DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY,
DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY,
DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mostani törvényjavaslat, ami a Nemzeti Adó- és Vámhivatal módosításáról szól, talán azzal a számmal jellemezhető a legjobban, maga az időintervallum, ami az egy napot jelenti. Ha ezt a közel egy napot, ami a megtárgyalásra és az elfogadásra rendelkezésre áll… - ami talán azért is szimbóluma magának a törvényjavaslatnak, mert mutatja azt a hozzáállását a kormánynak, és egyébként nem elvitatva a széles körű szervezetalakítási jogát, de mutatja azt a hozzáállását a kormánynak, hogy a NAV átalakítását is erőből és a „csak azért is” hozzáállásból valósítja meg.
Lényegében szinte a „nekik mindent lehet” alapon gyorsan átvisznek egy olyan fundamentális, tehát az alapokig, a gyökerekig ható változást, ami alapjában forgatja fel nem magának a NAV-nak a tevékenységét, de a NAV-nak magának a szervezeti struktúráját. Kompletten, teljesen átalakul ezáltal a szervezete. Ez az egynapos határidő, illetve ez a fundamentumokhoz nyúló átalakítás, ha úgy tetszik, úgy gondolom, ellentétben áll azzal az üzenettel, az ügyfélbarát üzenettel, amit önök kívánnak ennek a törvényjavaslatnak, illetve az egész NAV körüli átalakításnak kölcsönözni. Pont, hogy azzal szöges ellentétben áll, inkább egy rossz üzenet az adózók felé azzal, hogy a kormány tényleg valóban mindent megcsinálhat akár egy nap alatt, egy ilyen széles társadalmi réteget érintően. Hiszen nagyobbrészt az állami bevételekért, ha úgy tetszik, azért a 11 500 milliárd forintért a NAV a felelős, ő hajtja be, tehát a költségvetésnek egy jókora részét, az állami újraelosztás jókora részét meghatározó szervezet teljes újragombolása, újrafazonírozása történik most rendkívül gyors tempóban.
Mint említettem, egy volumenében talán kisebb változás, magára a papír súlyára, illetve a 30 törvényjavaslat számától eltekintve volumenében kisebb változás, viszont a terjedelmében kicsi, ezzel szemben az alapértékekre és magának a NAV-nak a kialakítására, a szervezet mikéntjére nagyon komoly és gyökeréig ható változás. Itt már többször elhangzott az, hogy miben is áll ez, milyen státusváltozások következnek be a NAV szervezetében, így az is, hogy a korábbi három szintről két szintre módosul a szervezet struktúrája, amely egyébként korábban egy kormányhivatali státusban volt, most az adópolitikáért felelős miniszter irányítása alá tartozó központi hivatallá változik. Természetesen elvitathatatlan, nagyon helyesen, mert a közigazgatásban, ha úgy tetszik, a közigazgatási elméletben ezeknek azért el is kell válniuk egymástól, maga az irányítás és a vezetés is jól külön fog válni.
Viszont azzal ellenkeznék, vagy ellentétes állásponton vagyok az előttem felszólaló KDNP-s képviselőtársammal szemben, hogy ezek a vezetési jogosultságok, ezek a vezetési jogkörök, amelyek ebben az esetben Tállai András államtitkár úrhoz fognak kötődni… - ami egyébként tényleg eléggé abszurdan hangzik, belegondolva, hogy az állam egyik vezető politikusa és az állami hatalom egyik megtestesítője most már a NAV vezetését is meg fogja testesíteni, és magának a NAV-nak az első embere lesz. Ezáltal egyébként nemcsak a képviselői személye, nemcsak az államtitkári személye, hanem a NAV vezetői személye is fokozott közérdeklődésnek lesz kitéve. Mint ahogy egyébként nagy közérdeklődésre tartott számot Vida Ildikó és az ő ügye is, de a mindenkori NAV-elnök ügye is.
Visszatérve az eredeti gondolathoz, úgy gondolom, hogy benne vannak ebben a vezetési jogkörben igenis azok a jogosítványok, azok a vezetési feladatok, illetve kötelességek, amelyek éreztetik, illetve válhatnak olyanná, hogy az állampolgárok pont nem az ügyfélbarátságot, hanem a politika nagyon erős betüremkedését érezhetik ezen a területen. Ezért talán ez egy kicsit aggályosnak tűnik. Sőt, nemcsak talán és kicsit, hanem nagyon aggályosnak tűnik, hogy így szervezi át a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt; nem mondom, hogy Tállai András személyéhez igazítva, sokkal inkább azt mondom, hogy a politikai akarathoz igazítva, amit ne keverjenek össze a szervezetalakítási jogukkal. Mert a szervezetalakítási joga valóban végtelen a kormánynak, illetve az állami hatalom gyakorlóinak. De itt most szerintem nem szervezetalakítási, sokkal inkább a politikai erőalakítási jogkörével él az állam, illetve a kormány, és úgy koncentrál a szervezeti változásra, hogy ez nem a szervezet érdekében, hanem a politika érdekében történik. Szerintem a három szintről két szintre való csökkenést ezzel lehet azonosítani. Azt, hogy egy központi irányítás lesz, egy „központi irányítás” kifejezésnek a szimbolikája is azt jelenti, hogy egy komolyabb politikai hangsúlyt szeretnének a központi politikából kisugározni a szervezetre. Természetesen államtitkár úr majd el fogja mondani az ezzel kapcsolatos ellenkező véleményét.
Ami viszont kérdésként mindenképpen fel kell hogy merüljön, például a leépítések kérdése. Többször szóba került, egyébként ellenkező álláspont is, hogy leépítés várható, közel 2 ezer főre teszik azt a személyi állományt, amelytől a NAV meg fog szabadulni. A jelenlegi 22 ezres jelenlegi állományból a 2 ezer egy 10 százalékos állománycsökkentést jelent. De ezzel ellentétes tendencia, hogy a csúcsán, a vezetői bürokrácia csúcsán meg nemhogy leépítés, hanem úgy tűnik, sokkal több vezetővel számol a jelenlegi NAV-struktúra. Tehát növekedni fog a vezető bürokrácia száma. Ez két, egymással ellentétes állapot. Úgy gondolom, ezzel nem a bürokrácia fog csökkenni, ahogy mostanában a kormány nagyon gyakran hangsúlyozza, hanem pont a bürokrácia növekszik, méghozzá vezetői szinteken.
A másik, amit érinteni kell, és talán még senki nem érintette: nem azt mondom, hogy jogilag aggályosnak, hanem inkább felettébb groteszknek tartom, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, ahogy még most hívjuk, az élén egy olyan személy áll az államtitkár úr személyében, aki országgyűlési képviselőként mentelmi joggal rendelkezik. Ez a mentelmi jog megakadályozza, hogy vele szemben büntetőeljárás meginduljon. Gyakorlatilag vele szemben csak az Országgyűlés döntését követően lehet büntetőeljárást folytatni. Nem azt mondom, hogy Tállai András képviselőtársunk bármilyen cselekményre készül. Nem azt mondom, hogy bűnözői hajlama van, hogy bűnözni szeretne. Tiszteletben tartom, hogy egyébként egy törvénykövető és a törvényeket jól ismerő ember, és nem is feltételezem róla, hogy ilyen cselekményt akar elkövetni.
De abban a nem várt esetben, ha akár ő vagy esetleg a soron következő olyan államtitkár - legyen egyébként, ne adj’ isten, szocialista vagy baloldali kormány - fogja ellátni ezt a feladatot, akinek mentelmi joga van, és akár a szervezet érdekében vagy akár politikai célokból, vagy akár magáncélokból bűncselekményt követ el, a felelősségre vonása, az elszámoltatása a NAV vezetőjeként mindvégig megakadályozható lesz. Milyen fényt vet az egyébként a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra, ha adott esetben egyébként bűncselekményt elkövető vezetőjével még az eljárást sem lehet megindítani, mert a mentelmi jog akadályozza, miközben, most már mondjuk így, az ügyfélbarátabbá válni akaró NAV saját maga sokszor azokkal az előfeltételezésekkel áll hozzá az egyes adózókhoz, hogy ők maguk bűncselekményeket követnek el, és üldözi az összes, egyébként nagyon sokszor rendes adófizető polgárt is?
Milyen annak a társadalmi üzenete, hogy megvan az objektív lehetősége, hogy egy bűncselekményt elkövető vagy annak gyanúja alatt álló személy nem tisztázható büntetőeljárásban, és továbbra is adott esetben a NAV élén maradhat, irányíthatja, vezetheti azt a szervezetet, amely rendőri vagy ha nem is rendőri, de fegyveres tevékenységet folytat, fegyveres szervezetként is funkcionál? Úgy gondolom, nagyon sok útra vezethet az, hogy egy olyan személy irányítja, akinek mentelmi joga van. Helyes lett volna az az elválasztás, hogy abban a pillanatban, hogy államtitkár úr erre a pozícióra aspiráns, és őt gondolják erre a feladatra, és ebben minden lehetősége megvan a kormánynak, államtitkár úr lemond a képviselői mandátumáról, és nem mint képviselő, hanem mint államtitkár látja el ezt a feladatot, számolva azzal a következménnyel, hogy az ott elkövetett esetleges cselekményeiért büntető felelősségre vonás következhet, ami minden normális államban így van.
Ezzel kapcsolatosan hadd hívjam fel a figyelmet, hogy önök az átalakítással kapcsolatosan mindig nemzetközi példákkal takaróznak. Én még nem hallottam egyetlenegy megnevezett nemzetközi példát. Próbáltam utánanézni, és nem tudom, hogy például őfelségének az angol Customs and Revenue adóhivatala ilyen irányítási formában és vezetési formában van-e. De az is biztos, hogy ott nem egy mentelmi joggal rendelkező személy vezeti azt. De ha megnézzük adott esetben Németországot, lehet, hogy ott sem olyan személyt találunk, akinek mentelmi joga van. Tehát ezeket a nemzetközi példákat ebben a fényben is meg kell világítani, hogy van-e erre ilyen nemzetközi precedens. Álláspontom szerint nincs. De azt is szívesen hallanám, hogy melyek azok, és államtitkár úr bizonyára el tudja mondani, melyek azok a nemzetközi példák, amelyek alapján a mostani vezetési és irányítási rendszerre, tehát miniszteri irányítású és államtitkári vezetésű modellre, központi hivatalra áll át a NAV.
Azt mindenképpen érdemes tisztázni, hogy álláspontom szerint elhibázott, és ez már nem a NAV szerkezetéhez tartozik, hanem az úgynevezett chipsadóhoz, tehát a népegészségügyi termékadóra vonatkozó passzushoz, hogy lehetőség van-e arra, vagy érdemes-e egyáltalán abba az irányba elmenni, hogy adjunk olyan adókedvezményt, ami 10 százalékos adókedvezményt biztosít azoknak az adóalanyoknak, akik egészségmegőrző vagy az egészséges táplálkozásra nevelő, vagy ezt sugalmazó hirdetést vagy tevékenységet végeznek.
(11.10)
Úgy gondolom, hogy alapvetően magának a termékadónak, a chipsadónak a céljával ellenkezik az, hogy bármilyen ilyen egészségre való nevelést kiveszünk alóla, és 10 százalékig adókedvezményt biztosítunk rá. Úgy gondolom, hogy az, hogy valaki összességében egészségtelen termékeket forgalmaz, gyárt a piacon, az ő részükre ezt a tényt nem fogja mentesíteni az, hogy futóversenyt rendeznek, esetleg egészségesnek tűnő reklámspotokat helyeznek el a közmédiában vagy a TV2-n, vagy bárhol, ahol egyébként majd a hirdetési felületeket megtalálják. És egyébként lehet, hogy túlárazottan, és elképzelhető, hogy magát az egészségügyi rendezvényt is túlárazottan megvalósítják, csúnyán mondva: adóoptimalizálás érdekében, és elképzelhető, hogy ezt a 10 százalékot minden esetben úgy fogják kihasználni, hogy lényegében az ott nyújtott szolgáltatás egyébként összegében 10 százalékot vagy azt az összeget, amit le akarnak írni, nem ér el, társadalmi eredményében pedig egyáltalán nem áll összhangban és nem áll egyensúlyban, arányban azzal, ami az elérendő cél. Úgy gondolom tehát, hogy ez a 10 százalékos mentesülés nem jó irány, és egyébként rontja, ha tetszik, derogálja azt a kezdeményezést, amely magának a termékadónak a célja volt.
Említettem a túl sok bürokráciát a csúcson, azzal nem kívánok foglalkozni. Azonban azt azért mindenképpen érdemes lenne tudni, hogy mi lesz a menetrendje az igazgatóságok betagozódásának. Tehát a jelenlegi struktúrából az igazgatóságok tagozódnak-e be, vagy a minisztérium ül be vagy száll rá ezekre a szintekre, vagy ő veszi be ezeket a várakat, ezt is jó lenne tisztázni, hogy végül is kiket neveznek ki vezetőnek, kik vannak kiszemelve vagy kik azok, akik ezeket az állásokat be fogják tölteni, tehát mi lesz úgymond a vezetői garnitúra sorsa túl azon, hogy egyébként a vezetői bürokrácia növekedni fog?
Azt is jó lenne tudni, mert erről is keveset tartalmaz a törvényjavaslat, hogy a fellebbviteli igazgatóság hogy fog működni, hiszen ennek az intézménynek a kapcsán - mint a jogértelmezésnek, a joggyakorlat egységesítésének biztosítója - a közigazgatási eljárásról szóló törvényben nem nagyon találtam rá olyat, hogy a Ket. alapján ez a fellebbviteli igazgatóság miként tud működni vagy milyen feladatot fog ellátni. Tehát ez egy elég képlékeny helyzetet hozhat.
Mindezeket összegezve továbbra is úgy gondolom, hogy azok a számok, amik jellemzik, és ebben az esetben az egy nap, a 24 óra, és ez a törvényjavaslat tárgyalásának idejét jelenti, ez egy kristálytiszta üzenet az adózók felé, ami, úgy gondolom, nem az ügyfélbarátság, nem a jó áttekinthetőség, hanem az erő, az öncélú erő és a politikai öncélú erő megvalósulását jelentheti. Úgy gondolom, hogy komoly fenyegetést jelent az a módja, ahogy tárgyaljuk.
Természetesen, ha nem egy nap alatt tárgyalnánk is, úgy gondolom, hogy mivel nem kétharmados a törvény, a Fidesznek minden módja meglenne ahhoz, hogy egyébként az általa kívánt változásokat átvigye, de mégis figyelni kell arra, hogy milyen üzenetek jönnek az új vagy újnak tervezett NAV-ról, mert az emberekben bizony ez a kép most nem tűnik túl pozitívnak. Egyrészt a tárgyalás módja szerintem politikailag elérni kívánt cél alapján alakult, és úgy gondolom, hogy mindezek alapján a törvényjavaslat ebben a formájában és a jelenlegi elképzelések szerint sem a szervezet érdekeit figyelembe véve, sem a választópolgároknak vagy az ország akaratát figyelembe véve sem támogatható. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
