KEPLI LAJOS,

Teljes szövegű keresés

KEPLI LAJOS,
KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása fekszik előttünk, ahogy azt már az előttem szólók közül többen is elmondták. Ennek a törvényjavaslatnak a célja a kormány által létrehozott Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó Zrt. tevékenységének beépítése a földgázpiac mindennapi működésébe. Ennél a társaságnál, amelyet február 28-ával hozott létre 2,9 milliárd forintos tőketartalékkal és 100 millió forintos alaptőkével a kormány - január 21-ei ülésén döntött arról, hogy létrehozza ezt a szervezetet -, a Miniszterelnökséghez tartozó Magyar Fejlesztési Bank gyakorolja a tulajdonjogot, ami nagyon fontos a későbbiek szempontjából, a szakmai felügyeletét pedig a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal látja el. Ez a Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó a tervek szerint a földgázpiacon kezdi meg a tevékenységét, és nyilvánvaló, hogy ehhez az ágazati szabály módosítása szükséges.
Mit mond ki a jogszabály, illetve a kormánydöntés, ami létrehozza ezt az adatfeldolgozó szervet? Azt mondja, hogy az ágazati szereplők összehangolatlan, kevésbé átlátható mérési és elszámolási tevékenységét átláthatóbbá, egyszerűbbé és egységessé teszi, a tervek szerint napi szintű, pontos adatcserén keresztül szolgáltat megbízható műszaki és fogyasztási információkat a közműszektor aktuális működéséről az összes piaci szereplőnek.
Önmagukban ezek így leírva nagyon jól hangzanak, és egy adatgyűjtés, amennyiben annak a célja valóban a rendszer működésének hatékonyabbá tétele, nem feltétlenül rossz, tehát ebben akár vitába is szállnék szocialista képviselőtársammal. Azonban a kormányzat vagy az eddigi kormányzatok működéséből adódóan valóban mindig valamiféle háttérszándékot kell hogy keressünk, ha egy ilyen horderejű javaslat jön létre, vagy egy ilyen szervezet hoznak létre önök kormánydöntés által. Hogy miért? Az információ, az adat ma egy óriási nagy érték, egy piaci érték, amelyet természetesen fel lehet pozitív és kevésbé pozitív célokra is használni, és mindig az fogalmazódik meg ilyenkor a képviselőben, különösen, ha ellenzéki képviselő, hogy vajon hogyan tudnak önök majd ezzel visszaélni, és hogyan tudják ezt esetleg a kormány mögött álló, az energetikai szektorban tevékenykedő háttérvállalkozások előnyére fordítani.
Nyilvánvaló, hogy azok az információk aranyat érnek a földgázpiacon, amelyek a földgázelosztás, a -fogyasztás rendszerében napi szintű adatokat szolgáltatnak arról, hogy milyenek is a fogyasztói szokások, és milyenek azok a mennyiségek az egyes időszakokban, amelyek elosztásra és felhasználásra kerülnek. Ezeket a szolgáltatásokat, ezeket az adatgyűjtéseket jelenleg a rendszerüzemeltetők végzik. Ez nem feltétlenül jó, valóban nem tesz lehetővé egy egységes elbírálást.
A kormány szerint a tiszta piaci versenyhelyzet érdekében tett fontos lépés ez; megint csak azt mondom, hogy valóban lehetne az is, tiszta piaci versenyhelyzetet is teremthetne, ha a kormány tevékenységét nem olyan vállalatcsoportok meg olyan ügyek kísérnék, mint a MET Holding földgázügye vagy más egyéb energiaszolgáltatók ügyei, amelyek folyamatosan időről időre előjönnek a kormány tevékenységével kapcsolatban, és már eleve szkeptikussá teszik az ellenzéki országgyűlési képviselőt, amikor egy ilyen tevékenységet lát, hogy egy ilyen adatgyűjtő szervezetet hoznak önök létre. Kérdés, igen, hogy a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal alkalmas volna vagy nem volna alkalmas ennek a feladatnak az ellátására, szakmailag kellene megítélni, hogy kellett-e egy önálló szervet erre létrehozni, ez a szerv pedig megfelelően független-e, ahogy az itt le van írva.
