APÁTI ISTVÁN
APÁTI ISTVÁN
APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Számos erkölcsi és filozófiai kérdést vet fel ez a javaslat, annál is inkább, hiszen Magyarországon ma úgy áll a helyzet, hogy sok esetben a rendőrség nem képes megvédeni a magyar állampolgárokat, nagyobb részben önhibáján kívül, de természetesen szakmai problémák azért felmerülnek. Nem arról van szó, hogy minden személy mellé vagy minden ház elé rendőrt kellene állítani, ez nyilvánvalóan lehetetlen lenne még egy sokkal jobb állapotú országban is, hanem arról van szó, hogy mit tehet az állampolgár az őt ért jogtalan támadásokkal szemben, akár őt vagy mást érő életveszély és testi épség vonatkozásában vagy a vagyona elleni támadás esetén.
Ha a rendőrség nem tudja megvédeni, akkor az államnak más eszközöket kellene foganatosítani vagy rendszeresíteni, ugyanakkor az állam feloszlatja vagy megtesz mindent annak érdekében, hogy feloszlassa azokat a szervezeteket, amelyek a közbiztonság javításában bizonyítottan hatékonyan lennének képesek közreműködni. Akkor mi marad, tisztelt képviselőtársaim? Mi az állam elvárása? Mi a kormány elképzelése? Kötözzük le magunkat az íróasztalunkhoz, előtte még tegyünk le az asztalra egy borotvaéles kést, és akkor várjuk azt, hogy sorsunk beteljesedik oly módon, hogy az éppen arra járó bűnöző majd el is vágja a torkunkat? Ez nyilvánvalóan nem járható út, nyilvánvaló, hogy az embereknek meg kell adni a valódi jogos védelem lehetőségét. És azért sem igaz az, amit Répássy képviselő úr elmond, mert az egy téves értelmezésen alapul, a bizottságban is lefolytattuk már ezt a vitát, hiszen amiről ön beszél, tisztelt képviselő úr, az az elkövetés időpontjához, helyszínéhez, az elkövetők számához és az elkövetéshez használt eszközökhöz igazodik. Az, amiről ön beszél, amikor eleve egy jogtalan behatolást az élet ellen irányuló támadásként kell értelmezni, este tíz és reggel hat óra között igaz, akkor igaz, ha legalább hárman támadják meg a sértettet, akkor igaz, ha fegyveresen vagy felfegyverkezve, vagy éppen a lakóházába mennek be. Na most, mi történik akkor, ha más helyszínen, más időpontban, más elkövetői létszámmal, más elkövetési körülmények között éri jogtalan támadás a magyar állampolgárokat?
Nagyon kevés olyan eset van, amikor azt mondjuk (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), hogy az amerikai példa a követendő; ez esetben azt mondjuk, hogy igenis az amerikai példa lenne a követendő. Minden kárt (Az elnök ismét csenget.), veszélyt és kockázatot a bűnöző viseljen - nehogy már a magát megvédő magyar állampolgárnak kelljen előzetes letartóztatásba kerülnie, többéves börtönbüntetéstől tartania! Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)
