KORÓZS LAJOS
KORÓZS LAJOS
KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Néhány dologra felhívtam a figyelmet a bizottsági kisebbségi vélemény kapcsán. Most azokról beszélnék, amik kimaradtak, de igyekszem röviden fogalmazni.
Szeretném előrebocsátani, államtitkár úr, hogy az MSZP-frakció holnap meg fogja szavazni ezt az indítványt, annak ellenére, hogy nagyon sok kifogásunk volt és sok probléma felvetődött a tárgyalások során. Az egyik ilyen probléma volt véleményünk szerint, hogy az előttünk fekvő javaslat bővíti ugyan a szünidei étkezést, de sajnos több gond is van a konkrét normaszöveggel. Erre felhívtam a figyelmet. A tervezett szünidei étkeztetést nem minden szegénységben élő gyermek számára biztosítja, csak egy részük számára ad ellátást. Nem tudom, hogy miért szelektál a kormány ebben a kérdésben, ugyanis a kormány ügyesen a „hátrányos helyzet” fogalmát használja a lehatárolásra, de tudjuk, hogy ezt a definíciót néhány évvel ezelőtt már átszabták, gondolom azért, hogy a rászorulók számát csökkentsék.
Éppen ön, államtitkár úr, nemrégiben úgy fogalmazott, hogy 208 ezer gyerek fog a szünidőben is étkezni. Ez szerintem örvendetes, de mi lesz a többi 300 ezer rászoruló gyerekkel és mi lesz a hétvégékkel? Ráadásul a 208 ezer fő még a saját fogalomrendszerük szerint sem ennyi, ennél jóval többen vannak a hátrányos helyzetű gyermekek. Egy korábbi válaszból azt kaptuk, hogy általános iskolába 220 ezer hátrányos helyzetű gyermek jár, ezenfelül még az óvodások több mint 80 ezer fős létszáma is itt van, és akkor még nem beszéltünk a bölcsődésekről és azokról a három év alatti gyerekekről, akik semmilyen intézménybe nem járnak.
Képviselőtársam a bizottsági ülésen úgy fogalmazott, hogy nem stimmel a matek. A tervezet szerint a szünidei étkezés napi egy étkezést jelent. Nem tudom, hogy miért nem biztosítanak napi háromszori étkezést. Ehhez érdemes megjegyezni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr azt mondta, a mi hazánk, Magyarország ma az egyetlen olyan európai ország, ahol a gyerekek hároméves kortól biztosan naponta legalább négyszer állami pénzen kapnak enni. Hát, ehhez csak megjegyzem kapcsolódásként, hogy két napra rá Lázár János miniszter úr nem ugyanezt mondta, ő azt mondta, hogy 2017. január 1-jétől biztosítanak napi négyszeri étkezést a gyermekétkeztetésben.
Az államtitkári bejelentés szerint jövőre csupán másfél milliárd forinttal fordít többet a kormány az összes szünidei étkeztetésre, mint eddig. Nem tudom, hogy miért nincs több pénz a gyermekek étkeztetésére. Itt sem stimmel a matematika! Ha kiszámoljuk, hogy mennyit ér az a 4,5 milliárd forint, amit jövőre szünidei étkeztetésre fordítanak, akkor világos, hogy jó, ha ez az összeg 110 ezer gyerek étkezésére lesz elég. Ha valóban 208 ezer gyereknek akarnak naponta egyszer adni a szünidőben, az legalább kétszer annyi forrást igényelne véleményem szerint, mint amit beállítottak erre.
A kormány eredeti javaslata szerint a rászoruló iskolás gyerekeknél az őszi, a téli és a tavaszi szünetekben elég lenne mindössze két munkanapon biztosítani az étkezést. Szerencsére ez az egyik pont, ahol a kormány meghallotta a kritikát, és egy bizottsági módosítóval helyre tették ezt a kitételt. Az egyik legfőbb problémánk az, hogy a most következő téli szünetre semmilyen megoldást nem tartalmaz a javaslat, mert először csak a jövő tavaszi szünetben kell alkalmazni az új szabályokat. Nem kaptunk választ arra, hogy mi lesz a téli szünettel, hiszen minden idők egyik leghosszabb téli szünete - 16 napos - lesz ebben az évben. Bangóné Borbély Ildikó képviselőtársam már többször jelezte és kérte a kormányt, hogy biztosítsa a most következő téli szünetben is a szegény gyerekek étkeztetését, ami néhány milliárd forintból megoldható lenne, de úgy tűnik, hogy a tárca nem talált forrást erre a 16 napra.
Az is problémánk, hogy a javaslat a három év alatti, intézménybe nem járó gyerekekkel nem foglalkozik, pedig 83 százalékuk semmilyen intézménybe nem jár. Azt kérdeznénk államtitkár úrtól, hogy mi lesz a legkisebb rászoruló gyerekekkel.
A hétvégi étkeztetés megoldása egyáltalán nem szerepel a kormány javaslatában, pedig Balog Zoltán miniszter úr egy interjúban arra is megoldást ígért. Az előbbiekben felsoroltak miatt több módosító javaslatot is tettünk, ahogy említettem, de a kormánypárti képviselők ezeket sajnos nem fogadták el.
Egy másik módosító javaslatunkban azt jeleztük, hogy a gyermekétkeztetés biztosításának szükségességét a munkahelyi bölcsőde és a családi bölcsőde esetén is nevesítse a gyermekvédelmi törvény. Államtitkár asszony a bizottsági ülésen azt mondta, hogy ez természetesen kötelező, de ezeknél a formáknál nem intézményi jellegű az ellátás, ezért nem értenek egyet a javaslatunkkal. Mi továbbra sem értjük, hogy miként lesz kötelező a gyermekek étkeztetésének megoldása, ha a törvényben nem fog szerepelni az ellátások között ez a két említett szolgáltatásforma.
Az eredeti javaslat szerint az önkormányzatok 2019-ig kapnak haladékot arra, hogy megfelelő napközbeni ellátást biztosítsanak az ott élő kisgyermekek számára. Mi úgy véljük, hogy mihamarabb biztosítani kellene a megfelelő ellátást annak a több tízezer kisgyermeknek, akik számára ez az intézkedés lehetőséget adhat, ezért ezt egy évvel korábbra hoznánk. Ez megkönnyítené a családok életét és segítené a szülők munkába állását is. Továbbra is felvetjük, hogy akár szankcióval sújtsa a törvény azokat az önkormányzatokat, amelyek nem tesznek eleget a kötelezettségüknek. Ha legalább öt gyermek esetén igénylik a szülők az ellátást, vagy legalább 40-nél több három éven aluli gyermek él a településen, akkor valamilyen formában biztosítani kelljen a napközbeni ellátást.
Fontos témakör a családi pótlék felajánlásának lehetősége. Ez a javaslat benyújtásakor nem kapott nagy figyelmet, de később Novák Katalin államtitkár asszony egy sajtótájékoztatón felhívta rá a figyelmet. Ez is ennek a törvénynek a része. Lényege: lehetővé teszik, hogy a szülő lemondjon a családi pótlék vagy annak egy része folyósításáról úgy, hogy eközben a szülő családi kedvezményre való jogosultsága nem szűnik meg. Ugyanakkor Fűrész Tünde helyettes államtitkár asszony szerint a családi pótlékról való lemondást alapvetően egy társadalmi szolidaritást erősítő intézkedésnek gondolják. Megmondom őszintén, én ezt egy kicsit cinikusnak tartottam, mert véleményem szerint nem a jómódú embereknek kéne ilyen formában szolidárisnak lenni, mert ugyanazzal a kézzel, amelyikkel tesz egy gesztust a kormány ebben a törvényben, egy másikkal pedig éppen opponálja ezt. Úgy adja ezt a szolidaritási lehetőséget, hogy közben meg a jó adókedvezményt meghagyja a jómódú embereknél.
Szeretném elmondani, hogy az MSZP a törvényjavaslatnak ezzel a kitételével nem ért egyet. Én azt gondolom, hogy a családi pótlék minden gyereknek jár, az ellátásról való lemondás lehetősége, illetve az arra való felhívás tovább rombolja az univerzialitás elvét, amit a kormány sajnos már azzal megkezdett, hogy megvonhatóvá tette az ellátást. Én ezzel sem értettem egyet, de ez most nem tartozik ide. Félő, hogy a kormány következő lépése a jövedelmi rászorultság alkalmazása lesz, amivel segélyszerűvé tenné a támogatást, annak minden hátrányával együtt. Úgy véljük, hogy minden gyermek nevelése és támogatása egyaránt fontos, ezt fejezi ki az, hogy az állam minden gyerek után folyósítja a családi pótlékot.
Szintén a családi pótlékot érinti az a rendelkezés, amely szerint rendszerszerűvé tennék, hogy a szeptemberben esedékes családi támogatásokat már augusztus végén megkapják a családok. Mi úgy véljük, nem arra van szükség, hogy a családok előbb kapják meg a szeptemberi ellátást, hiszen akkor a tanév első hónapjában nem kapnak majd támogatást, hanem arra lenne szükség, hogy legyen egy pluszjuttatás az iskolakezdés idején, ezért egy módosító javaslatban azt kezdeményeztük, hogy szeptemberben dupla összegű ellátást kapjanak a családok. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)