Az, hogy a korrekciós elszámolási eljárás lefolytatására transzparens és reprodukálható elszámolást hozzunk létre, valóban egy üdvözlendő cél volna. Arra pedig, hogy egy független, piaci érdekektől mentes központi adatgyűjtő engedélyes végezze ezeket: természetesen mindenki azt szeretné, ha ezek átláthatóan, transzparens és független módon történnének. De Magyarországon azért ez a gyakorlat nem annyira jellemző, hogy ezek a rendszerek valóban így működjenek.
Most a földgázpiacra egy kicsit kitérve: itt a fideszes vezérszónok is megemlítette az ellátási oldalt. Most már nagyrészt orosz gáztól függ Magyarország, körülbelül 20 százaléknyi a felhasználásban a saját kitermelésünk, a többi 80 százalékot importáljuk, annak is a túlnyomó többségét Oroszországból. Az utóbbi időben számtalanszor beszéltünk arról itt a parlamentben, hogy milyen problémák fenyegetnek minket a gázellátásunk kapcsán. Először Oroszország visszalépett a Déli Áramlat-gázvezeték megvalósításától, utána vagy ezzel egyidejűleg bejelentette, hogy 2018 után nem fog Ukrajnán keresztül gáz juttatni Európába, ezért mintegy az Európai Unióra a tolta a felelősséget, hogy alternatív gázvezetékeket építsen vagy dolgozzon ki; amit ő megtett, az a bejelentés - egyelőre semmi kézzelfogható nem történt ebben az ügyben -, hogy a török-görög határig elviszi az orosz földgázt.
Magyarország földgázellátása szempontjából ez azért nagyon fontos, mert jelen pillanatban olyan tendenciákat látunk - és ennek kapcsán megerősített ebben Szijjártó Péter külügyminiszter úr e heti interpellációmban -, hogy létrejön egy északi és egy déli gázfolyosó, amely az orosz, illetve az ázsiai gázt Európába juttatja, és mindegyik Magyarország megkerülésével fog jelen állás szerint létrejönni, Magyarország földgázellátása bizonytalanná válik, az észak-déli folyosó sem valósulhat meg teljes egészében. Ugyan a magyar-szlovák vezeték most már, hála istennek, végre átadásra került hosszas huzavona után, ez talán egy icipicit, egy hangyányit javít Magyarország ellátásbiztonságán, de még messze vagyunk az üdvözítő céltól, attól, hogy Magyarország stabilan biztosnak mondhassa a földgázellátását.
Miközben az Északi Áramlat nevű gázvezeték kapacitását duplájára bővítik - erről írtak most alá megállapodást Szentpéterváron a nyugat-európai energiacégek és a Gazprom -, illetve délről is létrejön majd az a gázvezeték, amely Olaszországon keresztül szintén Európába viszi a gázt, jelen pillanatban úgy áll a helyzet, hogy ha az oroszok az ukrajnai tranzitot valóban megszüntetik, akkor csak Nyugat-Európából fogunk tudni orosz gázt is vásárolni. Ez nyilvánvaló, hogy az ellátásra, az elosztásra és a fogyasztásra is kihathat, hiszen egy bizonytalanságot okozhat a hazai piacon, mert ugyan eddig is orosz gáztól függtünk, de ez a függés egy szinte egyoldalú keleti függés volt, amit most, úgy néz ki, hogy egy nyugati irányúra cserélünk át úgy, hogy közben a forrása a gáznak ugyanaz marad. Ezt azért mondom el - ugyan nem tartozik szorosan ennek a törvényjavaslatnak a témájához -, mert bizony az, hogy van-e gáz a magyar gázvezetékrendszerben, és milyen forrásból van gáz, az is jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy hogyan fog működni ez az egész rendszer, és maga a központi adatfeldolgozó hogyan fogja tudni végezni a tevékenységét.
