TUKACS ISTVÁN,

Teljes szövegű keresés

TUKACS ISTVÁN,
TUKACS ISTVÁN, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. A Törvényalkotási bizottság a kisebbségi vélemény megfogalmazása előtt vázolta a körülményeket, vagyis azt, hogy miről van szó. Arról van szó ugyanis, hogy közös megállapodás híján önkormányzatok közös hivatalának létrehozása sok esetben ütközik akadályba. Ezt a kormányhivatalok egy része úgy oldotta meg, hogy döntött ebben a kérdésben; az érintettek az Alkotmánybírósághoz fordultak, az Alkotmánybíróság pedig kötelezte a törvényhozást, hogy javítson az ezzel kapcsolatos előírásokon.
Tisztelt Ház! Kisebbségi véleményünk megfogalmazásánál a következőből indultunk ki. Akkor, amikor a törvényalkotó úgy oldja meg az Alkotmánybíróság által rábízott feladatot, hogy egész egyszerűen csak beleírja az előterjesztésbe, hogy a kormányhivatalok innentől kezdve döntenek, az kevés. Nemcsak azért kevés, mert nem fogja a kormányhivatal messzemenően mérlegelni az önkormányzatok érdekeit, hanem azért, mert a törvényalkotó jelen esetben nem tesz néhány kritériumot a döntéshez oda: tehát például egy hivatal könnyű elérhetősége, a meglévő szakértelem, a tapasztalat és a felhalmozott tudás, tehát az ügyekkel való bánás. Szóval, mindezek hiányában a kormányhivatal veze-tő-je úgy fog döntést hozni, hogy a saját szakállára dönt anélkül, hogy bármit köteles lenne megmagyarázni, bármit köteles lenne megérvelni.
Engem nem nyugtat meg az, hogy két hétig az önkormányzatok véleményezhetik ezt a döntést, majd utána öt nap múlva beszélgetni hívják őket. Azért nem nyugtat meg, mert egy parázs vita alakult ki a bizottsági ülésen abban, hogy a benyújtott módosító indítvány, nevezetesen az, amit Vas Imre képviselőtársam ismertetett, hogy a két hét türelmi idő után személyes egyeztetésre hívják az önkormány-za-to-kat, az nem tartalmaz kötelező momentumot. Tehát míg a javaslat tényleges szövege arról szól, hogy a kormányhivatal vezetője egyeztetni - zárójelben mondom: beszélgetni - hívja az önkormányzatokat, az indoklás meg nem erről szól. Ezért tehát ez a módosító indítvány véleményem szerint változat-lanul házszabályellenes.
Tisztelt Képviselőtársak! Nem sikerült meggyőzni engem arról, hogy az egyeztetés az indoklásban szereplő kötelező vélemény-figyelembevétellel azonos. Nem azonos! Ezért tehát, ha az indoklás nem a valóságos módosítást takarja vagy támasztja alá, akkor az bizony házszabályellenes. És bizony nagyon jó lett volna ebben a szövegben részben néhány kritériumot előírni a kormányhivataloknak, hogy mi alapján döntsenek, tehát hogyan hozzanak döntést. Bízni kellett volna egyeztető mechanizmusokban, tehát például abban, hogy az egyeztetés helyett az önkormányzatok saját berkeiken belül javaslatot dolgoznak ki. Bízni kellett volna abban, hogy egy idő után az önkormányzatok meg tudják oldani a maguk helyzetét, és azért mondjuk, amit az én megyémben tapasztaltam, hogy csodák csodája, ott, ahol eddig körjegyzőség volt, és logikus módon közös hivatalnak kellene működnie, ott nem fog. Helyette fog a politikailag éppen megbízható polgármester hivatalában működni ez a közös hivatal.
Tehát itt nem csak presztízsszempontokról van szó, tisztelt képviselőtársaim. Nem arról van szó, hogy ki a kakas a szemétdombon és kinek a településén van a hivatal, hanem egyébként súlyos anyagi és szakmai ügyekről is szó van. Ne is mondjam, személyes tapasztalatom az, hogy a létrejövő, egyébként parancsszóval létrejövő közös hivatal egy másik település pénzét egész egyszerűen visszautalta a Kincstárba, mondván, hogy az ő megítélése szerint a másik településnek erre nincsen szüksége. Na, hát azért ez egy kis falu esetében, jó néhány millió forintnál elég nagy probléma. Itt nem az a probléma, hogy a polgármesterek tesznek keresztbe egymásnak, hanem az, hogy ártanak az ott élő embereknek.
Summa summarum, azt gondolom, hogy ezt a módosító indítványt, amelyet változatlanul házszabályellenesnek találok, és egyébként a törvényjavaslatot, amely semmi egyebet nem csinál, mint az addigi törvényellenes állapotot, mármint hogy majd a hivatal dönt, törvényesíti, nem fogjuk elfogadni. Nem fogjuk elfogadni már csak azért sem, mert remélhetőleg, ha egy kétharmados törvény a holnapi szavazásnál nem megy át a parlamenten, akkor önök rá lesznek kényszerítve, hogy némileg gondolkodjunk el közösen polgármesterekkel, önkormányzati emberekkel és itteni képviselőkkel, hogy hogyan lehet ezt az egyébként létező problémát megoldani.
Nem gondolnám tehát, hogy ez a javaslat politikai fegyver kell hogy legyen. Inkább kellene hogy legyen egy olyanfajta keret, amiben arra ösztönözzük az egyébként kistelepülési önkormányzatokat, hogy hozzanak létre közös hivatalt, hozzanak létre együttműködést, és lehetőség szerint ne mérgezzük meg a viszonyukat hosszú-hosszú időre ezeknek a településeknek, amelyeknek éppen van bajuk bőségesen: a pénztelenség, a munkanélküliség, az infrastruktúra hiánya, az elöregedés, a falvakból való elvándorlás.
(17.00)
Nem kellene még egy ilyen törvényjavaslattal vagy egy ilyenfajta, a kormány megbízottjának kezébe adott jogkörrel tetézni és mélyíteni a feszültségeket ahelyett, hogy az együttműködést segítenénk elő.
Igyekeztem megindokolni a kisebbségi álláspontot, tisztelt képviselőtársaim és tisztelt elnök úr, de változatlanul azt gondolom, hogy most saját részünkről sem presztízscsatáról van szó, nem arról van szó tehát, hogy tudjuk, egy kétharmados törvényt a matematika szabályai szerint remélhetőleg meg tudunk akadályozni. Arról van szó, hogy próbáljunk meg közös gondolkodással letenni működőképes javaslatot a parlament asztalára, amely nem diktátumokat teremt, hanem együttműködésre ösztönöz és késztet, és persze tiszteletben tartja, hogy az önkormányzatiság az önkormányzatiságról szól, helyi döntésekről és saját döntésekről.
Ennek a kormányhivatalnak már éppen elég hatalom van a kezében, nem kellene még egy ilyen eszközzel kiegészíteni. Elég baj az, hogy a kormányhivatalok esetében sok esetben merül fel politikai típusú és elfogult döntéshozatal lehetősége, nem kellene most még ezt a fegyvert odatenni, és a kis önkormányzatok megregulázására használni. Elnök úr, köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps az MSZP padsoraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem