DR. KOVÁCS ZOLTÁN,
DR. KOVÁCS ZOLTÁN,
DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Ígérem, nem fogom kihasználni a 8 percet, megértettem a figyelmeztetést, hogy így mondjam. Szeretném néhány tévedésre felhívni a figyelmet.
Először is, menjünk végig az eljáráson, kedves képviselőtársaim! Nem a kormányhivatali döntéssel van vége az eljárásnak, hanem a bírósági döntéssel. Először is van 60 nap, hogy az önkormányzatok megegyezzenek. Ha nem egyeznek meg, akkor van egy 15 napon belüli véleményezési eljárás, ahol kikérik a véleményüket, hogy miért nem egyeztek meg, milyen megoldás jöhet számításba. Tehát az már 75 nap. És utána van még 5 nap, majd azt követően 30 napon belül még a bírósághoz is fordulhat. Tehát a pontot az i-re nem a kormányhivatal teszi fel, mint ahogy itt mondta Gúr Nándor, hogy diktátumokat gyakorolnak. Hogy diktátumokat hogy lehet gyakorolni, azt nem tudom, de ha lenne egy régi történeti tanszékem és magánegyetemem, akkor Gúr Nándort meghívnám oda, hogyan kell szocialista retorikával, „antagonisztikus”, „diktátum” és ehhez hasonló szavakkal beszédet mondani úgy, hogy egyébként az ember nem mond semmit.
De ami a lényeget illeti, tisztelt képviselőtársaim, itt érdekellentét van az önkormányzatok között. Ha érdekellentét van az önkormányzatok között, melyiknek adjon egyébként igazat?
(17.30)
Pont az a probléma, hogy mivel érdekellentét van, valahol el kell dönteni. Végső soron majd a bíróság eldönti. Az egy közbülső állomás, amikor az állam dönt pont azért, hogy az igazgatás folyjék.
Ami pedig a többi kérdést illeti, bármikor lehet módosítani, Sallai képviselő úr. Tehát nincs bekényszerítve 4 vagy 5 évre egy önkormányzat. Lehet módosítani, ki lehet jönni belőle. Volt ez egyébként a körjegyzőségek esetében is, hogy bármikor lehetett - a választás évét kivéve - módosítani egyébként a korábbit, éltek is vele az önkormányzatok. Most sincs ez kizárva, most is meg lehet ezt tenni. Ami pedig a belső igazgatásra vonatkozó szervezetalakítási szabadságot illeti, hogy hogy néz ki belülről egy hivatal, abba, az önkormányzatok életébe nem szól bele egyébként sem a kormányhivatal, sem végső soron a bíróság. Ami a módosító indítványokat illeti, Hegedűs Lorántné képviselőtársunk vétójogot kívánt volna adni az önkormányzatnak a kijelöléssel szemben. De kérdem én, melyiknek adjunk vétójogot? Ha mind a kettőnek, akkor semmi nem történik, minden marad a régiben, nincs közös hivatal se így, se úgy. Sallai képviselőtársunk erőfeszítését értékeltem, azt mondta, hogy érdemi módon kell a konszenzust létrehozni, de ez nem egy jogi fogalom, ezt egy bíróság nem tudja. Mi az, hogy érdemi módon kell ezt végrehajtani? Ezt nem lehet kikényszeríteni még bírósági erővel, bírósági ítélettel sem.
Jó néhány jogász ül itt a parlamentben, ezekben meg tudnak erősíteni. Mi is kerestük azt a garanciális fogalmat, amit egyébként be lehet építeni a rendszerbe, nem találtunk. Gumifogalmakat találtunk. A gumifogalom sehol nem végrehajtható, és nem összehasonlítható az NKA-val, azt gondolom, mert ott egy egyedi döntésről, egyszemélyi döntésről van szó, ott nincs érdekellentét, „szereti, nem szereti” kérdés. Be lehet illeszteni ilyen fogalmat, de ahol érdekellentét van, ott ezt nem lehet sajnálatos módon megoldani.
Tukacs képviselőtársamnak szeretném elmondani, hogy nem utána van az egyeztetés, hanem előtte, a 15 napban, tehát van egy egyeztetési eljárás. Eddig is az volt egyébként, hogy a kormányhivatalok próbálták a konszenzust létrehozni. Nem a döntés után volt egyeztetés, hanem azt megelőzően. Tehát van egy 60 napos önkormányzati egyeztetés, utána van egy kormányhivatali 15 napos, utána van még egy 5 napos, és utána jön a bíróság. Tehát a döntés a 60+15+5 nap után következik be, nem előtte és utána egyeztetnek, mert akkor arról nincs értelme. Ebben én egyetértek, csak éppen fordítva van a jogszabályban.
Tisztelt Képviselőtársaim! Én mégis próbálnám önöket abba az irányba tolni, hogy támogassák ezt a javaslatot, nehogy az a vita alakuljon ki, mint a múltkor, hogy ha megmarad a támogatás hiányában a régi, chartába és alkotmányba ütköző szabály, mert nincs meg a kétharmad, akkor az a legrosszabb helyzet. Ezzel tudunk egy fokkal előbbre lépni a mi megítélésünk szerint, és ha megtaláljuk azt a módot, amit egyébként továbbra sem zárok ki, hogy milyen eljárásrendet alkalmazzunk, de ebben semmilyen javaslat nem érkezett, akkor még eggyel tovább lehet lépni. Ez az első lépés.
Azt gondolom, hogy ezt fogadják el és támogassák. Azt gondolom, beljebb vagyunk már, és azt is mondhatom, hogy nem biztos, hogy le van zárva. Hozzáteszem, ez már a Belügyminisztérium - mint önkormányzatokért felelős minisztérium - kompetenciája, de úgy gondolom, így összességében támogatható az a javaslat, elmondva a mi nehézségeinket is, és a jobbító szándékunk bent volt, hogy minél jobban próbáljuk meg végrehajtani azt az alkotmánybírósági döntést, ami miatt most itt a parlamentben tárgyaljuk ezt a kérdéskört.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiból.)