Ha valóban létre tudnának önök hozni egy olyan rendszert, amely az elosztóhálózati kihasználtság hatékonyabb összehangolásához vezetne - mert valóban az egyes szolgáltatóktól átvenné az adatgyűjtés és az adatfeldolgozás folyamatát, és egy egységes rendszer jönne létre -, azt mi üdvözölni tudnánk. Ami miatt szkeptikusak vagyunk - még egyszer elmondom, és akkor be is fejezem, nem akarom sokáig húzni a szót -, az az, hogy önök a múltban már ezzel a bizalommal, amikor egy látszólag jó szakmai javaslat került az asztalra, sokszor visszaéltek, aztán később kiderült, hogy mégiscsak ott van valami hátsó szándék, van valami sandaság a háttérben, és ez be is bizonyosodott rendre, holott a Jobbik valóban a földgázfogyasztók, akár lakossági, akár ipari, vállalkozói felhasználók érdekét tartja szem előtt, és az ő érdekük az, hogy stabilan, fenntartható módon és olcsón, kedvező áron jussanak földgázhoz minden körülmények között.
(12.20)
Ha ehhez a célhoz hozzájárul a kormány, azt minden körülmények között támogatni fogjuk a jövőben, mint ahogy támogattuk az eddigiekben is. Viszont szeretném, ha államtitkár asszony a zárszavában megpróbálna megnyugtatni afelől, hogy az ebben a rendszerben az adatbázisban kezelt adatok nem fognak olyan módon felhasználásra kerülni, ami alátámasztaná azt a gyanúnkat, hogy kormány közeli energiacégek vagy vállalkozások egyfajta piactorzításként kedvezőbben, könnyebben jutnának hozzá ezekhez az információkhoz, mint más vállalkozások.
Azt még röviden el kell mondani, hogy az energiaszektor államosítását mint stratégiai szektor állami köztulajdonba vételét is támogattuk az elmúlt években a parlamentben - bár ezt is kísérték kérdőjelek, akár a visszavásárlás árával, akár egyéb körülményekkel kapcsolatban -, és az Első Nemzeti Közműszolgáltató létrehozását is, mert azt pozitív folyamatnak tartjuk, hogy a kormány azt gondolja, az állam kezében vannak ezek a vállalkozások jó helyen, és ezeket a leharcolt, leamortizált, a multicégek által tönkretett rendszereket visszaveszik állami kézbe.
A kérdés az, hogy lesz-e forrás ezeknek a karbantartására, felújítására, a rezsicsökkentés nem fog-e a rendszerkarbantartás, a rendszer-üzemeltetés rovására menni. Mert azt is el kell mondani, hogy bár a rezsicsökkentést is támogattuk, de azért az nem olyan átgondolt és logikus módon lett végrehajtva, ami hosszú távon fenntarthatóvá teszi ezt az egész árszabást, annál is inkább, mert az Európai Unió tudomásunk szerint elég erősen hadakozik ez ellen, és a rezsicsökkentés, illetve az azt alátámasztó magyar jogszabályok megdöntésére készül, és ezzel kapcsolatban kötelezettségszegési eljárások is indultak és talán még indulni is fognak a közeljövőben. Ha nem tudjuk fenntartani ezt a fajta rezsicsökkentést az Európai Unióval szemben, akkor kérdés, hogy mit fog tudni tenni a kormány a jövőben. Ennek egészen szélsőséges következményei is lehetnek.
Összességében elmondható, mint ahogy már oly sokszor, hogy egy szavakban pozitív kezdeményezés fekszik előttünk, akár még támogatható kezdeményezés is, amelynek a részleteit - mert az ördög a sorok között rejlik - még nem ismerjük. Azt, hogy a várhatóan jövő hétfőn sorra kerülő zárószavazáson támogatni tudjuk-e a javaslatot, többek között attól tesszük függővé, hogy mennyiben tudnak ezekre a kérdésekre önök megnyugtató válaszokat adni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem