DR. SZŰCS LAJOS,
DR. SZŰCS LAJOS,
DR. SZŰCS LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Azzal kezdem, amivel Bárándy képviselő úr befejezte: a kormány szabad szervezetalakítási lehetőségét a Fidesz nem óhajtja korlátozni, sőt támogatja.
Tisztelt Képviselőtársaim! Minden költségvetésnek a legfontosabb lába a bevételek. Az állam működéséhez, a közfeladatok ellátásához fontos, hogy a központi bevételek a tervezett mértékben érkezzenek be a központi költségvetésbe. Annak érdekében, hogy az adóbeszedés minél hatékonyabb legyen, szükségessé vált a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakítása. Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja tehát nem más, mint hogy az adóbeszedés egy gyorsabb, egyszerűbb szervezeti struktúrával rendelkező adóhatósággal valósuljon meg.
Jelenleg a NAV - gazdálkodási jogkörét tekintve - egy központi költségvetési szerv, amely a központi költségvetésben önálló fejezetet képez. Egyszemélyi felelős vezetője a miniszterelnök által kinevezett elnök. A NAV felügyeletét a miniszterelnök által kijelölt miniszter, azaz az adópolitikáért felelős nemzetgazdasági miniszter látja el.
A NAV tevékenysége három szakmai ág köré szerveződik: adóigazgatás, vámigazgatás és a bűnügyi tevékenység. A NAV állami adó- és vámhatósági, valamint nyomozó hatósági feladatait központi, közép- és alsó fokú szervei útján látja el, amiből adódik a háromszintű szervezeti séma, amely az egyes szervezeti szinteken gyakorolható hatósági jogköröket, valamint a jogorvoslati rendszert és az irányítási felügyeletrendszert is leképezi.
A most benyújtott indítvány szerint a jövő évtől a NAV háromszintű kormányhivatalból kétszintű központi hivatallá alakul. A felső szinten helyezkedik el majd az úgynevezett központi irányítás, amely az irányító szint, az alsó szinten pedig az állampolgárokkal, vállalkozásokkal közvetlen kapcsolatban álló megyei igazgatóságok állnak majd.
Megszűnik a hivatal hét régiós igazgatósága; ezeknek az egységeknek a munkatársai elsősorban a megyék, illetve a NAV központi irányítási munkáját segítik majd. A megyei vám- és adóigazgatóságok összevonásával egyszerűbb lesz az eljárás igazgatósági szinten is. Az új szervezeti struktúra garantálja majd a gyorsabb ügyintézést és az egységes jogértelmezést.
Azért, hogy az adózói jogok maradéktalanul érvényre jussanak, szükséges kiemelten kezelni a jogorvoslatokat. 2016-tól a lakosság és a vállalkozások kérelmeit a fellebbviteli igazgatóság szakemberei bírálják majd el.
A NAV vezetését a gazdasági tárca államtitkára és négy helyettes államtitkára látja majd el. A minisztériumba helyezett adóhivatali struktúrát számos OECD- és uniós tagállam is alkalmazza. A szakértői vizsgálatok szerint az ilyen típusú felépítés a kormány által fejleszteni kívánt két területen, az adózó ügyfélként való kezelésében és a végrehajtási mutató javulásában is komoly sikereket hozhat. Továbbá kiemelt prioritást kap az is, hogy a NAV vezetésének a Nemzetgazdasági Minisztériumba történő integrálásával az eddigi gyakorlattal szemben előtérbe kerüljön az adóhivatal szolgáltató arca.
Fontos kiemelni, hogy az előbb vázolt átalakításokat komoly tervezői munka előzte meg, hiszen a NAV tevékenységének értékelésére a Nemzetgazdasági Minisztérium egy külön munkacsoportot hozott létre. A munkacsoportban az NGM, a Belügyminisztérium, a NAV, tanácsadó cégek, a Magyar Kereskedelmi Kamara és adótanácsadó cégek képviselői vettek részt.
A Belügyminisztérium kérdőíves felmérés útján gyűjtötte össze a NAV teljes személyi állományának, külön a vezetőknek, illetve beosztottjainak a szervezettel és a munkafolyamatokkal kapcsolatos véleményét.
Az NGM - a NAV közreműködésével - nemzetközi összevetést készített az adóhatóságok szervezeti jellemzőiről és különböző hatékonysági, eredményességi és ügyfélbaráti mutatóiról, valamint az adóhatóságok fejlesztésére alkalmazott legjobb nemzetközi gyakorlatokról.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 400 magyar kis- és középvállalkozás vezetőjének megkérdezésével felmérést végzett a vállalkozók NAV-val kapcsolatban szerzett tapasztalatairól és véleményéről.
