SCHMUCK ERZSÉBET,

Teljes szövegű keresés

SCHMUCK ERZSÉBET,
SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Nekünk, ellenzéki képviselőknek egyre inkább meg kell tanulnunk azt, hogy amikor a kormány valamilyen népszerű dolgot terjeszt az Országgyűlés elé, akkor a javaslat minden betűjét tüzetesen át kell nézni, hiszen rendszerint becsempésznek mellé néhány, a gazdasági hátországot helyzetbe hozó vagy csak simán titkolni kívánt intézkedést.
Nincs ez másképp most sem a 8196. számú törvényjavaslat esetében, amelynek már a címe is átverés, a cikkelyek nagy része ugyanis olyan filmipari módosításokat tartalmaz, amiknek nem sok közük van a gazdasági növekedéshez, annál több Andy Vajna érdekeltségeinek megerősítéséhez. A benyújtott törvényjavaslat tehát egy salátatörvény. Megint fontos dolgokat akarnak keresztülverni egy nap alatt. Most, amikor a Quaestor-ügyben éppen megbukott a kormány törvénykészítési gyakorlata, ami jelzi, hogy nem lehet kapkodva, egyeztetés nélkül jó törvényt készíteni, mégis beterjesztenek sürgősséggel egy másik csomagot. Úgy látszik, ez a fajta felelőtlen törvényalkotás a szívükhöz nőtt, nem tudnak tisztességesen, alaposan dolgozni.
Áfát módosítani úgy, hogy két hét múlva hatályba lép, egyszerűen elképesztő! Azt mutatja, hogy maguknak fogalmuk sincs a gazdaság működéséről, vagy csak megint a zavarosban akarnak halászni, a meglepetésszerű változtatásokat pedig egyesek lefölözik. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy miközben a kormány már sejthetően korábban döntött erről, remélhetőleg még háttérszámítások is készültek, de önök kivárták a Fidesz kongresszusát, hogy ott Orbán Viktor maga jelenthesse be az intézkedést, majd 24 óra alatt át is tolják az Országgyűlésen. Ezzel elismerték, hogy csupán színházként tekintenek a parlamentre, és az önök értékrendjében egy Fidesz-kongresszus sokkal fontosabb fórum, mint az állampolgárok által megválasztott Országgyűlés. Ez a kapkodás ráadásul az egész intézkedés hatékonyságát rontja, hiszen a piaci szereplőknek esélyük sincs időben felkészülni az új rendszerre, és többek között például ennek fényében lefektetni a jövő évi terveiket.
A törvénycsomag legfontosabb lépése a lakásépítés áfájának csökkentése. Egy ilyen lépés elvben akár támogatható eszköz is lehetne, mert élénkíti az építőipart, munkahelyeket teremt egy fontos szegmensben, bővíti a kínálatot egy olyan területen, ahol az kritikusan alacsony, ami egyrészt a lakhatási feltételek romlásához, másrészt a bérleti árak emelkedéséhez, és így sok család helyzetének romlásához vezetett az elmúlt évben. Ugyanakkor ezen a területen nem az új építésű lakások áfájának csökkentése a legfontosabb, nem ennek kellene az első lépésnek lennie.
Egyrészt fontosabb volna a lakásfelújítások támogatása akár központi forrásokkal, akár a felújítási tevékenység áfájának a csökkentésével, a felújítások, különösen az energiahatékonysági felújítások ugyanis sokkal gyorsabban növelik a komfortot, javíthatják a lakhatási viszonyokat, és csökkentik a rezsit, mint az új építések. Adott idő alatt többször annyi ember kerülhetne jobb helyzetbe, mint új építésekkel, miközben a mellékhatások, az építőipar és a háttéripar fellendülése ugyanazok. De a kormány, pontosabban Lázár János még azt a 150 milliárdot is elvette, ami erre a célra volt elkülönítve, hogy odaadhassa a Fidesz közelieknek. Másrészt, szintén fontosabb volna állami vagy önkormányzati bérlakások építése vagy kialakítása a meglévő állományból. Az áfacsökkentés ezt csak részben támogatja, mert a meglévő állomány felújítása így nem jön szóba, és a tőkeforrások sem nőnek egy ilyen beruházáshoz, bár a végszámla kisebb lesz 20 százalékkal.
További problémánk, hogy az áfacsökkentéssel elsősorban nem azok fognak jól járni, akiket a kétségkívül létező és egyre súlyosbodó lakhatási válság a leginkább érzékenyen érint. Álláspontunk szerint ehhez sokkal célzottabb támogatási formákra lenne szükség, hiszen fennáll a veszélye, hogy az erre fordított költségvetési pénzek nagy része az építőipari vállalkozásoknál és a tehetősebbeknél fog landolni. És ez a veszély nem is kicsi. Megismerhettük már úgy általában az áthárítások gyakorlatát, de ez fordítva is működhet és működik.
Szintén fontos és elmaradt lépés az építési szabványok szigorítása, annak garantálása, hogy az újonnan épülő lakások nemcsak újak, de korszerűek, alacsony rezsijűek is legyenek. Az erőforrásokkal való takarékoskodást nem kezdhetjük holnap, mert már ma is kevés van belőlük.
De ami miatt ez a javaslat így nem elfogadható, az az, hogy a magánerős építésekre nem vonatkozik, azaz a nagyobb cégeket és a tehetősebb ügyfeleket megtámogatjuk az áfacsökkentéssel, ám ha valakik csak saját magukon segítenének, azt nem - ezt aláhúztam. Ez különösen a vidéki térségekben okoz majd gondot, ahol sorházak vagy tömbházak építésére nincs kereslet, sem arra, hogy valaki egy céget bízzon meg egy komplett ház felépítésével. Így ez az intézkedés is csak a szakadékot fogja növelni a vidék és a város között.
Van a törvényjavaslatnak egy olyan része, amely más okok miatt elfogadhatatlan. A 3. § szövege szerint a 300 négyzetméteres új építéseket kiveszik a helyi építési szabályzat alól, csak néhány alapelőírást kell betartani. Ez nonszensz, elfogadhatatlan, hiszen a helyi közösségek megfosztását jelenti azon alapvető joguktól, hogy meghatározzák, mi és milyen épület épülhet a településükön. Ennek alapján minden helyi biztonsági, örökségvédelmi, egészségvédelmi, városképi vagy környezetvédelmi előírást figyelmen kívül lehet hagyni. Úgy gondoljuk, hogy ez az előírás merénylet, ezt így semmiképpen sem lehet elfogadni semmilyen felelősen gondolkodó parlamenti képviselőnek, legyen bármilyen pártállású is.
Összefoglalva: talán első lépésnek tekinthető, hogy a kormány mára legalább elismeri a lakhatási válság létezését és az építőipar problémáit, azonban rossz megoldással igyekszik azt kezelni, miközben ennek farvizén számos elfogadhatatlan és sok esetben oda nem tartozó intézkedést is belecsempészett a salátatörvénybe, s mindezt pusztán kommunikációs okokból 24 óra alatt kívánják áttolni az Országgyűlésen. Ezt mi elfogadhatatlannak tartjuk. Köszönöm a figyelmet.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem