondjuk, gazdasági hasznot is hajt nekünk, de a Kárpát-medencei gazdasági övezet koncepciója, amit jobbikosként a parlamentben magam is három-négy évvel ezelőtt többször elővezettem, megvédtem - egyébként egyetértésre találtam e kérdéskörben -, igenis egy olyan fontos és filozofikus, filozófiai mélységgel bíró, szimbólumértékű terület, amely nélkül nem lehet gazdaságfejlesztésről beszélni, és ami nem maradhat ki egy minisztériumi struktúrából Magyarországon. Még egyszer mondom, a bizalmunkat kérik egy olyan struktúrához, amit nem vezetnek elénk; ezt nem tudjuk megadni, egyértelmű módon.
De látnunk kell azt is, hogy ahogy a magáncsőd intézményét a 2010-es kampánytól kezdve a KDNP is többször kampányjelleggel felvezette, bizottsági szintre még bejutott, a tisztelt Ház elé soha nem került, hiszen valamilyen úton-módon mindig elkaszálták ezt megelőzően, ugyanígy beszédes az is, hogy a mai nap folyamán az első indítványaik egyike az EP-választás után az volt, hogy a házelnök is szavazhasson, a valós négyötöd és nem az összes képviselő négyötöde valósulhasson meg. Jelzésértékű, hogy nem, mondjuk, a devizahitelesek érdekében nyújtottak be egy nagyon gyors, nagyon jól kimunkált mentőcsomagot, nem a magyar földvédelem pontosítása tekintetében tettek javaslatokat, hanem a saját hatalmi struktúrájukat szilárdították és próbálták keményíteni tovább; az első döntések jelzésértékűek. Ha pedig ehhez kérik a hozzájárulásunkat, ami most előttünk fekszik, lehet, hogy érdemes lenne megmagyarázni, hogy a 17 helyről kivett, eltüntetett Kárpát-medencei gazdasági övezet koncepciója - ami, ha nemcsak csonka-Magyarország tekintetében gondolkodunk, hanem az egész medencét illetően, akkor az egyetlen továbbvezető út a magyar gazdaság számára is, miután kiszáradt állapotát sikerült felszámolni - hova kerül át, melyik minisztériumi struktúrában jelenik meg. Nem érdekel bennünket annyira, hogy melyik miniszter alatt, hiszen ez részletkérdés, strukturális kérdésekről beszélünk, gazdaságfejlesztés ugyanis nem valósulhat meg ezen kérdéskörök tisztességes elhelyezése, felelősségi körökkel való ellátása nélkül.
Tehát megint ott tartunk, magunkat unjuk lassan, amikor évek után újra és újra elmondjuk, hogy biankó csekkhez kérnek hozzájárulást, mi ezt nem tudjuk megadni. Valóban adódik a kérdés, hogy ha rendeleti kormányzásra készülnek, legalábbis részlegesen, akkor miért nem lehetett a felsorolást is egy rendeletbe rakni, miért hozzák ide, amikor konkrét vita nem alakul ki, mi elmondjuk a magunkét, válaszolni nem mernek rá, meg nem is akarnak, a zárszóban esetleg valamifajta leoltást kapnak az ellenzék bizonyos képviselői vagy képviselőcsoportjai, de valódi vita ezek kapcsán nem alakul ki. Tehát az, hogy a relatív négyötöd létrejön, a levezető elnök szavazati joga meglegyen, ez úgy látszik, fontosabb, mint az általam említett több kérdés, a devizahitelesek kérdésének rendezése, vagy jelen esetben az, hogy a Kárpát-medencei gazdasági övezet koncepciója hova kerül, kinek a felelősségi körébe kerül. Azért mondom el ennyiszer, hogy kiprovokáljak rá legalább egy rövid választ. Ez lenne a parlamentarizmus, egy tisztességes parlamenti vita lényege, de sajnálattal meg kell állapítanom, hogy az érdeklődés hiánya is azt mutatja, hogy a nemzeti ellenzéken kívül ez jelen pillanatban nem sok mindenkit érdekel Magyarországon, ez az, ami igazán sajnálatos. Pontosabban Magyarországon sokakat érdekel, a magyar választópolgárok köréből, de állítólagos képviselőiket sokkal kevésbé, és ez az, ami szégyenteljes.
Köszönöm a lehetőséget. (Taps a Jobbik soraiban.)
