DR. HARGITAI JÁNOS,
DR. HARGITAI JÁNOS,
DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Azt gondolom, hallgatva az ellenzéki vezérszónokot, Burány Sándort - és figyelmesen végighallgattam azt a tízegynéhány percet, amit beszélt -, hogy ha csak ezek a kifogások a törvénnyel szemben, akkor nyugodt lehet a lelkiismeretünk. (Dr. Bárándy Gergely: Jézus!) Ugyanis a kulcsszó a mondataiban az volt, hogy botrányos, de tartalmi állítások nem voltak (Dr. Bárándy Gergely: Akkor nem figyeltél oda!), csak minden botrányos. Azt akarja elhitetni a közvéleménnyel: az egész dolog Tállai András személyéhez van szabva, és másnak itt semmi jelentősége nincs. (Dr. Bárándy Gergely: Mert így van! - Mirkóczki Ádám: Pártfüggetlen!) Nincs az a minket televízión követő állampolgár, aki ezeket az ostobaságokat az ilyen általánosságok szintjén beveszi.
A választók és azok, akik az Országgyűlés munkáját figyelik, figyelték az expozét is. Az államtitkár azzal kezdte, hogy lefestette, leírta a jelenlegi adóhatóságot, azt a 22 ezer embert, aki ebben a szervezetben dolgozik és tisztességesen teszi a dolgát. A költségvetés nézőpontjából évek hosszú során át biztosan megtermeli a költségvetési bevételeket, sőt az Európai Unió is így nézhet a magyar NAV-ra, az Adó- és Vámhivatalra, hogy bevételi forrásokat biztonságosan szállít az Európai Unió költségvetésébe, hisz a vámbevételek meghatározó, túlnyomó része az európai uniós költségvetést gazdagítja. Nincs egy olyan felelőtlen és ostoba kormány, aki úgy akarna átalakítani egy ilyen szempontból, tehát a bevételek behajtása szempontjából jól működő szervezetet, hogy azt a szervezetet szétverje, egy személyhez igazítsa, és ezért a szervezet működését veszélyeztesse. (Dr. Bárándy Gergely: És mégis van!)
A másik, ami állandóan előjön, a jogállami kérdések feszítése. (Dr. Bárándy Gergely: Tudom, ez nem érdekel titeket soha!) Botrányos, hogy az adóhivatalt közelebb húzzuk a kormányhoz; ahhoz a kormányhoz, amely a régi alkotmány értelmében és a mostani Alaptörvény értelmében is az igazgatás felelőse, az igazgatás irányítója.
Ehhez képest, hogy közelebb van egy kormányhivatal vagy egy központi hivatal magához a kormányhoz, nem alkotmányossági kérdés, ezt mindannyian jól tudjuk. De ilyen bombasztikus kijelentéseket lehet mondani, hogy most megint alkotmányossági veszélyeztetés (Dr. Bárándy Gergely: Nem mondott ilyet senki!) kérdése forog fenn. (Dr. Bárándy Gergely: Senki sem mondott!) Nem, tisztelt választók, semmi ilyenről nyilvánvalóan szó nincs, alkotmányossági aggályokat ez a törvény semmilyen módon nem vet fel.
Beszéljünk a törvény lényegéről, mert erre eddig itt az expozén és a Fidesz vezérszónokán kívül kísérletet sem tett a szocialista vezérszónok. Két alapvető törvénybe nyúl bele a mostani előterjesztés. Az első törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szól, a másik kulcstörvény magáról a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény. Mivel ezek törvények, törvényt az Országgyűlés alkot, ezért nyilvánvalóan ilyen szempontból Bárándy képviselő úrnak igazat adok, az a kérdés, hogy az ellenzék belebeszél-e ezekbe a dolgokba, fel sem vetődik. Természetesen belebeszél, hisz törvényt alkotunk. Persze az is igaz, hogy a kormánynak van egy nagy szervezetalakítási szabadsága egy jogállamban, ezt egyébként az ellenzék és a szocialista képviselők is általában elismerik, amikor a saját igazgatási szerveit alkotja. (Dr. Bárándy Gergely: Most is!) A kettőt itt együtt kell látni.
Ott, ahol törvényalkotási jogkörökkel érintkezik a szervezetalakítás, ott nyilvánvalóan az Országgyűlésnek és az ellenzéknek az álláspontja kardinális, és az ellenzék a maga véleményével befolyásolni tudja ezt a törvényalkotást, ha érdemi dolgokat mond, nem azt, amit Burány képviselő úr mondott. Az is fontos politikailag, hogy anekdotázzunk. Ameddig Vida Ildikó hivatalban volt, addig nagyon nem szerettük, amikor Vida Ildikó nincs hivatalban, akkor a megszólalásai egyfajta etalonként szolgálnak az önök érvelésében. Nem baj, a politika műfajába ez beletartozik, csak ennek olyan sok lényegi összefüggése nincs a beterjesztett törvénytervezettel.
(10.50)
Nézzük meg, illeszkedik-e abba a gondolkodásba ez a törvény, amit a kormány egyébként is a saját igazgatási szervezetének az átalakításáról más területen tesz. Mondok egy területet. Mi azt tapasztaltuk, hogy ott, ahol a kormánytól távol van egy fontos szervezet, az nem feltétlenül működik jól. Azt gondolom erre a legjobb példa a fejlesztési pénzek felhasználása. Mi a fejlesztési források megszerzését sokkal közelebb hoztuk a kormányhoz. Az irányító hatóságokat beépítettük a minisztériumi rendszerbe, és leépítettük a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget. Az eredmény az, hogy hatékonyabban működik ez a kormányhoz láncolt szervezet, hisz mi képesek leszünk az európai uniós források teljességét lehívni 2015 végéig a már befejezett európai uniós költségvetési ciklusban. Ez egy eredmény és egy példa arra, hogy ha a kormányhoz közelebb hozunk egyébként is a kormány irányítása alatt működő szervezetet, az képes hatékonyabban működni.
Egy másik példa, amit felhozok, az, hogy a kormány területi szinten rendet vágott az igazgatásban. Itt a kormányhivatalok rendszerére utalok. Önöktől megörököltünk egy szinte működésképtelen területi igazgatási rendszert, a kormány ebben rendet vágott, létrehozta az egységes területi igazgatás szerveit, a kormányhivatalokat, és akik ismerik a kormányhivatalok működését, azok visszaigazolhatják azt az állításomat, amit bármikor megfogalmazok, hogy a kormányhivatali rendszer hatékonyabban működik, mint az a széttagolt igazgatási rendszer, amit önök előtte működtettek. A kormányhivatalokon belül létrehozott járási igazgatás és ezen igazgatási terület feladatainak elhatárolása az önkormányzati világtól pedig egy átláthatóbb szervezetet jelentett. Egy ügyfélbarátabb szervezetet jelenthet, amit az ügyfelek ismernek, és ha az ügyfelek átlátják, akkor egy szervezetben bizalmuk van. Ezt a lépéssort hozza az adóigazgatási és vámigazgatási területen is a kormány.
A kormány nem most találja fel a spanyolviaszt. Államtitkár úr arról beszélt, hogy 2011-ben az integráció első és legfontosabb lépése az adóterület és a vámterület között már megtörtént akkor, amikor az egykori VPOP és az APEH helyett létrejöttek a NAV-ok. Most történik egy további fontos lépés, amikor azt a nagyon széttagolt struktúrát, amivel ez a szervezet eddig működött, egyszerűsíteni akarja. És hogy nyúl hozzá ehhez a törvényhez, ehhez a rendszerhez a kormány? Államtitkár úr elmondta, hogy többek között kikérték a szervezetben lévő dolgozók álláspontját, szakértői anyagok készültek, s a dolgozók jelzései és a szakértők anyagai alapján világosan látszott az, hogy ezen a széttagoltságon - ahogy működött ez a szervezet, de hozzáteszem, mégis képes volt hatékonyan forrásokat biztosítani a költségvetéshez - célszerű változtatni.
Mi jellemezte eddig a szervezetet? A NAV kormányhivatalként működött, amit a miniszter irányított, a miniszterelnök alapított, és igazán három szakterület tevékenységét fogta össze: az adót, a vámot és a bűnügyi igazgatási tevékenységet. Ez a széttagoltság a szervezetben alulról felfelé is látható volt, mert a központi irányító egységeken kívül regionális igazgatóságok és megyei egységek működtek. Ez a széttagoltság a felügyeletben, az irányításban, a jogorvoslati rendszerben is megjelent. Ennek a következménye az, hogy a szervezet működése sokszor nem mutatott jogi egységességet: elhúzódó eljárások, perek tömkelege jellemezte és az, hogy az igazgatási rendszerben döntések ellenkező módon is megszülettek. Ebben akar valamilyen módon rendet vágni a kormány azzal, hogy egyszerűsíti ezt a szervezetet, és Tállai államtitkár úr is beszélt arról, hogy az Európai Unió, valamint sok ország gyakorlatának megfelelően - az Unió országainak körülbelül a felében van így, de az OECD-országok meghatározó részében is ismert ez a gyakorlat - ez a szervezet belenő az adott minisztériumba. Ezt a gyakorlatot akarjuk meghonosítani. Ez önmagában nem jogállami kérdés. Az érvelésem azzal indítottam, amikor megszólaltam, hogy az egész igazgatási szervezet irányítása kormányzati feladatkör.
Az új rendszerben létre fog jönni az eddigi kormányhivatal helyett egy központi hivatal, amit törvény hoz létre, és ez a központi hivatal a jövőben központi irányító egységből és területi szinten megyei egységekből fog állni. A megyei változásoknál nagyon fontos az az integráció, ami ott végre létre tud jönni az adóigazgatási terület és a vámigazgatás között. Ez az a gondolkodás, ami rokon a kormányhivatalok működésével, amikor addig széttagolt megyei igazgatási térben egy egységes szervezetet, kormányhivatalokat hozott létre a kormány. Ez most megtörténik egy másik nagyon fontos területen, az adó- és a vámigazgatás területén is.
Azt gondolom, hogy ezek a szervezeti változások jó esélyt adnak arra, hogy ügyfélbarátabb módon tudjon működni egy szervezet. Mitől ügyfélbarát egy APEH? Országgyűlési képviselőként nyilvánvalóan nem gondolok olyan ostobaságokra, hogy a régi APEH, bocsánat a régi NAV nem szerette az ügyfeleket, az új NAV pedig nagyon szeretni fogja az ügyfeleket. A dolog lényege az, hogy az ügyfél ügyei átlátható módon, rövid határidőkkel intéződjenek, az ügyfél ne ellenség legyen az igazgatás szemében, hanem partner.
Azt a szabályt, hogy adózni kell, nyilvánvalóan nem tudjuk és nem is akarjuk felülírni, mert ez az érdekünk, hiszen bevételeket produkálni kell. De az egyáltalán nem mindegy, hogy a végtelenségig elhúzódó eljárások eredményeként produkáljuk a bevételeket, az ügyfelek, a magánszemélyek vagy a vállalkozások azt érzik, mintha ez a szervezet vegzálná őket - anekdotázások szintjén ez elő is került -, vagy egy átlátható rendszerben, rövid határidővel korrekt döntések születnek.
Itt emlékeztetem önöket, tisztelt képviselőtársaim, és a közvéleményt is, hogy amit tárgyalunk, az összecseng azzal, amit már elfogadtunk, mert nemrég az adózás rendjéről szóló törvényt is módosítottuk, és ebben többek között olyan fontos döntéseket hoztunk, hogy ezen az igazgatási területen is csökkennek az eljárási határidők - az általános eljárási határidő 30 nap -, hogy megkülönböztetéseket teszünk adózó és adózó között, és a jó adózók - márpedig ezek vannak nagyon nagy többségben - preferáltak lesznek, érdemessé válik jó adózónak lenni, és másképp kezeljük azokat, akik állandóan gondot jelentenek a szervezet számára, mert nem teljesítik az adókötelezettségeiket, legyen szó akár magánszemélyekről, akár jogi személyekről.
Tehát a két törvényt, a már elfogadott törvényt és a most tárgyalandó törvényt célszerű együtt látni, és célszerű azt a szemléletet kiolvasni ezekből a törvényekből, hogy azért alakítunk át, egységesítünk és kevésbé tagolttá teszünk egy igazgatási szervezetet, mert azt gondoljuk, hogy az ügyfelek így egy olcsóbb szervezetet kell hogy megfinanszírozzanak, hiszen nyilvánvalóan az ügyfelek, az adózók finanszírozzák az igazgatást és így a NAV-ot is. Tehát egy olcsóbb szervezetet, egy kevésbé bürokratikus szervezetet kell fenntartanunk és eltartanunk, amelyik képes lesz ügyfélbarát módon működni, mert átlátható módon, rövidebb határidőkkel lesz képes a feladatait ellátni.
Még egy dologról szeretnék beszélni, amit az ellenzéki képviselők nagy szeretettel összemosnak, amikor irányítást, vezetést és egyedi ügyeket szeretnek összetolni. Ez a törvény hosszasan taglalja azt, hogy az irányítási és a vezetési jogosítványok hogy térnek el ebben a szervezetben. Az irányítás a miniszterhez tartozik, aki egy módon gyakorolja az irányítást, úgy, hogy megalkotja a szervezeti és működési szabályzatot. Körülbelül ebből áll a miniszter irányítási joga.
Az operativitás, ami a vezetéshez kötődik, az államtitkár feladata. A jövőben nem a fideszes képviselőnek lesz lehetősége arra, hogy mozgassa ezt a szervezetet, hanem a kormány államtitkárának a feladata lesz. Ez minden jogállamban így történik, képviselő úr. Tehát az államtitkár fogja vezetni ezt a szervezetet, de az államtitkár se fog egyedi ügyekben maszatolni. Ezek a kérdések egyrészt az expozéban is előkerültek, másrészt a törvényben is világosan el vannak határolva. Ezért azt gondolom, nemhogy alkotmányossági aggályokat nem vet fel ez a törvénytervezet, hanem jó eséllyel egy olyan törvényt tudunk elfogadni, amely egy hatékonyabb igazgatási szervezetet hoz létre, s már csak ezért is ügyfélbarátabbá válik.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
