IKOTITY ISTVÁN
IKOTITY ISTVÁN
IKOTITY ISTVÁN (LMP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Napjaink egyik legfontosabb vezetőjének, a katolikus egyházfőnek friss enciklikája kapcsán szeretném a figyelmüket kérni. Ferenc pápa az elmúlt években egyenes, szókimondó és szerény munkájával bebizonyította, nemcsak a katolikus híveknek érdemes odafigyelni a szavára, hanem mindenkinek, aki számára a szeretet és az igazságosság értékei fontosak, ha úgy tetszik, mindenkinek, aki hisz az európai alapértékekben.
A múlt héten napvilágot látott enciklikájával Ferenc pápa világos, érthető módon mondta ki az igazságot egy égető problémáról, mert nem mást állít Ferenc pápa, mint hogy igenis van globális felmelegedés, hogy a fajok ezrei tűnnek el a Földről évente és azt, hogy mindez nagyrészt az emberi tevékenység eredménye, amit a mohóság, kapzsiság és a rövidlátás mozgat. Ugyanez a mohóság, a rövidlátás okozza egész országok, kontinensek szegénységét, százmilliók nyomorát, ez ellen pedig kötelessége fellépni minden jóérzésű embernek, hívőknek és nem hívőknek egyaránt. Erről szól a pápai enciklika, és ezen háborodtak föl sokan, akik a mai világrendnek pillanatnyi haszonélvezői. Olyan magától értetődő dolgok ezek, hogy szinte nem is értjük, miért fontos ezt egyáltalán egy pápai enciklika formájában kinyilvánítani, de ha a rideg tényeket nézzük, belátható, talán soha ennyire nem volt fontos, hogy szót emeljünk és cselekedjünk közös otthonunkért, a Földért.
Három amerikai egyetem közös kutatása szerint új, nagy kihalási hullám indult a Földön. A gerinces fajok eltűnésének üteme az elmúlt időszakban legalább százszorosára gyorsult, számtalan, ma még élő állatról és növényről unokáink valószínűleg már csak hallomásból fognak értesülni. A földtörténeti kutatások tanúsága szerint ehhez hasonló utoljára a dinoszauruszok eltűnése körül történt, azzal a fontos különbséggel, hogy most az emberiség van az őshüllők szerepében. A kihalás oka az erdőirtás, a klímaváltozás, a légszennyezés, tehát emberi tevékenység.
Magyarországon e hírek hallatán sokan csak legyintenek, kicsi ország vagyunk, kicsi a felelősségünk is. Különösen nagy baj, hogy az aktuális kormány is úgy gondolja, hogy a környezetvédelem csak nyűg, ami a profitot veszélyezteti, pedig hazánk a klímaváltozásnak fokozottan kitett, sérülékeny területen fekszik, mezőgazdasági adottságainkat, a mindennapok életminőségét veszélyezteti az éghajlatváltozás. Ahogy Ferenc pápa is utal rá, számtalan háborút ma már az ivóvízért, a zsugorodó természeti erőforrásokért vívnak. Sok millió klímamenekült bolyong a világban, és számuk borítékolhatóan nőni fog, ha nem teszünk a bolygó tönkretétele ellen, a károk enyhítéséért.
Az enciklika kimondja, nincs külön ökológiai, gazdasági és társadalmi válság, az ökológiai válság is ugyanannak a kizsákmányoló emberi tevékenységnek az eredménye, ami a gazdaságban és a társadalomban is rombol. És mégis, mit látunk a kormánytól? A környezetvédelmi ügyekben és a társadalompolitikában is felelőtlen, rövidlátó politikát látunk, a gazdagokat támogató, kirekesztő és az emberek félelmeire alapozó kormányunk van. Gondoljunk csak a nemzeti parkok és a zöld civil szervezetek elsorvasztására, az elavult épületállományunk szigetelésének kitartó elszabotálására, a klímaszempontok szerint is káros, TTIP szabadkereskedelmi egyezmény támogatására, a megújuló zöldenergia tartós kiszorítására a magyar energetikából, a jövedelmeket a leggazdagabbakhoz csoportosító adópolitikára, a szegénységből kitörést biztosító oktatás lezüllesztésére.
Ez a kormány ugyanazt a neoliberális gazdaságpolitikát folytatja, amely az elmúlt évtizedekben felgyorsította a természet pusztulását s a tömegek elszegényedését okozta világszerte. A Lehet Más a Politika már az alapító nyilatkozatában is leszögezte, hogy ez egy zsákutca, nyomort, szenvedést hoz Magyarországra és a bolygó lakóinak többségére. Ebben a szellemben dolgozunk azóta is, hogy gyermekeink és unokáink egy igazságosabb társadalomban élhessenek, és legalább olyan sok természeti kincset örököljenek, mint ahányat mi a szüleinktől kaptunk.
Ferenc pápával szólva, az ember felelős a teremtett világ megóvásáért. Olyan korban élünk, amikor kinek-kinek mindent meg kell tennie, hogy legalább enyhíteni tudjuk a bajokat, a sokáig távolinak és elvontnak tűnő problémák ugyanis már itt kopogtatnak az ajtónkon, nincs egyetlen nap vesztegetnivaló időnk sem. Köszönöm a figyelmet. (Dr. Schiffer András tapsol.)
