FARKAS GERGELY
FARKAS GERGELY
FARKAS GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Azzal kell kezdeni, hogy szomorúan látom, hogy egyetlen államtitkár sem tisztelte meg ezt a fontos kérdést ezen mostani napirendi pontnál (Közbeszólás a Jobbik soraiban: Szégyen!), amivel nem engem sértenek meg, hanem azt a több ezer embert, akit érint ez a probléma. Ennek ellenére el szeretném mondani a felszólalásomat, bízva abban, hogy lesz eredménye.
Az új ciklusban az első felszólalásomban egy olyan problémát szeretnék az Országgyűlés színe elé hozni, amely erőteljesen érinti a magyar szőlő- és bortermelőket, többek között választókerületem, Bács-Kiskun megye 5. számú választókerületének számos gazdáját. Olyan probléma kapcsán szeretném a kormányt lépésekre ösztönözni, ami már többször felmerült itt az Országgyűlésben, sőt az elmúlt négy évben ígéretet is kaptunk a megoldásra, a helyzet azonban nemhogy rendeződött volna, hanem talán lehet azt mondani, hogy idén még súlyosabb lett. Ez a probléma a nagy mennyiségű, kétes minőségű, olcsó olasz bor importja hazánkba, és ennek hatása a hazai szőlőfelvásárlási és borárakra.
Mivel lehet, hogy sokan nem is tudják pontosan, miért is probléma ez, engedjék meg, hogy kicsit kifejtsem. Statisztikák szerint az olasz borimport az előző években akár az egymillió hektolitert is elérhette. A behozott, legtöbbször számla nélkül érkező olasz vagy a piacon megjelenő, olasznak álcázott bor olyan alacsony áron kerül a piacra - 80 forint/liter körüli áron -, hogy az azt eredményezi, hogy a magyar bortermelők nem tudják eladni a saját borukat, hisz eleve a szőlőfelvásárlási ár is több ennél, s akkor még a sok egyéb költségről nem is beszéltünk. Így több esetben még most, májusban is majdnem tele vannak a borospincék, ami az őszi szőlőfelvásárlási árakat is lenyomja, s így már veszteséges lesz a szőlőtermelőknek is a gazdálkodás.
Tisztelt Képviselőtársaim! A probléma nem új keletű, ezért érdemes megnézni, hogy mi történt az elmúlt négy évben ez ügyben. Az előző ciklusban többször felvetődött a Mezőgazdasági bizottság tagjai által ez a probléma, sőt külön Szőlészeti és borászati albizottság is létrejött, amely tárgyalta is az olasz borimport hazai piacra való hatását. Ez azonban kevés volt ahhoz, hogy megoldás szülessen a problémára a kormány részéről. Érdekesség, hogy a Szőlészeti és borászati albizottság hivatalosan az előző ciklusban nem szűnt meg, de 2012 júliusa óta fideszes elnöke nem hívta össze. Ezek alapján azt gondolhatnánk, hogy az ágazat problémái mind megoldódtak. Vagy mégsem?
A kérdésre a választ jól mutatja, hogy nemrég újra a közfigyelem középpontjába került ez az ügy, köszönhetően Soltvadkert jobbikos önkormányzati képviselőjének. Zsikla Győző egy érdekes bemutatóval szemléltette a kreatív borkészítést az önkormányzat testületi ülésén. Egy, sajnos bizonyíthatóan bevett gyakorlatot mutatott be, amely mindennemű borszabályozást megsért. Némi alkohol, színezék és cukorszirup felhasználásával s olcsóbb árkategóriájú, de minőségi bor összekeverésével alkotott pancsolt bort. Az összetevők egyszerűen beszerezhetők vagy helyettesíthetők akár olcsó, silány olasz borral, és feljavításukhoz magyar bort használnak házasításra.
Most tehát Zsikla Győző, de korábban parlamenti felszólalásaiban jobbikos képviselőtársam, Suhajda Krisztián is sürgette a megoldást, előrelépés mégsem történt. Pedig, ahogy egy múlt heti interjúból kiderült - ahol is Kiss Eliza a szőlőbor ágazat fejlesztéséért felelős miniszteri biztos nyilatkozott -, önök is tisztában vannak a problémával. Ugyanakkor, ha ez így van, akkor még súlyosabb az önök felelőssége. Ha tudják, mi zajlik, és elvileg azt mondják, hogy a megoldást is tudják, akkor miért nem tettek semmit az elmúlt négy évben? Miért nézték tehetetlenül, hogy tisztességes gazdák menjenek tönkre? Úgy gondolom, hogy ez egy nagyon súlyos bűn az önök részéről.
A megoldási javaslat pedig adott lenne. Mindenképp növelni kell az ellenőrzések számát, de azok jellegének megváltoztatásával, például a hosszabb ügyintézési idővel is visszatartó hatást lehetne elérni. Szigorítani kellene a forgalombahozatali engedélyezést, amely szintén a silány minőségű bor kiszűrését segítené elő.
Felmerül még egy kérdés, hogy mennyire veszik ténylegesen számba a visszaesőket az importőrök esetében. Az elrettentő mértékű büntetések pedig kiszűrhetnék a tisztességtelen borforgalmazást, ami eredményeként helyzetbe lehetne hozni a tisztességes magyar gazdákat.
Tisztelt jelen nem lévő Államtitkár Úr! Ha már nagyon helyesen szabadságharcot hirdettek a magyar pálinkáért mint a magyarság egyik értékéért, akkor miért nem tudnak határozott lépéseket tenni egy másik, évszázados hagyományokkal rendelkező nemzeti italunkért is? Miért nem volt elég az elmúlt négy év? Font Sándortól és Bányai Gábortól is folyamatosan csak ígérgetést hallhattunk, most pedig éppen Kiss Eliza miniszteri biztos teszi ezt, de érdemi lépés nem történt.
Tisztelt Államtitkár Úr! Mindezek után kérdezem: mikor fog végre a kormány megálljt parancsolni a rossz minőségű, olasz bor országba érkezésének, és teszi meg azokat a lépéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a képzett, tradícióval rendelkező, becsületes magyar szőlész- és borosgazdák jövője ne kerüljön veszélybe?
Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)
