DR. SZÉKELY LÁSZLÓ,
DR. SZÉKELY LÁSZLÓ,
DR. SZÉKELY LÁSZLÓ, az alapvető jogok biztosa, a napirendi pont előadója: Tisztelt Alelnök Úr! Tisztelt Képviselők! Hölgyeim, Uraim! Köszönöm a lehetőséget, hogy ha ilyen gyér számban is, de megtisztelnek azzal, hogy részt vesznek ezen a mai részletes vitán.
A 2014-es évről van a mai napon szó. Ez a 2014-es év az én működésemnek az első teljes éve. Ha a hivatal 20 éves működését tekintem kiindulópontnak, azt mondanám, hogy átlagos év. Átlagos év annyiban, hogy a permanens átalakulás állapotában van a hivatal folyamatosan, amióta megválasztottak. Ahogy Churchill mondta annak idején, egyre több dolgot kell megváltoztatni ahhoz, hogy a dolog változatlan maradjon.
A változatlanság itt azt jelenti, hogy évente hullámzó számban, de nagyjából 5-7 ezer panasz érkezik a hivatal munkatársaihoz, amelyben alapjogi visszásságot panaszolnak föl a jogkeresők. Ezeket az ügyeket viszonylag nagy társadalmi megelégedettséggel próbálja orvosolni a hivatal valamennyi munkatársa. Ez jelenti a változatlanságot a hivatal életében, hogy ebből a színvonalból nem kívánunk a jövőben sem engedni.
Ha megengedik, elmondanék néhány adatot, amely nagyjából karakterizálja azt, hogy mivel foglalkozik az a mintegy száz munkatársam, aki érdemi ügyintéző munkát folytat a hivatalban.
A 2014-es évben 5471 beadvány érkezett a hivatalhoz, és szinte pontosan ugyanennyi ügyet be is fejeztünk, ez körülbelül egy jó mutató az ügyintézés hatékonyságában. Ezeknek az ügyeknek körülbelül 3 százalékát át kellett tennünk más hatáskörrel rendelkező szervekhez; minden ötödik ügyet megszüntettünk azzal, hogy a probléma időközben megoldódott; a panaszok 60 százaléka az egyéb jogérvényesítés lehetőségére való figyelemfelhívással elutasításra került; és 815 esetben folytattunk vizsgálatot, ez körülbelül a beadványok 15 százaléka.
Az önök által legjobban ismert - mondjuk így - arzenálbeli fegyvere az ombudsmannak az, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulhat, és kérheti az absztrakt normakontrollját bizonyos jogszabályoknak. Ennek azért van különös jelentősége napjainkban, mert az új Alaptörvény szerint ez a populáris akció már nem illet meg minden állampolgárt érintettségre tekintet nélkül, bizonyos értelemben ez felértékelte tehát az ombudsman szerepét.
Tulajdonképpen előzetes szűrőként működik ilyen értelemben a hivatal, én akkor fordulok az Alkotmánybírósághoz, hogyha az erre vonatkozó kérelemben felvetett alapjogi visszásságot magamévá teszem, és magam is úgy ítélem meg, hogy alaptörvényellenes a kihirdetett jogszabály. Nos, ilyen kérelem 294 érkezett a hivatalba a 2014-es évben, és 62 olyan panaszos volt, aki kifejezetten azt kérte, hogy forduljak az Alkotmánybírósághoz. Ezek közül 53-at kellett elutasítanunk, 9 panaszosnak pedig három tárgykörben előadott érvelését fogadtam el sajátomnak, és indítottam normakontroll iránti eljárást az Alkotmánybíróság előtt. Hozzáteszem még, hogy 11 ügyben van folyamatban az Alkotmánybíróság döntése, amely a közeli vagy távoli jövőben majd várható.
Ugyancsak fontos az eszköztárból és új közjogi megoldás az, hogy a biztos a Kúriához fordulhat akkor, ha önkormányzati rendelet magasabb szintű jogszabállyal ellentétes. Ebben a tárgyévben, amelyről most a jelentés szól, 5 esetben voltunk kénytelenek ezzel az eszközzel élni; meglehetősen eredményesen, ezt csak zárójelben teszem hozzá.
A jogkörünk szerint fontos hatáskör az is, hogy jogszabályok tervezetét véleményezzük, jogszabályok módosítását kezdeményezzük. 2014-ben 190 ilyen véleményezésre irányuló felkérés érkezett a hivatalhoz, ebből 50 esetben tettünk érdemi észrevételt a jogszabálytervezethez.
Érdekes összefüggés, 2014 kapcsán hadd említsem meg önöknek, hogy választási években mindig szignifikánsan csökken a panaszok száma, és ez így volt 2014-ben is. Nagyjából 1500-zal kevesebb panasz érkezett, mint egyébként más, átlagos években ez szokás. Mi csak találgatni tudjuk ennek az okát. Lehet, hogy a várakozások, tehát a választói várakozások egy-egy választás előtt, mondjuk, egy önkormányzati szintet elképzelve, a kivárásra taktikáznak a panaszosok, és azt mondják, hogy megvárják a választások eredményét; lehet, hogy új összetételű önkormányzati testület alakul, lehet, hogy új polgármester lesz, és majd ennek tükrében dönti el, hogy helyben keres-e jogorvoslatot, vagy pedig a biztoshoz fordul.
