DR. GYÜRE CSABA

Teljes szövegű keresés

DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A múlt héten került nyilvánosságra a Központi Statisztikai Hivatal 2014. évi adatait felölelő létminimum-kiadvány, amelynek megjelentetéséhez egy össztársadalmi felháborodást kiváltó bejelentés is társult. A KSH elnökhelyettese ugyanis arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy ezzel a kiadvánnyal a Központi Statisztikai Hivatal befejezi a jelenlegi módszeren alapuló létminimum-számítás publikálását. Helyette új névvel és új tartalommal tervezi a mai magyar társadalomra szerinte relevánsabb abszolút szegénységi mutató kifejlesztését.
A létminimum-számítást a KSH mind ez idáig éves rendszerességgel végezte. A számítások eredményeiről 1995-től évenként Létminimum címmel kiadványt jelentetett meg. A jelenleg alkalmazott módszertan több mint 20 éves múltra tekint vissza, nemzetközi szakirodalmon és széles társadalmi egyeztetésen alapul. A távolabbi múltba visszatekintve azonban azt láthatjuk, hogy hazánkban az I. világháború éveitől kezdve állítottak össze és publikáltak fogyasztói kosár segítségével létfenn-tartási-költség-adatokat. Különösen felháborító mindezek alapján, hogy több mint 100 éves múltra visszavezethető adatszolgáltatást szüntet meg a hivatal ezzel a botrányt okozó lépésével.
Az ellenzéki pártok és az egyes kutatók a KSH függetlenségének megdőlését látják a lépés mögött, azt feltételezve, hogy a hivatal szakemberei a kormány nyomására szüntetik meg ezt a szegénységi mutatót. A Jobbik szerint is politikai döntés állhat a háttérben, mivel a kormány számára igencsak kellemetlen az elkeserítő adatokkal szembesülni a forradalmi kormányzás hevében. Be kell ugyanis látni, hogy a kormányzati sikerpropagandába nehezen illeszthető bele a 4 millió szegénységgel küzdő ember képe. Németh Zsolt, a KSH elnökhelyettese szerint azonban kizárólag szakmai szempontok szerint döntöttek úgy, hogy ebben a formában nem jelentetik meg többet a kiadványt.
Állítása szerint a mutatót azért kell megszüntetni, mert valójában nem is létminimumot mér, hanem a tisztes, szerény megélhetés szintjét. Szakmai szempontból tehát szerintük nem alkalmas a szegénység mérésére, a létrejött adatok alkalmatlanok arra, hogy szociálpolitikai döntések alapjául szolgáljanak. Mindezt tetézve hozzátette, hogy maga az elnevezés sem tükrözi a mutató valódi tartalmát. Véleménye szerint a felhasználók mást értenek mögötte, mint az a módszertanból következne. A létminimum ugyanis valójában nem szegénységi küszöb, ha sokan, szerintük tévesen, így is értelmezték.
Ezzel szemben mi a valóság? A magyar lakosság, tisztelt Országgyűlés, pontosan azt érti a kifejezés alatt, amit az a valóságban jelent. A létminimum ugyanis olyan értékösszeget jelöl, ami a szükségletek minimális, társadalmilag még éppen elfogadható szintjét számszerűsíti a mindenkori fogyasztói árakon. Ez a szint igen szerény. Jellemzője, hogy csak alapvető szükségletek kielégítésére nyújt lehetőséget, és csupán a hónapról hónapra éléshez elegendő. Egy kisebb rendkívüli kiadás vagy jövedelemkiesés is akadályozza a szükségletek kielégítését. A létminimumot el nem érő jövedelem tehát az éhenhaláshoz sok, a megélhetéshez kevés.
Le kell szögeznünk, nem a mutató hibája, hogy 10-ből 4 magyar szerepel a létminimum alatti jövedelemből élők között. Összességében tehát kijelenthetjük, hogy a kormány nem keres valódi válaszokat a szegénység megszüntetésére, a leszakadt régiókban élők megmentésére. Szegénységi politikájuk csupán arra szorítkozik, hogy statisztikai adatokkal igyekeznek palástolni a negatív irányt vett kormányzati döntéseiket vagy azok teljes hiányát. Hazánk az az ország, ahol még az is előfordulhat, hogy a szegénységi mutatók eredményeit egyszerűen nem hozzák nyilvánosságra, ha azok ijesztően rossz társadalmi képet mutatnak.
A valóságban elképesztő mértékű a dolgozói szegénység is Magyarországon. Elfogadhatatlan, hogy a minimálbér több mint 20 ezer forinttal van a létminimum alatt. Ez már középtávon is társadalmi katasztrófához vezethet. Ezzel szemben a Jobbiknak vannak valódi javaslatai a szegénység mértékének csökkentésére. Itt kell megemlítenünk az alapvető élelmiszerek, a gyermekneveléshez szükséges cikkek áfájának 5 százalékosra csökkentését; tisztességes, többkulcsos adórendszerre van szükség, amely az arányos közteherviselés mellett a leginkább óvja a legnehezebb társadalmi helyzetben lévő rétegeket. A szegénység kiterjedtségének és mélységének megszüntetése érdekében szükséges a valódi társadalmi egyeztetés lefolytatása mind a civilekkel, mind az érintett szakmai szervezetekkel. Ezzel tárható fel a probléma gyökere. (Folyamatos zaj.)
Fontos lenne, ha a kormány szem előtt tartaná, hogy a magyar embereknek joguk van a tisztességes munkához és a tisztességes bérhez, amelyből képesek otthont teremteni, családot alapítani, gyermeket nevelni, és nem utolsósorban joguk van emberhez méltó életet élni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem