DR. JÓZSA ISTVÁN,
DR. JÓZSA ISTVÁN,
DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Szinte könnyekre fakadtam, ahogy Witzmann Mihály képviselő úr beszélt a közpénzek szabályos felhasználásáról, különösen az előző napirend után, amikor néhány kaszinó és szerencsejáték tízmilliárdos átjátszásáról hoztak törvényt, ami természetesen ezután szabályos lesz. Tehát ha ellenőriz bármit is az Állami Számvevőszék, akkor az önök törvényei alapján azt fogja tapasztalni, hogy milyen szabályosan megy az egyébként költségvetést illető pénzek magánzsebekbe folyatása. (Folyamatos zaj. - Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Úgyhogy ez nagyon megható volt tényleg. Nem akarok a nevével viccelni, kedves Witzmann képviselő úr, de tényleg, ezt nagyon jól meg tetszett fogni, mert a szabály az alapja mindennek. Ha nem megfelelő szabályokat hoznak, akkor nem várható el, hogy az ellenőrzés szabályszerű és eredményt hozó lesz.
A másik gyönyörű volt, amit az Állami Számvevőszék függetlenségéről mondott. Azt annyira megteremtették, hogy rögtön az elején odaraktak egy aktív fideszes országgyűlési képviselőt a függetlenség nevében (Dr. Répássy Róbert: Meg egy passzív MSZP-st!), meg egy kicsit dezertált MSZP-s képviselőt is. Nagy tisztelettel vagyok, voltam az alelnök úr iránt a szakmai munkásságát illetően, de ő már a legkevésbé sem tekinthető MSZP-snek.
(15.20)
A saját városát átadta egy fideszes jelöltnek, úgyhogy erre kár több pénzt áldozni másnak, ezt a közpénz rendezi megfelelő fizetések formájában.
Ezt nem a bosszú mondatja velem, hogy engem személyesen perbe fogott a Számvevőszék jogügyi tanácsadó osztálya; lehet, hogy az elnök úr nem tudott róla, az alelnök úr lehet, hogy igen. Tehát az Országgyűlés alárendelt szerve pert indít egy országgyűlési képviselő ellen, egy olyan mondatom miatt, amit itt a parlamentben mondtam el, és az egyik újság megjelentette, és olyan zugügyvédi technikával, hogy nem a lakcímemen pereltek be, tehát nem is tudtam róla, hanem ahol a fogadóóráimat tartom. Tehát ez a hűtlen kezelés minősített esete, hogy Futó Barnabásnak olyan pénzt fizettek ki, amiért nem dolgoztak meg.
Tehát amikor azt mondta az alelnök úr, hogy az ellenőröket is ellenőrizni kell, ezzel én a magam részéről tökéletesen egyet tudok érteni, mert mi van akkor, ha az ellenőröket nem ellenőrzi senki, és a legjobb elnöki, alelnöki szándék ellenére a jogi segítő osztály ilyen kalandokba bocsátkozik? Fel vagyok rá készülve, hogy jelen mondataim után újra perbe fog az Állami Számvevőszék a demokrácia legnagyobb dicsőségére, de remélem, hogy ilyen csúfságot nem fognak elkövetni.
Rátérve az Állami Számvevőszék által 2014-ben lefolytatott 233 jelentésből néhánynak az értékelésére, szeretném elmondani, hogy érdekes, amit a Gazdasági Versenyhivatal esetében állapítottak meg, hogy határidőn túli követelésbejelentés következtében a részleges behajtás lehetősége is elveszett a közhatalmi tevékenységhez kapcsolódó követelések esetében, tehát nem a teljes behajtás, hanem a részleges behajtás lehetősége is. Magyarán, komoly bevételektől esett el a Gazdasági Versenyhivatal, így közvetve a magyar állam, illetve van ennek egy másik oldala is, hogy miért lehetett ezt elfelejteni: ez a pénz, amit nem hajtottak be, valamilyen versenyszereplőnél azért ott maradt. Tehát ha a feledékenység okát esetleg valaki megnézné, hogy miért felejtették el időben megkövetelni ezt a behajtást, akkor azt nézzék már meg, hogy hol maradt az a pénz, és ki felejtette ott. Nem mindegy. Tehát azért ellenőrizni kell azt is, akinek az ilyen pénzeket érvényesíteni kell.
A következő, amit ki szeretnék emelni, ez alapvetően pozitívum a részemről az ÁSZ-jelentésből, mármint az ellenőrzési tevékenységet illetően, a bíróságok kiegyensúlyozottabb gazdálkodásához számos területen azt javasolják, hogy szükséges lenne intézkedéseket hozni. Ezzel én a magam részéről, illetve a frakció részéről egyetértek, különös tekintettel a megalapozottabb tervezésre, valamint a bírósági folyamatok esetén a költségvetési folyamatok átláthatóságának javítására.
Csak pár számot szeretnék idézni az ÁSZ megállapításaiból - azért eléggé durvák. Az elmúlt négy évben a bíróságoknak 7,3 milliárd forint előirányzat-zárolást kellett elszenvedniük. Ez azt jelenti, hogy lehet, hogy a tervezés szintjén finanszírozva volt a bírósági tevékenység, de a zárolások eredményeként, azt hiszem, eléggé egyértelmű, hogy alulfinanszírozott a bírósági munka. Tehát az a rengeteg elmaradás, amit hallunk, hogy bizonyos perek évekig húzódnak, bizonyosan összefügg ezekkel a zárolásokkal, illetve a bíróságok alulfinanszírozottságával. A megyei hatáskörű bíróságoknak emellett 7 milliárd forint behajthatatlan követelésről is le kellett mondaniuk, tehát az is hiányzik. Összességében ez megrendítően nagy szám.
Érdekes, amit megállapítottak a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus esetében, hogy a kontrollkörnyezet kialakítása az ellenőrzött időszakban csak részben felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Ezt önök így írják; magyarul azt is írhatnánk, hogy szabálytalan volt, merthogy nem felelt meg. Az intézmény vagyongazdálkodásra vonatkozó szabályzatai az ellenőrzött időszakban nem szolgálták az állami vagyon hatékony és gazdaságos működtetését, állagának védelmét, értékének megőrzését. Tehát ez, ha nem is hűtlen, de legalábbis gondatlan kezelése az állami vagyonnak. Nagyon remélem, hogy az ÁSZ jelentése nyomán a Művelődési Intézet lépéseket fog tenni a hiányosságok felszámolására.
Érdekes, ilyen több lépcsőn keresztül finanszírozott, a Vidékfejlesztési Minisztérium egyes agrár-kutatóintézetei tekintetében is hiányosságokat tártak fel. Ez az a szint, ahova már ritkán lát el a kormányzati ellenőrzés, mert van a minisztérium, jelen esetben a Vidékfejlesztési Minisztérium, és akkor azokon túl még egy áttételes finanszírozással az agrár-kutatóintézetek. Az intézetek belső kontrollrendszere az ellenőrzött időszakban nem biztosította az intézetek pénzügyi és vagyongazdálkodásának szabályszerű ellátását, a gazdálkodás és a vagyonkezelés átláthatóságát, nem járult hozzá a szabálytalanságoknak és a hibáknak a megelőzéséhez. Én azt hiszem, ez mutatja, hogy mélységében célszerű, hogy az Állami Számvevőszék az ellenőrzöttek körét kiszélesítse.
Az alelnök úr is említette az expozéjában a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet ellenőrzését, itt szintén hibákat hoztak felszínre. Nem biztosított minden tekintetben a szabályszerű feladatellátás, a közpénzfelhasználás és a vagyongazdálkodás szabályossága, ezért a felelős gazdálkodásnak az Alaptörvényben is foglalt kötelezettsége sérül, az nem teljesül maradéktalanul.
Érdekes, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál sem érvényesült kellő mértékben a szabályszerű feladatellátásra és közpénzfelhasználásra, vagyongazdálkodásra vonatkozó valamennyi előírás. Ez ma annyi ismétlődése ugyanennek a szövegnek, hogy valószínűleg érdemes lenne képzést tartani ezeknek a szervezeteknek, hogy mi is az a szabályszerű működés, mert lehet, hogy nem is tudnak róla, hogy milyen szabályokat nem tartanak be pontosan, mert ehhez azért elég alapos ismeretanyagra lenne szükség. Én nem feltételezem, hogy szándékosan nem tartották be ezeket a szabályokat, jóhiszemű vagyok, talán a tudatlanság miatt - akkor viszont meg kellene őket tanítani rá.
Az ÁSZ szerint a közfeladat-ellátás során az eredményesség és a hatékonyság javítása elengedhetetlen a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál.
A felsőoktatási intézmények némelyikénél tapasztalt komoly szakmai hibák miatt a számvevőszéki jelentés munkajogi felelősségre vonásra is javaslatot tesz, valamint a konzekvens intézkedések megtételére tesz javaslatot. Ez azért érdekes, mert egy kicsit mintha alátámasztani látszana vagy akarnák a kancellári rendszernek a bevezetését, ami azért az egyetemi önállóságot nagymértékben sérti.
Tehát én továbbra is szeretném hangsúlyozni az MSZP-nek azon véleményét, hogy mi nem tartjuk helyesnek ezt a totális kancellári rendszert, az egyetemi önállóság hívei vagyunk, és a szabályszerű gazdálkodásra véleményünk szerint ellenőrzésekkel, illetve gyakorlati képzéssel lehetne pozitívan hatni.
Az állami vagyon feletti tulajdonosijog-gyakorlás ellenőrzése során a tulajdonosijog-gyakorlási tevékenységek ellátását, a kialakított és működtetett kontrollrendszert még mindig nem tartják teljes körűnek az Állami Számvevőszék vizsgálatának a tapasztalatai. Érdemes megemlíteni, hogy csak az elmúlt egy hónapban legalább öt, az állami vagyonkezeléssel, illetve a tulajdonosijog-gyakorlással kapcsolatos törvényjavaslatot tárgyalt a Ház. Ez egy olyan tempó - a benyújtások között alig néhány nap telt el -, hogy így lassan már a kormányban sem tudják, meg akiknek alkalmazni kellene, hogy hogyan is kellene kialakítani a rendszert, a vagyongazdálkodás szabályos működtetését. Ezekkel az ad hoc módosításokkal a hatékonyságot semmiképpen nem lehet növelni.
(15.30)
Úgy látszik, hogy a kormány gyakorlatában ennél többre nem képesek, ez viszont egy igen kaotikus állapotot eredményez. Lehet, hogy még ellenőrizni se lesz majd egyszerű ilyen gyors szabályváltozások után.
Megállapíthatjuk összefoglalóan tehát, hogy az állami szférán belül számos szabálytalanságot, hibát állapított meg az Állami Számvevőszék, de hát ez a dolguk.
Több jelentés is kiemelte, hogy a közpénzekkel való felelős gazdálkodás elve sérült. Ezen mindenképpen a kormány felelőssége is értendő, hiszen a vizsgált szervek közül számosnál a kormánynak kellene kikényszerítenie a szabályos gazdálkodás követelményét, és ez a jelentésekből kitűnik, hogy azt azért mégsem teszik teljes mértékben.
Kérdésként merül fel, hogy a tájékoztató szerint a 2014. évben először folytathattak le a számvevők utóellenőrzéseket. Ezzel a korábbi ellenőrzések nyomán megküldött javaslataik befogadását, megfelelő végrehajtását tudják ellenőrizni. Tehát a kérdés az, hogy mivel itt egy új jogintézményről van szó, felmerül a kérdés, hogy miképpen működött ez a gyakorlatban, hogyan látják a számvevők a visszaellenőrzés eredményeit, gyakorlatát, segítette-e az Állami Számvevőszék javaslatainak elfogadását, végrehajtását az utóellenőrzések lehetősége, illetve mi történik azt követően, ha az utóellenőrzés újra problémákat, kritikai elemeket fogalmaz meg.
Bár a Számvevőszék valóban szakmailag megalapozott és előremutató javaslatokat fogalmazott meg, a címzettek gyakran nem fogadják ezt meg. Az egyik ilyen eset pont a kormánytöbbségnek szólt 2013 őszén. A Domokos elnök úr által szignált elemzés szerint ugyanis a magyar államadósság-szabályok szakmailag hibásak. Tehát az államadósság-képlet gyakorlatilag használhatatlan, hiszen éppen a kitűzött célt, a lehető legtöbb gazdasági helyzetben való alkalmazhatóságot nem tartalmazza ez a képlet. Így az államadósság-képlet nem alkalmas arra, hogy a közgazdaságtan által is szinte vita nélkül követendőnek tekintett aciklikus gazdaságpolitikát szolgálja, illetve a stabil gazdálkodást betartható módon kényszerítse ki.
Egyik legfontosabb kritikaként azt vetette fel a Számvevőszék, hogy a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényben komoly hiányosságok mutatkoznak. Ráadásul fogalmi szinten is vannak hibák, még az államadósságra mint fogalomra sem sikerült normális szabályt alkotni mind ez ideig. A Számvevőszék vezetője úgy fogalmazott, hogy arra a kérdésre tehát, hogy mennyi volt a magyar államadósság 2010 végén, a válasz, hogy mikor és ki szerint. Tehát itt valami egységesítésről lenne szó.
Elnök úr, 15 perc áll rendelkezésemre?