Az adótanácsadó cég a nagyvállalatok kérdőíves megkérdezése alapján nyújtott képet a nagyadózók adóhatóságról alkotott véleményéről.
Az áttekintés legfontosabb megállapításai. A NAV szervezete túlságosan tagolt. A szervezetrendszer szakterületenként tagolt, párhuzamosan működik az adó- és vám-, a bűnügyi szakterület, elkülönült központi régiós és megyei irányítással, párhuzamos szakmai és funkcionális vezetőkkel. A működésben párhuzamosságok vannak, az információáramlás pedig akadozhat.
A NAV szervezetrendszere háromszintű, a megyei igazgatóságokból, régiós főigazgatóságokból és a központi hivatalból áll. Ez a felépítés magában hordozza egy koordinációs többletfeladat és egy többletadminisztráció szükségességét a központ és a megyei igazgatóságok között. Ez egyben lassítja és torzítja az információáramlást is.
A NAV szolgáltató jellegének, ügyfél-orien-tált-ságának javítása szükséges. Mind az adózók, mind a NAV munkatársai úgy látják, hogy javítani szükséges a NAV működésének ügyfél-orientáltságát és szolgáltató jellegét.
A törvényjavaslat részei:
1. A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi törvény módosítása. A NAV központi hivatalként működik tovább, azonban a NAV rendvédelmi feladatait is továbbviszi, így a törvény módosításával létrejön a törvény által létrehozott központi hivatal kategóriája, amely fegyveres rendvédelmi feladatokat lát el, és amely felett az irányítást miniszter gyakorolja. Az új koncepció szerinti vezetési modellhez rendelkezni kell arról is, hogy a központi hivatalt létrehozó törvény államtitkárra ruházza a központi hivatal vezetésével kapcsolatos feladat- és hatásköröket.
(10.30)
2. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény módosítása. A NAV speciális központi hivatallá alakításával és az irányításra és vezetésre vonatkozó új modell szabályozása nyomán elsődleges feladat a NAV-ról szóló 2010. évi törvény módosítása. A módosítás alapvetően a szervezeti szabályok változtatását jelenti. A módosítás érdemben nem érinti a foglalkoztatottak speciális jogviszonyszabályait, a rendészeti feladatokat ellátó hivatásos állományú pénzügyőrök intézkedési és szolgálati fellépési jogait és kötelezettségeit, valamint az általuk alkalmazható kényszerítőeszközök szabályait, csak annyiban, amennyiben a szervezeti vezetésre és a szervek megnevezésére vonatkozó rendelkezések módosítása azt szükségessé teszi.
3. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetének változásával kapcsolatos egyéb törvénymódosítások. A törvényi szintű módosítások következő elemét a NAV szervezetével kapcsolatos egyéb törvények módosítása jelenti, amelyek a korábbi elkülönült szervezet szerinti állami adóhatóság, állami adó- és vámhatóság, illetve a NAV korábbi elnöki irányításához, rendszeréhez kapcsolódó rendelkezéseket tartalmazzák.
4. Az államháztartásról szóló 2010. évi törvény és az egyes kapcsolódó törvények módosításáról rendelkezik. 2016-ra nézve a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben került meghatározásra a közalkalmazottak fizetési fokozataira vonatkozó szabályozás. A rendelkezés alapján a fizetési fokozatok száma 14-ről 17-re nő. A módosítások lehetővé teszik, hogy a nyugdíjkorhatár emelése következtében megnövekvő jogviszonyban töltött időre is biztosítottá váljon az illetmény-előmenetel, hasonlóan a már hatályba lépett életpályákhoz, amelyek már számolnak az emelkedő nyugdíjkorhatárral, mint a pedagógus-életpálya vagy a hivatásos állományúak életpályája.
5. A népegészségügyi termékadóról szóló 2010. évi CIII. törvény módosítása, amely új adókedvezményt vezet be. Lehetővé teszi a fizetendő népegészségügyi termékadó összegének csökkentését az adóalany egészségügyi témájú társadalmi felelősségvállalási programjaira fordított költségekkel, legfeljebb az egyébként fizetendő adó 10 százalékának megfelelő összegben. Ezen intézkedés javítja a netaalanyok jövedelempozícióját, ugyanakkor összhangban áll az adó céljával.
Tisztelt Ház! Összességében a Fidesz-frakció minden olyan átalakítást üdvözöl és támogat, ami az adóbevételek beszedésének hatékonyságát javítja, egyszerűsíti az adózók adminisztratív terheit, csökkenti a bürokráciát. Ez a javaslat pedig ilyen, és az átalakítás szükségességét eddig senki nem firtatta. Remélem, hogy a megteendő intézkedésekkel a költségvetés pozíciója javul, és a magyar gazdaság erősödését fogja segíteni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)
