ANDER BALÁZS
ANDER BALÁZS
ANDER BALÁZS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztában vagyunk azzal, hogy Somogyország Jézuskája nem túl gazdag, mégis jó eljátszani azzal a gondolattal, hogy mit is kellene ott találjunk Somogy megye képzeletbeli karácsonyfája alatt.
Kormánypárti képviselői felszólításra én ugyan nagy buzgalommal igyekszem elhinni, hogy „ilyen gazdasági fellendülés és ilyen munkahelyteremtés Európában meg a világon nincs, mint Magyarországon”. De azért először mégiscsak egy jó nagy csomag kellene, telis-teli munkahellyel, és nem csupán a sokszor valóban a túlélést jelentő, no meg jó esetben a munka világába való visszatérést és reszocializációt jelentő, sokszor viszont csupán a statisztikát kozmetikázó közmunkás állásokkal. Mert tudjuk, ha munka van, akkor minden van.
Csakhogy Somogy a negyedik legrosszabb a megyék rangsorában, a megyeszékhely, Kaposvár pedig utolsó a Dunántúlon. Választókerületem, a halmozottan hátrányos helyzetűvé nyomorított Dél-Somogy községei közül öt falu ott van a legrosszabb munkanélküliségi rátát produkáló tíz somogyi település között, Barcs és Kadarkút pedig sereghajtó megyénk városainak sorában. Nem túl fényes országos rekorddal is dicsekedhetünk, mivel Rinyabesenyő és Somogyaracs mutatói első és harmadik helyet jelentenek a legtragikusabb foglalkoztatási eredmények képzeletbeli dobogóján.
Szeretnénk egy másik dobozt is, amiben valódi közbiztonságot kapnának az itt élők, hogy az elöregedő kistelepülések faluvégi házikóiban se rettegéssel teljenek a magányos idősek estéi. Hogy két lábon járó, emberbőrbe bújt sakál soha többé ne verjen agyon nyugdíjas nénit, soha többé ne égessen el elevenen nyugdíjas bácsit kevéske kis nyugdíjáért, becsületes munkából összekuporgatott kis vagyonkájáért. Hogy ilyesféle fenevad soha többé ne vehesse el az elsötétített kirakatok mögött rettegő egyetlen fiatal eladólány ártatlan életét se.
Örülnénk egy harmadik csomagnak is, amiben ott lenne a bérfelzárkóztatás ajándéka. Mert bizony elég szomorú, hogy már a visegrádi államokhoz képest is szégyenteljesen alacsony országos átlagnak is csupán a 83 százaléka cincog ott a somogyi munkások folyószámláin. És sajnos igaz ez az átlagnyugdíjakra is. A havi 117 ezres hazai szinttől egy tízessel elmaradva a hó végi bevásárlások alkalmával igencsak érzik a somogyi nyugdíjasok az eggyel kevesebb Szent István hiányát. Hálásak lennénk egy negyedik dobozért is, amiben a kisiskolák megmaradása rejlene. Ne történhessen meg újra az a gyalázat, mint ami Niklán, Berzsenyi falujában megesett. Hiszen a korábban tízmilliókért felújított, eredményesen működő iskola kazánjának kéménye néhány, minisztereink által nagyon kedvelt Silka zakó árából felújítható lett volna, és most akkor nem kellene félszáz gyereket naponta buszoztatni.
Tudom, hogy mohók vagyunk, de azért szívünk csak repesne egy ötödik ajándékos csomagtól is, amiben ott lapulna az úthálózat nem csak propagandaszinten észrevehető fejlesztése. Jó száz évvel ezelőtt, amikor Jókai Mór megyénkben járt, elszörnyülködve volt kénytelen megállapítani, hogy ilyen rossz utak még Boszniában sincsenek. Ha most jönne errefelé, ezt legfeljebb annyival módosítaná, hogy a viszonyítási alapként szolgáló Boszniát Albániára módosítaná. Mi ott délen, kérem tisztelettel, reménykedve várjuk legalább a 6-os út megreparálását.
A hatodik dobozba korrupciómentes közéletet szeretnénk, hogy holmi majd’ milliárdos adósságot maga előtt görgető, de ennek ellenére gyanús körülmények közt százmilliókat eltapsoló önkormányzati cégek gazdálkodása, akarom mondani, garázdálkodása miatt soha többé ne kelljen annyi ügyben feljelentést tenni, aminek megszámolásához egy kezünk ujja sem elegendő.
Örvendenénk annak is, ha egy hetedik doboz nem a nagybirtokos haveroknak, az ezer hektárokon terpeszkedő és a valódi kérges tenyerű kisgazdáknak a „hogy mersz te is licitálni, meglásd, megnézheted magad” pofátlanságát odavakkantó zrt.-Döbrögiknek tartogatna földmutyi formájában további ajándékot, hanem inkább a rengeteg, nehéz helyzetben lévő vagy a 40 százaléknyi, kihalásra ítélt településnek hozna végre valódi segítséget nyújtó szociális és demográfiai földprogramot.
Sajnos, nagyon hosszan lehetne sorolni, de leginkább ennek a megyének, Somogynak egy olyan korfára lenne szüksége, ami egy igazi karácsonyfára hasonlít. Erről majd, a tragikus demográfiai helyzetről, ami azt a megyét is sújtja, ahonnét én érkeztem, még Novák Előd képviselőtársam a mai nap folyamán itt beszélni fog. Szóval, nagyon sok mindenre szükségük lenne a Somogy megyei polgároknak, de időm lejárt, és tényleg nem akarok túlságosan telhetetlennek tűnni. Ezért én is áldott, békés karácsonyi ünnepeket és boldog új esztendőt kívánok mindenkinek!
Köszönöm a figyelmet, köszönöm a türelmüket. ((Taps a Jobbik soraiban.)
