LÁZÁR JÁNOS,
LÁZÁR JÁNOS,
LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Országgyűlés! Bár nem arról beszéltem a szekszárdi építészfórumon, amit ön kérdezett, mégis szívesen válaszolok a kérdésére az alábbiak miatt.
Szekszárdon abban kértem segítséget Somogy megye, Baranya megye és Fejér megye, valamint Tolna megye építészeitől, hogy hogyan lehetne az iszonyatos nyugati és középeurópai bérkülönbségeket csökkenteni annak az életmódnak a javításával, amelyben minden magyar fiatal él, vagy amelyben mindannyian élünk, hogyan lehetne a természetes és az épített környezetet úgy megváltoztatni, hogy bár viszonylag alacsony bérek mellett kell hogy a hétköznapjainkat éljük mindannyian, magyarok, de ehhez képest az épített és természetes környezet, amibe beleszületünk és amiben élünk, mind gyermekeink, mind szüleink, mind saját magunk számára vonzó és megtartóképességű. Arról beszéltünk az építészekkel Szegeden, Debrecenben, Győrben és Szekszárdon, mintegy 500 építésszel, hogy hogyan lehet a települések megtartóképességét az építkezésekkel, a beruházásokkal és a fejlesztésekkel vonzóvá tenni.
Beismerve azt, hogy bár Nyugat-Európa és Közép-Európa között az elmúlt tíz esztendőben nem nőttek a bérezésbeli különbségek, de érdemben nem is csökkentek, hihetetlen elszívóképessége van Nyugat-Európának és az atlanti világnak. A legjobb magyar mérnökök, a legjobb magyar végzős orvosok és a legjobb magyar szakemberek olyan bérekkel kapnak állásokat, amelyekkel ma a magyar gazdaság nem tud versenyezni. Sok mindenben önnek igaza van, de ha nem ilyen lenne Magyarország gazdasági berendezkedése, akkor még ennyit se tudnánk adni például a közszféra dolgozói számára.
Én arra szeretném felhívni a figyelmét minden képviselőtársamnak, hogy tíz évvel azután, hogy Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, ma Magyarország az Európai Unió átlagbéreinek a 30 százalékát fizeti. Tehát az Európai Unió átlagbérének 30 százaléka van Magyarországon tízéves európai uniós tagság után. Fel lehet tenni a kérdést, hogy vajon akkor mit tettünk ebben az elmúlt tíz esztendőben. Arra is szeretném felhívni a figyelmüket, hogy vásárlóerőben ez talán érhet 40-50 százalékot. És mielőtt még pálcát törnének a kormány feje fölött, szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy az Európai Unió átlagos vásárlóerejéhez képest vagy bérszintjéhez képest Lengyelország ugyanannyi, mint Magyarország: 30-40 százalék, Csehország néhány százalékkal több, Szlovákia pedig kevesebb, tehát a V4-országok között bér tekintetében nincs érdemi különbség.
Szeretném azt is elmondani, hogy 2004-2010 között nem történt érdemi lépés ennek a bérkülönbségnek a csökkentésére. 25 százalékról indultunk, és körülbelül 5 százalékos bérdifferenciát sikerült ledolgoznunk az elmúlt négy esztendőben. Tehát amikor Magyarország belépett az Európai Unióba, akkor az átlagbér 24-26 százalékát kapták a magyarok, most valamivel több mint 30 százalékát. Ennyit sikerült az elmúlt hároméves béremelési politikával végrehajtani. Itt a figyelmébe ajánlanám, hogy az Európai Unió területén Magyarország volt az az ország, ahol harmadik legnagyobb mértékben nőtt a minimálbér.
Ami meg a jövedelemkülönbségeket illeti: bizonyára az OECD-jelentést alaposan áttanulmányozták. Tekintettel arra, hogy Magyarország még mindig azon országok között van, ahol a legkisebb a jövedelemkülönbség az Európai Unió területén, az első háromban voltunk 2010-ben, és még mindig az első ötben vagyunk 2015-ben, tehát Magyarország egy egyenlőségpárti gazdaságpolitikát folytat mind a mai napig 30 éve, aminek ez a társadalmi berendezkedés - akár jól, akár rosszul - következménye.
Szeretném felhívni arra is a figyelmét, hogy mindez azzal együtt igaz, hogy Magyarországon az elmúlt három esztendőben 42 százalékkal nőtt a pedagógusok bére, tehát az állam mint foglalkoztató igyekszik a közszférában az életpályákkal megadni a béremelés lehetőségét. 700 ezer közalkalmazottnál, átlagosan azt mondhatjuk, 17-20 százalékos béremelésen vagyunk túl. Néhány adatot szeretnék még a figyelmükbe ajánlani: a bruttó minimálbér 73 500 forint volt, ma 105 ezer, a nettó átlagkereset kétgyerekesnél 138 ezer volt, ma 179 ezer, háromgyerekesnél 131 ezer volt, most pedig 203 ezer forint. Három év alatt, úgy gondolom, ez a kormánytól igen komoly teljesítmény. Kérem, ezt akceptálja. (Taps a kormánypártok soraiban.)
