ÁGH PÉTER
ÁGH PÉTER
ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Az Országgyűlés elnöke, Kövér László részvételével emlékeztek arra Simaságon, hogy a település 750 éves múltra tekint vissza. A Répce-sík középső részén, a Metőc- és a Pós-patak összefolyásánál található község olyan ünnepséget szervezett, amely méltó volt az eltelt évszázadokhoz.
1265 volt az az esztendő, amikor Sághot először említették oklevélben mint királynéi birtokot. Ahogy olvashatjuk a falu saját magát bemutató ismertetőjében, a településnek történelme során számos elnevezése volt. 1338-tól Egyházasságnak hívták a községet, jelezve, hogy templommal bír. Királyi szolgáló népek éltek itt, akik pecsenye- és kenyérsütéssel rótták le szolgáltatási kötelezettségüket, mivel a települést 1378-ban Pecsenyesütőságnak, 1597-ben pedig Kenyérsütőságnak nevezték. 1458-59-ben Sopron vármegye törvénytartó gyűlésére itt került sor. 1357-ből származik Simaháza első okleveles említése Simonháza néven.
Az 1600-as évek végén a kisebb köznemesi családokat nagy jelentőségű család váltotta fel a birtoklásban, a Festeticsek. Nevükhöz fűződik a falu teljes szerkezetének átépítése. A tolnai Festeticsek sok kiváló hazafit adtak a nemzetnek, akik országunk történetében is jelentős dolgokat vittek végbe. Közülük is páran Ságon születtek, és vannak, akik itt is vannak eltemetve. A birtokot Keszthelyre költözésük után 1840-ben eladták a rokonságban lévő Széchenyieknek. 1874-től 1916-ig a herceg Hohenlohe-Waldenburg család lett a birtokos. Időközben 1907-től a település megkapta a Felsőság elnevezést, majd a húszas évek végén Simaháza és Felsőság egyesítésével hozták létre a mai Simaság elnevezést.
1929-től Eörsi Balogh Brunó tulajdonába került az uradalom, majd Varga Bálint kőszegi fakereskedőé lett. 1945-től államosították a kastélyt és az épületeket. A kommunizmus évtizedei alatt a terror Simaságot is elérte: 1953-ban négy embert végeztek ki a falu lakói közül koholt vádak alapján, és hét embert börtönöztek be hosszú évekre. Családokat raktak az utcára, szakítottak szét, barátságokat romboltak le.
Tisztelt Országgyűlés! A XXI. században Simaság bizalommal és építő szándékkal tekint a jövőbe, ugyanakkor büszke a múlt értékeire. Nem feledkezik el a Festeticsekről, történetének nagy pillanatairól, és nem feledkezik el az áldozatokról sem.
Molnár László polgármester a 750 éves évfordulós ünnepségen így fogalmazott: „A mai értékválsággal küzdő világban bizony kevesen tudatosítják, mekkora dolog az, hogy egy olyan község polgárai lehetnek, ahol az emberi értékek nem egy-két emberöltőre nyúlnak vissza, hanem immár 750 évre. A történelmi gyökerek és az elődök hagyatéka óriási büszkeséggel kell hogy eltöltsön bennünket, mai simaságiakat. A 750 éves évforduló napját ne keressük a naptárban. Keressük a szívünkben; láthatatlan ünnep ez, amikor emlékezünk történetünkre, felmenőinkre, hagyományainkra. Vegyük elő a képeket, a történeteket, és beszélgessünk azokról, ez legyen a különbözés a hétköznapoktól. Az emlék nem csomagolható, nem címkézhető, mégis tudható a létezése.” Így beszélt tehát Simaság első embere.
Molnár Lászlóval egyetértve kívánom, hogy a múltból erőt merítve sikerrel vegyék a jövő kihívásait a simaságiak. Isten éltesse a település minden polgárát! Áldott karácsonyt, boldog új évet nekik és minden magyarnak Vas megyében és szerte a nagyvilágban. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
