DR. BÁRÁNDY GERGELY,
DR. BÁRÁNDY GERGELY,
DR. BÁRÁNDY GERGELY, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Valóban röviden, olyan eseménysor zajlott le, amit Tuzson Bence képviselőtársam az imént felvázolt. Én egy picit bővebben szeretnék szólni azokról az érvekről, amelyek a módosító javaslat kapcsán elhangzottak a bizottság ülésén.
Felemlegették ellenzéki képviselők azt - pontosan a módosító javaslat kapcsán -, hogy nem derül ki a miniszterek hatásköre, illetve feladatköre a rendeletből, és erre világít rá egyébként az a valóban technikai módosító javaslat, amiről képviselőtársam beszélt. Felemlegették azt, hogy a rendszerváltozásig gyakorlatilag példa nélkül az volt a gyakorlat az Országgyűlésben, hogy a minisztériumok felsorolása kapcsán nemcsak a felsorolást tartalmazza a törvény, hanem legalábbis a főbb hatásköreit az egyes minisztereknek, ezt azonban ez a törvény nem tartalmazza.
Felmerült a bizottsági ülésen az is, ha jól emlékszem, Schiffer képviselőtársam mondta ezt el, hogy álláspontja szerint a javaslat alaptörvényellenes éppen emiatt. Mi a magunk részéről, más ellenzéki képviselők ezt nem osztottuk, ugyanis az Alaptörvény valóban csak a felsorolásról rendelkezik, azonban meg kell említeni még egyszer azt, hogy valóban 24 év gyakorlata azt mutatja, és e tekintetben az Alaptörvény nem változott a korábbi alkotmányhoz képest, hogy benne foglaltatik a minisztériumok felsorolása. Persze, lehet ezt távolabbról megközelíteni, gondolom, Schiffer képviselőtársam erre reagált, hogy valójában elvonja-e a képviselők hatáskörét az, hogyha nem tudnak a Parlament falai között arról vitázni, hogy egyes minisztériumokhoz milyen feladatköröket rendel a törvény.
(14.10)
Valóban, itt már a képviselői beszédjognak a problematikája szóba jön, de erről hosszabban nem kívánok szólni azért, mert a bizottsági ülésen erről ilyen szinten szó nem volt.
Az azonban megemlítendő, és ezt fölvetette ott több képviselő is, hogy rendeleti formában kívánják rögzíteni ezeket a hatásköröket, ami gyakorlatilag, és ennyi engedtessék meg, hogy hozzátegyem azt a félmondatot is, ami a bizottsági ülésen, de e körben nem hangzott el, hogy az elmúlt négy év gyakorlatához hasonlóan egyre jelentéktelenebbé kívánják alakítani az Országgyűlést. Itt is erről van szó, ezekről a hatáskörökről az Országgyűlés nem fog tudni vitát folytatni, hiszen rendeletben fogja az új kormány ezt meghatározni.
Két probléma viszont a bizottsági ülésen konkrétan ezzel kapcsolatban fölmerült. Az egyik, hogy hogyan tudjunk véleményt nyilvánítani akkor egy ilyen javaslatról, ha végül is nem tudjuk azt, hogy tulajdonképpen ki mit fog csinálni. Nem tudjuk azt például, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter - ugye, újabb tervek szerint nem államtitkár, hanem miniszter fogja ezt megtenni - vajon a teljes politikai irányítást magához fogja vonni, és a minisztériumok szinte csak végrehajtói lesznek az ott megfogalmazott politikai akaratnak - ami az elmúlt négy évben valami hasonló volt, nem vált nagyon a szakmaiság javára -, vagy pedig ez nem így lesz.
A másik, ami az elfogadás módja körüli probléma volt, és talán államtitkár úr is erről beszélt a legtöbbet, én magam is. Ugye, úgy nézne ki a törvény, hogy június 6-án lépne hatályba ez a törvény, és június 6-án lépne hatályba az a rendelet is, amelyik meghatározza majd a feladatköröket. Ez, hogy úgy mondjam, fizikailag csak két módon lehetséges. Az egyik, hogy június 6-án éjfélkor ez a törvény hatályba lép, ennek alapján a köztársasági elnök - általa sem tudott módon - valamilyen hatáskörökre kinevez egyes minisztereket. Ezek a miniszterek összeülnek, és ott, helyben megbeszélnek, megvitatnak és elfogadnak egy olyan rendeletet, ami tisztázza a hatásköröket.
A másik lehetőség viszont úgy néz ki, hogy ezek a miniszterek nyilvánvalóan a kinevezés után, még ha formálisan össze is ülnek, nem ott fogják megvitatni ezt a struktúrát, hanem, ha úgy tetszik, formálisan jóváhagyásukat adják majd az eléjük letett rendelethez. Ezzel az a problémám, és ezzel sokszor szembesültünk az elmúlt négy év országgyűlési gyakorlata alapján, ezt a bizottsági ülésen is elmondtam, azért teszem itt is az asztalra, hogy tulajdonképpen stróman képviselőknek, stróman minisztereknek is lehetett nevezni azokat a törvény-előterjesztőket, akiknek egyébként valójában semmi közük nem volt a javaslat kidolgozásához, csak a nevüket írták rá végül egy kész szövegtervezetre.
Márpedig most is ezzel fogunk szembesülni, és ez a gyakorlat az, ami, azt gondolom, kárhoztatandó, és jó lenne, ha az új Országgyűlés nem ugyanezen elvek alapján működne. Mert valójában, tisztelt képviselőtársaim, nyilvánvalóan arról van szó, hogy ezt a rendeletet már a most megkötött politikai alkuk, a miniszterelnök akarata alapján szövegezik valahol, és ez a kész szövegtervezet odakerül majd az új miniszterek asztalára, a kormányülés asztalára, ahol gyakorlatilag egy formális szavazással ezt megerősítik. Nyilvánvalóan nem 6-án, a kinevezésük után fogják lefolytatni ezeket a vitákat és egyeztetéseket, majd utána megfogalmazni a kész szövegtervezetet, a jogszabály- vagy a rendelettervezetet és arról szavazni is, hanem ez már előre elkészül. Azt vetettük föl képviselőtársaimmal, hogy nem szerencsés az, hogy strómanként kezdi az új kormány a működését. Ez valószínűleg ma már így marad, ugyanis idő másra nem nagyon van.
Mindösszesen azt kérem most is, amit kértünk ott is képviselőtársaimmal, hogy ez a gyakorlat legalább már ebben a ciklusban ne legyen általános. Ha a házelnök úr azt mondta, hogy most más felfogás, más struktúra mentén folyik majd és más ütemben a törvényalkotás, akkor jó lenne, ha erre az első törvényjavaslatok nem cáfolnának rá.
Körülbelül ez hangzott el a Törvényalkotási bizottság ülésén, és ez volt az, amit kritikaként megfogalmaztak az ellenzéki képviselők, és ez az többek között, amellett, amit az általános vitában képviselőtársaim elmondtak, ami miatt ezt a javaslatot mi támogatni nem fogjuk, annak ellenére, hogy természetesen minden ellenzéki párt tudomásul veszi azt, hogy a kormányzati struktúra kialakítása a mindenkori kormány lehetősége és felelőssége.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
