DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A félig tele pohár esete ez az állami számvevőszéki jelentés, illetve a munka értékelése, ugyanis valami van, de nem az igazi. Tehát készített az Állami Számvevőszék 2014-ben, ahogy elhangzott, 233 jelentést - legalábbis ennyit hozott nyilvánosságra -, és ezek közül tényleg vannak olyanok, amelyek kritikus megállapításokat is tartalmaznak, sőt vannak olyanok, amelyek a jogszabályoknak meg nem felelő működést állapítottak meg állami szervek jelentős részénél. Tehát ha úgy vesszük, akkor az Állami Számvevőszék mint az Országgyűlés szakmai szervezete, számvevőszéki szervezete, végzi a munkáját, javaslatokat tesz.
A beszámoló stílusáról, koncepciójáról továbbra is azt tudjuk mondani az MSZP részéről, hogy az nem megfelelő. Ugyanis nem egy ilyen eseménynaptárszerű beszámolóra lenne szükség, hanem azokat a tartalmi konklúziókat lenne érdemes összefoglalni - és javaslati részt lenne érdemes egy beszámolóban közzétenni -, ami az éves működés rezüméjét jelenti.
Azt kell mondjam, hogy a beszámolón túlmenően az Állami Számvevőszék elnöke tett olyan felszólalásokat a parlamentben, ami már erre utal. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ezt, ha úgy tetszik, végső kétségbeesésében tette, mert a 2016-os évi költségvetést megalapozó törvényekben olyan passzusok vannak, amelyek ahelyett, hogy javítanák az ellenőrzési tevékenység lehetőségét, éppen hogy gyengítik.
Szó szerint azt mondta itt a Ház falai között Domokos László, az Állami Számvevőszék egyébként magát függetlennek tekintő, korábban fideszes képviselő elnöke, hogy a 2016. évi költségvetést megalapozó törvény az ellenőrzési hatáskörök egy részét tartalmazó alpontokat hatályon kívül helyezi, ami továbbgyengítené az irányító szervek ellenőrzési tevékenységének hatékonyságát - legyen az önkormányzat vagy legyen az minisztérium -, a számonkérhetőséget; ahelyett, hogy szigorúbb, részletesebb rendelkezéseket iktatna be az államháztartásba, és ezzel a költségvetési szervek tervszerű és rendszeres ellenőrzésének kötelezettségét írná elő az irányadó szervek számára, ezzel szemben azt gyengíti. Mégpedig ez további egyensúlyromláshoz vezethet az egyes költségvetési szerveknél, intézményeknél, és ezen keresztül végső soron az államháztartás egészének törvényes működési ellenőrzését gyengíti.
Az ellenőrzéseik során - szintén az elnök úr szavai - rendszeresen tapasztalt exlex állapot, hogy a költségvetési szervek, intézmények szervezeti-működési szabályzatai a legritkább esetben követték a hatályos jogszabályi előírásokat - ez nagyon súlyos mondat -, gyakran az irányító szerv mulasztása miatt, máskor az intézményvezetők mulasztása miatt. Tehát ezt a lehetetlen állapotot felszámoló, határidőket is tartalmazó törvényt kellene szabni az irányító szerv számára az szmsz ellenőrzésére és jóváhagyására, különösen, ha tudjuk, hogy az szmsz tulajdonképpen a felelősségi viszonyok szabályozása a szervezeten belül. Ha úgy tetszik, a beszámolón túlmenően ez egy segélykiáltás az Állami Számvevőszék elnöke részéről, amihez a többségi oldalnak csatlakozni kellene, arra a fideszes parlamenti többségnek reagálni kellene, észre kellene vennie, hogy milyen kockázatos útra léptek.
A szakmai észrevételek közül a 2014. évi beszámolóból szeretném kiemelni az állami vagyon feletti tulajdonosijog-gyakorlás ellenőrzésének kérdését. A beszámoló megállapítása szerint a tulajdonosijog-gyakorlási tevékenységek ellátását a kialakított és működtetett kontrollrendszer még mindig nem támogatja teljeskörűen. Érdemes megemlíteni, hogy csak az elmúlt egy hónapban legalább öt, az állami vagyonkezeléssel, illetve tulajdonosijog-gyakorlással kapcsolatos törvényjavaslatot tárgyalt a Ház, úgy, hogy a benyújtások között alig néhány nap telt el. Lassan már a kormányban sem tudják, hogyan kellene az ellenőrzési rendszert kialakítani, ad hoc módosításokkal a hatékonyságot semmiképpen sem lehet növelni. Úgy látszik, hogy a munka feltételeinek javítására önök nem képesek.
A beszámoló alapján nyilvánvaló, hogy az Állami Számvevőszék szakmai javaslatait nem kötelező a kormánynak, illetve a kormánypárti képviselőknek figyelembe venni, de lássuk be, ez azért nem ártana, nagyon kívánatos lenne.
(11.30)
Mert ha 2014-ben az Állami Számvevőszék utóellenőrzést tarthatott volna a Nemzetgazdasági Minisztériumban, az adósságszabályok terén komoly elmarasztalások történtek volna. Tehát amikor megállapítja az Állami Számvevőszék a beszámolójában, hogy az adósságképlet gyakorlatilag használhatatlan, és erre 2013-ban már felhívja a figyelmet, akkor érthetetlen, hogy ennek a korrekciójára csak a költségvetés elfogadásának folyamatában kerül sor. A Domokos elnök úr által szignált elemzés szerint ugyanis a magyar államadósság-szabályok szakmailag hibásak. Ezt már 2013-ban leírták, és azt is, hogy az államadósság-képlet gyakorlatilag használhatatlan, hiszen épp a kitűzött célra, a lehető legtöbb gazdasági helyzetben való alkalmazhatóságra képtelen - mármint a képlet -, így nem alkalmas arra, hogy a közgazdaságtan által is szinte vita nélkül követendőnek tekintett anticiklikus gazdaságpolitikát kikényszerítse, azokat a kormány vagy a Nemzeti Bank által időnként pozitívan megfogalmazott élénkítési célokat a törvényi lehetőség oldaláról megtámogassa.
Tehát ezek az ellentmondások azok, amelyek miatt az MSZP-frakció nem tartja jónak ezt a beszámolót, azzal együtt, hogy például az utóellenőrzés lehetőségét egy pozitív lépésnek tekintjük, és nagyon reméljük, hogy a legutóbbi időben az Állami Számvevőszék elnökének kritikus megfogalmazásai előbb-utóbb a kormányzati működés területén a jogalkotásban is megjelennek. Sok sikert kívánunk hozzá! Köszönöm, elnök úr.
