SOLTÉSZ MIKLÓS,
SOLTÉSZ MIKLÓS,
SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Nemzetiségi Szószóló Hölgyek és Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2014-es esztendő fontos évként íródott be a velünk egy hazában élő 13 nemzetiségi közösség újkori történetébe. A 2014. évi országgyűlési választásokat követően először kapcsolódhattak be alanyi jogon a nemzetiségek az Országgyűlés munkájába.
Önök előtt ismeretes, hogy az Alaptörvény mind preambulumában, a Nemzeti Hitvallásban, mind normaszövegében rögzíti, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. Az állam vállalja, hogy a nemzetiségek nyelvét és kultúráját megóvja és ápolja, tiszteletben tartja a történeti alkotmányának vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A nemzetiségek jogairól szóló törvény pedig kibontja a nemzetiségek közösségi és egyéni jogait, az önkormányzataik választásának anyagi, jogi, valamint működésük, gazdálkodásuk részletes szabályait.
A nemzetiségi törvény 150. § a) pontja szerint a kormány kétévente áttekinti a Magyarországon élő nemzetiségek helyzetét, és arról az Országgyűlésnek beszámol. A törvényi kötelezettségnek eleget téve a kormány a 2013. február és 2015. február közötti időszakra vonatkozóan az önök előtt látható tartalommal számol be az Országgyűlésnek. Az előző hasonló, 2011. február és 2013. február közötti időszakot összefoglaló kormánybeszámolót az Országgyűlés 2013 novemberében elfogadta 98/2013. (XI. 27.) határozatával. Az elmúlt két évben a nemzetségi képviselet, a támogatáspolitika, a kulturális autonómia kiteljesítése terén jelentős előrelépésről számolhatunk be. A 2014. évi parlamenti és önkormányzati választások, valamint a 2011. évi népszámlálás részletes eredményeinek megjelenése meghatározó eseményei voltak az elmúlt időszaknak. A beszámolási időszak nemzetiségpolitikai szempontból legjelentősebb eseményei közé tartoznak a 2014. évi parlamenti és önkormányzati választások. A tavaszi parlamenti választások következtében mind a 13, azaz a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán közösséget nemzetiségi szószóló képviseli a parlamentben. Rajtuk keresztül immár valamennyi nemzetiség hivatalosan is részt vesz az Országgyűlés munkájában.
A 2014. évi őszi önkormányzati választások során 1523 településen 2146 nemzetiségi önkormányzati választást tartottak meg. A 64 kitűzött területi nemzetiségi választásból 60 került megtartásra, a legnagyobb számban Budapesten, 12 nemzetiség esetében, a 13 országos nemzetiségi önkormányzat megválasztása mellett. A nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a 13 magyarországi nemzetiséghez tartozó, névjegyzékben szereplő választópolgárok mintegy 64 százaléka vett részt a szavazáson. Az önkormányzati választások eredményeképpen a beszámolási időszak végén 2015. január 1-jén 2100 települési és 60 területi nemzetiségi önkormányzat működött.
A 2011-ben lezajlott népszámlálás előzetes eredményeinek nyilvánosságra hozatala a legutóbbi beszámolási időszakon túl, 2013 márciusában történt, ezért jelen beszámoló részletes összefoglalóban mutatja be annak nemzetiségi vonatkozásait. Az eltelt évek során növekedésnek indult a nemzetiségi identitásukat megvallók száma, és a lakosságon belüli aránya a 10 évvel azelőttihez képest mintegy másfélszeresére nőtt az önmagukat nemzetiséginek vallók száma. A népszámlálás adatai szerint az ország lakosságának közel 6 százaléka, összesen 644 524 fő tartozik valamelyik nemzetiséghez.
A nemzetiségi önazonosság vállalásának számottevő növekedése igazolja a jogszabályalkotás és a nemzetiségpolitikai gyakorlat jó irányait, a társadalmi légkör kedvező alakulását. A támogatáspolitika és a népszámlálási eredmények összekapcsolása pedig megnöveli annak esélyét, hogy élő, valóságos közösségek működését segíthessük elő. A legutóbbi népszámlálás adatai nemzetiségpolitikai szempontból két összefüggésben is alapvető jelentőségűek. Egyrészt meghatározták azt, hogy mely településen voltak kiírhatók a nemzetiségi önkormányzati választások 2014-ben, másrészt a nemzetiségi célú előirányzatokból nyújtott támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló 428/2012. (XII. 29.) kormányrendelet 2013. évi módosítása értelmében 2014-től a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok működési támogatása a népszámlálás adatainak figyelembevételével történik.
(11.10)
Ugyanakkor részben a népszámlálási eredményektől függenek a nyelvhasználati jogok is, a 2014-es nemzetiségi önkormányzati választásokat követően, a 2011. évi népszámlálás adataival összefüggésben bővülnek a nemzetiségek nyelvhasználati jogai azokon a településeken, ahol a lakosságon belüli arányuk eléri a 10, illetve 20 százalékot. A népszámlálási eredményekhez kötött feltételei vannak a közös önkormányzati hivatalok megalakulásának is.
