DR. GALAMBOS DÉNES
DR. GALAMBOS DÉNES
DR. GALAMBOS DÉNES (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A hazai számviteli szabályozás az európai uniós tagságunkból következően több szinten szabályozott. A tagállamok egyeztetését követően 2013-ben fogadták el a számvitelre vonatkozó uniós szabályozás alapját jelentő új számviteli törvényt, illetve irányelvet.
Az új számviteli irányelv az éves beszámolóra, illetve az összevont éves beszámolóra vonatkozó előírásokban számos kérdésben jelentős változást eredményezett. Az új számviteli irányelv jelentősen megemelte az egyes vállalkozási csoportokra vonatkozó értékhatárokat, ennek megfelelően a módosítás az egyszerűsített éves beszámoló számviteli törvény szerinti értékhatárait több mint a kétszeresére emeli, ezzel lehetővé téve, hogy a számviteli törvény hatálya alá tartozó hazai vállalkozások 97-98 százaléka a jövőben egyszerűsített éves beszámolót készítsen.
Az új számviteli irányelv nem teszi lehetővé a korábbi számviteli szabályozásban szereplő rendkívüli tételek elszámolását. A rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások olyan tételek, amelyek függetlenek a szokásos vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozó rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. Mindez jelentős változást eredményez a hazai számviteli előírásokban, és az eredménykimutatás tagolásában, felépítésében is, azonban a változások a számviteli rendszer logikáját követik, így könnyen adaptálhatók.
Összhangban az új számviteli irányelvvel, a nemzetközi szabályozással és a szakmai szervezetek javaslataival változnak az osztalék elszámolásának a szabályai is. Az osztalék összegét a jövőben a döntés napjával kell megjeleníteni a számviteli nyilvántartásokban, és nem annak az évnek a beszámolójában, amellyel kapcsolatban azt jóváhagyták, emiatt a korábbi mérleg szerinti eredmény tétel megszűnik, az eredménykimutatás az adózott eredmény levezetését fogja tartalmazni.
A törvényjavaslat tartalmazza az adózás rendjéről szóló törvény kisebb módosítását is. Ennek célja, hogy az adózás rendjéről szóló törvény bizonyos részei tekintetében a jelenlegi rögzített időállapot helyett a mindenkor hatályos kereskedelmi vámtarifaszámok legyenek az irányadók. A módosítás további célja, hogy az online pénztárgép és az állami adóhatóság közötti kommunikációs kapcsolatokra vonatkozóan a hatósági árnak ne a legmagasabb árat, hanem a külön jogszabályban meghatározott, rögzített árat kelljen a jövőben tekinteni.
A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény esetében a gyakorlati tapasztalatok alapján indokolttá vált az utólagos ellenőrzésre vonatkozó rendelkezések pontosítása, kiegészítése, amelynek során módosultak a hatósági döntés megváltoztathatóságára vonatkozó rendelkezések is.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az Amerikai Egyesült Államokkal az adóelkerülés visszaszorítása érdekében a hatóságok közötti, pénzügyi számlákra vonatkozó automatikus információcseréről szóló, úgynevezett FATCA-megállapodást, amely a külföldi számlák adóztatására vonatkozó megfelelőségi törvény rövidítése, amely a nemzetközi szerződésben szereplő legnagyobb kedvezmény elvét tartalmazó rendelkezésnek való megfelelést kell hogy tartalmazza és szolgálja.
Mindezek a módosítások azok, amelyek alapján javasoljuk, hogy a tisztelt Ház az előttünk fekvő törvényjavaslatot fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