Nos, ha szabad még rabolnom az idejüket, akkor azért azt szeretném elmondani, hogy munkatársaim egynegyedét kellett az elmúlt évben átcsoportosítanom, abban az értelemben, hogy új növekvő ügykörökkel - amelyekről majd néhány szót szeretnék ejteni - kellett megbarátkoznunk, és ehhez megfelelő többletmunkaerőt és eszközállományt a jogalkotó nem biztosított. És ehhez még az is hozzátartozik, hogy a hivatal a belső szervezetében is hangsúlyosabbá tenné a biztoshelyettesek megjelenését a nyilvánosság előtt, néhány titkárságerősítő lépésre is sor került. Ez tehát körülbelül a munkatársak egynegyedét érintette, akik új munkakörben kénytelenek dolgozni, és emellett ellátni a hagyományos panaszügyek intézésében is a feladatokat.
Önök nagyon jól tudják, hogy 2014. január 1-jétől a hivatal a közérdekű bejelentések kezelési és az ügyek tisztességes intézésének a felügyeleti jogkörét is megkapta. Ehhez létre kellett hoznunk egy olyan számítástechnikai bázist, amelyet a saját meglévő eszközállományunkból kellett biztosítani, amelynek az a lényege, hogy a titkos ügykezelést biztosítja, amely csak az érintetteknek hozzáférhető. Minden munkatársnak át kellett esni a nemzetbiztonsági ellenőrzésen. Nos, az elmúlt évben 200 ilyen beadvány érkezett hozzánk, amelyet nyomon kell követnünk, hogy a kivizsgálás minden szempontból tisztességesen történik-e.
Ennél egy nagyságrenddel nagyobb feladatkört kaptunk, amelynek a gyakorlását csak a 2015-ös év első napján kezdtük el, de a felkészülés már az egész 2014-es év során folyt. Ez nem más, mint a kínzás és más embertelen és megalázó bánásmód és büntetés ellenes ENSZ-egyezmény kiegészítő jegyzőkönyve szerint működtetett nemzeti megelőzési mechanizmus. Ettől nem kell megijedni, OPCAT-nek hívják, ez nem egy egzotikus macskafajta, ez csak a rövidítése ennek a kiegészítő jegyzőkönyvnek, de a lényege az, hogy 4 ezer fogvatartási helyet kell véletlenszerűen és előre be nem jelentett módon ellenőriznünk. Ezekről 20-30 oldalas jelentéseket kell küldenünk a nemzetközi protokollnak megfelelő terjedelemben és tartalomban. Ez egy kifejezetten költséges vizsgálati módszer, mert az ország legkülönbözőbb helyein kell véletlenszerűen és váratlanul megjelennünk.
(17.00)
Itt interjúkat kell készíteni az intézmény fenntartójával, az ott ápoltakkal, fogvatartottakkal, szabadságvesztés büntetésüket töltő rabokkal. Talán ha figyelték a sajtót, akkor egy debreceni pszichiátriai intézetben tett ilyen OPCAT-látogatásnak elég nagy visszhangja volt a sajtóban.
Ezzel kapcsolatban azt szeretném mondani, hogy a törvény azt írja elő, hogy 11 főállású közalkalmazottat kell foglalkoztatnunk csak erre a feladatra. Ezeknél a munkatársaknál a nemek aránya: az egyik nem aránya eggyel haladhatja meg a másik nem arányát. Két orvost, két pszichológust és két jogászt kellene foglalkoztatnunk. Itt előre szeretném jelezni a tisztelt Országgyűlésnek, hogy megoldhatatlan feladat elé állítja a hivatalt ez az előírás, tekintettel arra, hogy köztisztviselőként orvost alkalmazni egyszerűen képtelenek vagyunk, mert ahhoz, hogy köztisztviselő legyen, föl kell hagynia a praxisával, és ennek következtében egyszerűen nem találunk embert. Úgyhogy lehet, hogy itt jogszabály-módosításra lesz szükség a közeljövőben, mert egész egyszerűen nem tudunk megfelelni a törvényi előírásoknak.
Ehhez ráadásul, és most már nagyon gyorsan befejezem, február 1-jétől a nemzetbiztonsági ellenőrzések törvényességi felügyeletét is a jogalkotó ránk ruházta, ismét csak megint ember és ehhez szükséges költségvonzatok nélkül. Tehát a meglévő munkatársakat kell megosztanom ahhoz, hogy ezeket a feladatokat az eddigiekben megszokott színvonalon a hivatal el tudja látni. És - most már elment az Állami Számvevőszék tisztelt képviselője - tesszük mindezt olyan körülmények között, hogy a székházunk rendezetlen immáron évtizedek óta, és emiatt súlyos elmarasztalásokban van részünk az Állami Számvevőszék részéről, holott egész egyszerűen számunkra megoldhatatlan feladat ennek a nagyon bonyolult, hányatott sorsú épület - mondjuk így - tulajdoni vagy kezelői jogának a rendezése.
Tehát mindent összevetve: meglehetősen mostoha körülmények között igyekszünk megfelelni annak a feladatnak, amit az Alaptörvény és ránk vonatkozó törvény előír. Ennek tükrében kérem, hogy tekintsék, nézzék át azt a jelentést, amelyhez régebben az elmúlt évek gyakorlatában mindig egy DVD-mellékletet is biztosítottunk, most egy QR-kóddal érhetik el a honlapját a hivatalnak. Tehát aki egyes jelentésekre kíváncsi, az itt meggyőződhet róla, hogy azok miről szólnak. Erre a megoldásra is a költségtakarékosság okán kényszerültünk.
Ha szabad záró gondolatként hozzátennem, akkor kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy forgassák, használják ezt a jelentést, pontos lenyomatát kapják a magyar valóságnak. A hivatal olyan, mint egy kilátótorony, az egész magyar közigazgatásra, a hatóságokra, a közszolgáltatókra a panaszok révén rálátunk. Nagyon tanulságos olvasmány. Én szociológus, szociográfus hallgatóknak ajánlanám kötelező olvasmánynak. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm. (Taps.)