A fenti összefüggések értelmében a 2011. évi népszámlálás eredményei meghatározzák a további évek nemzetiségi politikáját. A 2013-15 közötti időszakban nem változott a nemzetiségpolitika kormányzati felügyelete. A nemzetiségekkel kapcsolatos kormányzati tevékenység központja továbbra is az Emberi Erőforrások Minisztériuma volt és maradt, ahol az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárság hatáskörébe tartoznak a nemzetiségeket érintő kapcsolattartási, támogatáspolitikai, kulturális és nemzetközi ügyek.
Ugyanezen minisztériumban ugyanezen időszakban a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság - 2014-től szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság - felelősségi körébe tartozik a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, köztük kiemelten a romák társadalmi integrációjának koordinálása. Mindezen kívül a nemzetiségpolitikához kapcsolódó ügyek természetesen érintik a minisztérium egyéb szakterületeit is - ilyen például az oktatás vagy a kultúra -, illetve valamennyi egyéb tárca munkáját is.
Jelen beszámoló átfogó képet nyújt mindarról, ami a hazai nemzetiségpolitika területén az elmúlt két év során történt. Összegzi a kormányzati kezdeményezések sorát, a nemzetiségi közösségek aktivitásának irányait. Emellett kitér hazánk nemzetközi dokumentumokból fakadó kötelezettségeinek végrehajtására, a nemzetiségpolitikai együttműködés nemzetközi eseményeire is. A szomszéd országok, valamint több németországi tartomány kormányaival megkötött megállapodások alapján mintegy két évtizede kétoldalú kisebbségi vegyes bizottságok működnek. Az ezek ülésein elfogadott ajánlások teljesülésének áttekintése a nemzetközi kapcsolatok hangsúlyos területét jelentik.
Az érintett közösségek egyéni és közösségi jogainak megvalósulását sokoldalúan részletező beszámoló összeállítása során az előterjesztő részanyagokat kért a minisztériumoktól, országos hatáskörű szervektől, az országos nemzetiségi önkormányzatoktól, valamint további más szervezetektől, intézményektől is. Az egyes területekről érkezett ismertetők feldolgozását követően készült el a jelentés, amely az elmúlt két év nemzetiségpolitikai folyamatairól a nemzetiségi oktatásban, a kultúrában és a médiában történtekről, valamint az önkormányzati szférában zajló folyamatokról részletes információkat és adatokat közvetít az Országgyűlés és a terület iránt érdeklődők számára.
Tisztelt Országgyűlés! A különböző területekre kiterjedő beszámoló minden részletére az expozéban nincs mód kitérni. Ezért néhány súlypontra összpontosítom mondanivalóm további részét. A beszámolási időszakban a köznevelésért felelős terület nemzetiségi közneveléssel kapcsolatos feladatait a beszámolási időszak két évében is az országos nemzetiségi önkormányzatokkal és az Országos Nemzetiségi Tanáccsal együttműködésben látta el. Az országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények mellett a beszámolási időszak során több települési nemzetiségi önkormányzat is átvette a helyi önkormányzattól, illetve a KLIK-től nemzetiségi köznevelési intézmény fenntartását.
A roma gyermekek oktatási esélyeinek javítását célzó intézkedéseket a jelentés a magyar nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia intézkedéseinek bemutatásán keresztül külön fejezetben is részletezi. A kormányzati struktúrában a nemzetiségi kulturális területet a legutóbbi beszámolási időszakhoz hasonlóan kulturális szakmai szempontokból továbbra is a minisztérium kultúráért felelős államtitkársága, nemzetiségpolitikai szempontból pedig a tárca egyházi nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkársága kezeli.
A beszámolási időszak során a költségvetés nemzetiségi kulturális célú támogatásai a minisztérium kezelésében voltak. A nemzetiségi célú nevesített források mellett a Nemzeti Kulturális Alap és a Nemzeti Együttműködési Alap pályázatai is nyújtottak támogatásokat a nemzetiségek részére. A tárca kétoldalú nemzetközi kulturális megállapodásait, munkaterveit egyezteti a stratégiai partnereivel, így az adott nemzetiségek országos önkormányzataival, esetenként országos hatáskörű kulturális szervezeteivel. A hazai nemzetiségek anyaországaival létesített kisebbségi vegyes bizottságok magyar-horvát, magyar-román, magyar-szerb, magyar-szlovák, magyar-szlovén és magyarukrán relációban ajánlásai teljesülésének rendszeres áttekintésekor és az új ajánlások megfogalmazásakor a tárca egyeztet a nemzetiségi közösség képviselőivel. A kormány az egyházi területen is támogatja a nemzetiségek anyanyelvi kultúrájának megőrzését, fejlesztését és e feladatok ellátásában számít az egyházak segítségére. A nagy bevett egyházak hangsúlyt fektetnek a nemzetiségi pasztorációk ellátására, a hívek igénye szerinti nemzetiségi nyelvű szolgálatot is elláttak. Így például a katolikus egyház német, szlovák, horvát, lengyel és szlovén nyelvű, a Görög-katolikus Hajdúdorogi Egyházmegye, illetve a Miskolci Apostoli Exarchátus ruszin és román nyelvű, az evangélikus egyház német és szlovák nyelvű pasz-torációt is ellát.
