DR. JÓZSA ISTVÁN

Teljes szövegű keresés

DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Szorosan kapcsolódik a napirend az előző, a vasúti közlekedésről szóló törvény módosításához. Az uniós jogharmonizáció átvitelének egyik pozitív következménye, hogy külön törvénybe kerülnek azok a vasútnak nem minősülő kötött pályás rendszerek, amelyekről eddig a vasúti törvény rendelkezett, például az elég jelentős és a városi közlekedésben környezetvédelmi szempontból is fontos trolibusz kötött pályájának az engedélyezése vagy turisztikai célból a sífelvonók építése.
Ezek a rendszerek, bár alapvetően kötött pályás rendszerek, így mutatnak bizonyos rokonságot a vasúti hálózattal, mégsem tartoznak szigorúan ide. Mivel az uniós jogszabályozás nagymértékben az úgynevezett nagyvasúti rendszerekre koncentrált, ezért az atipikus kötött pályás hálózatok esetében több szabály alól kellene felmentést adni ezeknél az engedélyeknél, mint amennyi valójában alkalmazható lenne a nagyvasúti szabályozásból rájuk. Ezért a vasúti törvény a módosítást követően nem tartalmazza majd sem a trolibusz kötött pályájának engedélyezését, sem a sífelvonók üzemeltetését, a siklót, a kötélpályát. Ezekre külön törvény vonatkozik a jelen előterjesztés keretében, ami egyúttal lehetőséget ad arra is, hogy az eddig mindenféle jogi szabályozást nélkülöző kedvtelési, turisztikai célú kötött pályás eszközökre is, mint például a kézihajtány, törvényi szabályozás legyen. A gyakorlat azt mutatja, hogy ezekre van igény, és ezek meg is jelentek Magyarországon, ezért elsősorban a biztonság érdekében célszerű volt rendezni a velük kapcsolatos jogi szabályozást.
(19.00)
Az egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló törvény létrehozásának oka, mint említettem, a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény átalakítása, módosítása azon elsődleges célnak megfelelően, amit az európai uniós jogszabályok kijelölnek, és hogy ezáltal a kisebb jelentőségű kötöttpályás rendszerekre vonatkozóan egy új szabályozás megfelelő részletességgel létrejöjjön.
Ezek a kötöttpályás tevékenységek jelentős eltéréseket mutatnak, ezért ez az önálló törvényben történő szabályozás kellően indokolt, hogy a vasúti közlekedés egyébként szigorú vagy más hangsúlyokat megfogalmazó szabályozásától elválasztásra kerüljön, és önálló törvény vonatkozzon az egyéb, vasútnak nem minősülő kötöttpályás közlekedési megoldásokra. Várhatóan ettől az önálló szabályozástól ezeknek a területeknek a fejlesztése, engedélyezése újabb lendületet kaphat.
A területtel kapcsolatos igazgatási és hatósági tevékenységet a közlekedésért felelős miniszter, valamint a vasúti közlekedési hatóság látja el. A javaslat kimondja, hogy műszaki engedély szükséges - az alsó kötélvezetésű sífelvonópályák kivételével - az előbb már említett összes kötöttpályás járműnél: a trolibuszpályánál, a sífelvonónál, a siklóknál, a kötélpályáknál, így ezek között a legismertebb a Libegő, illetve a turisztikai hajtánynál is.
A műszaki engedély kiterjed az egyéb kötött pálya építéséhez, létesítéséhez, korszerűsítéséhez, átalakításához, használatba vételéhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, valamint az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszeren közlekedő járművek üzembe helyezéséhez kiadandó műszaki engedélyre. A műszaki engedélyt a Közlekedési Hatóság adja ki, tehát kellő alaposságú és biztonságot jelentő háttér áll mögötte. Az eddig számos elemében egyáltalán nem vagy csak részlegesen szabályozott egyéb kötöttpályás tevékenység keretszabályozása így törvényi formát nyer, ami véleményünk szerint hasznos és a biztonságot szolgálja.
Ezzel együtt a javaslat elsősorban technikai jellegű szabályokat tartalmaz. A hatályos jogszabályok szerint ez másutt, a nagyvasúti rendszereknél került az eddigiekben engedélyezésre, vagy egyáltalán nem foglalkozott vele biztonsági előírás.
Az MSZP a törvényjavaslatot támogatja, mert az elsősorban szakmapolitikai megfontolásból foglalkozik egyes kötöttpályás közlekedési formák külön jogszabályba foglalásával, melyet a technikai jellegű szabályok véleményünk szerint előremutató módon kezelnek. Köszönöm a figyelmet, elnök úr.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem