SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Hadházy Sándor képviselőtársamnak rögtön rá szeretnék mutatni két nézetkülönbségünkre, mert úgy látszik, hogy nemcsak a korrektség megítélésével kapcsolatban van nézetkülönbségünk, hanem bizony a demokráciafelfogásunk is alapvetően más.
Nem szeretném megismételni azt, ami az általános vitában már itt elhangzott, de jelen pillanatban, mint ahogy az államtitkár úr is elmondta, ez a jogszabályváltozás a meglévő gyakorlatot akarja kodifikálni. Hiszen az államtitkár úr azt mondta, hogy idáig is megkérdezték az önkormányzatokat, most csak belekerül a jogszabályba. De ez idáig nem volt így jó az önkormányzatoknak!
Azt mondja, hogy korrektség? Hát milyen korrektség az, amikor kötelezem arra, hogy meg kelljen hallgatni a véleményt, most már kegyesen belekerült az, hogy akár személyesen is lehessen találkozni, de nem kell figyelembe venni azt, amit a másik mond? Nem számít, mit mond; úgy hozom a döntést, ahogy akarom. Ez pont az a fajta demokráciafelfogási különbség, amit szoktam mondani.
A fideszes demokráciafelfogás miről szól? Két farkas meg egy őz dönt arról, mi legyen a vacsora. Mi mit mondunk? Azt, hogy konszenzust kellene keresni. Meg kellene teremteni a lehetőségét annak, hogy a jogszabály alkalmazója, a végrehajtó hatalom igenis keresse a konszenzust.
Én azt gondolom, hogy annyira, de annyira keveset kértem. Benyújtottam egy módosító indítványt. Semmi mást nem kértem benne, csak azt, hogy törekedni kelljen a döntéshozónak a konszenzusra. Nem támogatta a kormánypárt, pedig ez már tényleg nem jelent megkötöttséget. Hol van ez attól, amikor azt kellene leírnunk, hogy konkrétan mi legyen a rendje ennek az eljárásnak? És sok oka van annak, hogy nem támogatjuk ezt így, ebben a formában, de legfőképpen azért, mert nincs benne semmiféle törekvés, nem nyújt semmiféle garanciát arra, hogy igenis legyen konszenzuskeresés, és figyelembe legyen véve a kistelepülési önkormányzatoknak az a fajta lehetősége, amit egyébként az alkotmánybírósági döntés előír.
Mint mondtam, nem szeretném megismételni az általános vitában elmondottakat, egyetlenegy dolgot tessék megengedni. Az alkotmánybírósági döntés az indokolási részében azt mondja, hogy a helyi önkormányzatok európai chartájában foglaltaknak kell megfelelnie a döntésnek, a 6. cikk 1. pontjának, amiben az van, hogy a helyi önkormányzatok, anélkül, hogy ez a törvény általánosabb rendelkezéseit sértené, a helyi szükségletekhez való alkalmazkodása és a hatékonyabb igazgatás érdekében - és most jön a fontos szó - maguk határozzák meg a belső igazgatási felépítésüket. Ez maga az önkormányzatiság, mikor saját maga bele tud szólni. De így az, hogy valaki esetleg csak meghallgatja a véleményt, és nem kell neki figyelembe se vennie, ennek hol felelne meg?
Tehát ez az előterjesztés, ami most előttünk van, alapvetően nem felel meg annak az alkotmánybírósági kötelezettségnek, ami miatt egyáltalán meg kellett csinálni az előterjesztést.
(Hiszékeny Dezsőt a jegyzői székben
Gúr Nándor váltja fel.)
Gúr Nándor váltja fel.)
Hiszen nem valósulhat meg az, hogy valakinek, valamelyik önkormányzatnak, amelyik nem szeretne egy másikhoz tartozni - teljesen mindegy, hogy milyen ok miatt, lehet, hogy butaságból, vagy nem jó neki, haragból, személyes konfliktusból -, annak az önkormányzatiságát figyelembe lehessen venni. És ez az a törekvés, amiben önöknek kellene engedniük, pont az alkotmánybírósági döntés miatt kellene konszenzust keresni az ellenzékkel, hogy meglegyen annak a reménye, hogy ezek az önkormányzatok valamilyen szinten megkapják a lehetőséget arra, hogy a véleményük számítson.
És fontos az, hogy mely önkormányzatok kapják meg, ugyanis még egy probléma van ezzel az egésszel. Mégpedig most elhangzott itt, hogy hány önkormányzatot érint ez az egész ügy - 20-at, 28-at, nincs jelentősége. De hány olyan önkormányzat van, amelyik a nem tetszése ellenére mégis bement egy közös hivatalba, lenyelte a békát, pedig nem akarta, csak nem akart feltétlenül keresztbefeküdni, mint ahogy volt, aki ezt megtette? Miért ne nyíljon meg a lehetősége annak, hogy felül legyen vizsgálva a rendszer? Önöknek miért sérti az érdekeit az, hogyha azt mondjuk, hogy igenis olyan rendszert kell elfogadni, ahol a konszenzusra törekvés elve megvalósul; ahol az önkormányzatok meg tudják valósítani az önkormányzati chartában előírt, az Alkotmánybíróság által hivatkozott elvárást, hogy maguk határozhassák meg a közigazgatási rendszerüket. És ezen kívül azok, amelyek egyébként, mint kiderült, egy alkotmányellenes jogszabály alapján bevállalták azt, hogy mégiscsak bementek, azok esetleg felülvizsgálhatják az álláspontjukat, és dönthessenek arról, hogy maradni akarnak vagy nem akarnak maradni. Itt keressük a konszenzust.
Módosító indítvánnyal éltem, tényleg nagyon-nagyon tág keretet adva a kormányzatnak arra, hogy legalább a konszenzuskeresés kifejezés legyen meg ebben a döntésben. Önök ezt elvetették. Elvetették Hegedűs Lorántné képviselőtársam indítványát is, hasonló rendelkezéseket próbált javasolni. És majd holnap mutogatni fognak az ellenzékre, hogy az alkotmánybírósági döntést bizony az ellenzék miatt nem lehet megvalósítani. Szó nincs erről. Egy halom kistelepülési önkormányzat keresett meg személyesen is, csak abban az ügyben, hogy ezt így, ebben a formában, semmilyen formában ne engedjük át a parlamenten, mert ez sok-sok olyan helyi önkormányzatnak sérti az érdekét, amelyik nem szeretné, hogy a mellé rendelt másik önkormányzattal kelljen abban a formában és úgy együttműködnie. Ezért szükséges az, hogy konszenzus legyen az ellenzék és a kormánypárt között ebben a kérdésben, hogy az önkormányzatoknál is megvalósulhasson a konszenzuskeresés lehetősége.
Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