A magyarországi vallási közösségek egyre jelentősebb szerepet vállalnak a romák felkarolásában, integrációjának és felzárkózásának elősegítésében is a cigánypasztoráció által, nemcsak romák és cigányok felé való szolgálatban, hanem a papok és lelkészek továbbképzése területén is. A nemzetiségi civil szféra az anyanyelv, a kulturális identitás megőrzésének fontos területe, ezért a legkülönbözőbb pályázati és egyedi támogatási források állnak rendelkezésre, úgy a működtetésük, mint a programjaik megvalósítása érdekében.
A civilek szerepe hagyományosan a nemzetiségi önkormányzati választás előtt jelölő szervezetként, de két választás közötti időszakban a nyelv, a kultúra, az önazonosság megőrzésében különösen hangsúlyos. Magyarországon törvények garantálják a nemzetiségi nyelvi média működését, illetve működtetését. A közszolgálati műsorszolgálatok rendszeres, anyanyelvi rádió- és televízióműsort adnak mind a 13 hazai nemzetiség részére. A központi költségvetés az országos önkormányzatok támogatása során anyagi forrásokat biztosít a nemzetiségek anyanyelvű újságjainak, médiáinak megjelentetésére.
Magyarország nemzetiségeket érintő nemzetközi tevékenysége több fórumon zajlik. A Magyarországon élő nemzetiségek anyaországi kapcsolatait érintő kétoldalú együttműködés alapintézményei a kisebbségi vegyes bizottságok, amelyek tevékenysége mellett hazánk kiemelt figyelmet fordít a multilaterális kapcsolatokra, ezen belül is a nemzetközi szervezetekre. Ez utóbbiak közül kiemelkedik az Európa Tanács, hisz a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája és a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény vállalásainak teljesüléséről rendszeresen időszaki jelentésekben számolunk be.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Szószólók! Közös társadalompolitikai célokat valósítunk meg a nemzetiségekkel. Oktatási, kulturális, egyházi törekvéseiket, ezáltal nyelvük és identitásuk megőrzését azok az anyagi források is támogatják és alátámasztják, amelyek az elmúlt években többszörösére növekedtek. Ha belegondolunk abba, hogy 2010 és ’15 között nagymértékben növekedett a támogatás, az mind azt az időszakot szolgálja és azt a politikai és nemzetiségi törekvést, amelyet a beszámolóban összefoglaltunk. Itt csak néhány dolgot hadd emeljek ki a támogatás változásáról csak a 2014-15 közötti időszakban: a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása közel 55 százalékkal növekedett. Az országos nemzetiségi önkormányzatok működési és médiatámogatása közel 28 százalékkal emelkedett.
(11.20)
Az országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények támogatása 52 százalékkal emelkedett, és folytatódik ez a támogatási emelkedés a következő évben is, köszönhetően a parlamentben itt ülő, közöttünk lévő 13 nemzetiségi szószóló eddigi tevékenységének, és köszönhető annak a jó együttműködésnek, amelyet mind az Országgyűlés elnökével, mind az Országgyűlés Fidesz-KDNP többségi frakcióival, illetve mind a többi frakcióval kialakítottak.
Befejezésül éppen ezért én köszönetet szeretnék mindenkinek mondani az elmúlt időszak tevékenysége kapcsán, mindazoknak, akik a nemzetiségeknek, a nemzetiségi életnek, kultúra, egyházi terület, oktatási terület megőrzéséért, annak színvonalának emeléséért, a támogatási rendszer bővítéséért tettek. Köszönöm azoknak is a politikai támogatását, akik ezeket a célokat segítették.
Összefoglalóan annyit tudok még ezzel kapcsolatban befejezésül mondani, hogy mindaz a nemzetiségi politika, amelyet közösen alakítottunk ki és alakítunk ki, mintául szolgál, sőt sok helyen pedig úgy említik ezt szomszédos vagy más országokban, mint a követendő példát sok-sok országban, és ez összességében kihat a Kárpát-medencében élő magyar emberek életére is, tehát sokkal összetettebb egy-egy ilyen nemzetiségi törekvés, nemzetiségi politika, mintsem csak a magyarországi 13 nemzetiségre gondolnánk. Köszönöm szépen mindannyiuknak a figyelmet. Kérem szépen a beszámolóhoz az észrevételeiket, és annak majd későbbi elfogadását. Köszönöm, elnök úr, a lehetőséget. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
