DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Megpróbálok röviden szólni, de egy-két komoly jogi aggályomat kell elmondanom, amelyek részben függetlenek a szakmai aggályoktól. Tehát van egyszer egy cél, amit a kormányzat el szeretne érni. Ebben lehet egyetérteni vagy egyet nem érteni. Nagyon röviden azt is el tudom mondani - és ezt a korábbi vitában már elmondtam, amikor a hasonló javaslat beérkezett -, hogy visszajelzéseket kaptam gazdáktól arra vonatkozóan, hogy attól félnek, hogy ha a földet és a földből kiszedhető haszonbérlet díját egy kockás papíron kiszámolhatóvá tesszük, tehát biztos az, hogy tudja emelni, biztosan tudja, hogy mikor tudja emelni, akkor sokkal inkább tőkeként fogják használni a helyi befektetők a földet. Nem szeretnék belemenni, már volt köztünk vita erről, hogy hány aranykalászos gazda van, hogy meg tudják-e venni helyben a földet. De azt érzékelem, és a gazdatársadalom is elmondta, hogy nagyon sokan vannak, akik nem foglalkoztak korábban földdel, viszont kellő mennyiségű pénzük van, amit nem bankban szeretnének tartani. Tudjuk, a kamatok nagyon alacsonyak, a Quaestor, Buda-Cash bedőlése után őrült, aki csak úgy beteszi nagy kamatokat ígérő különböző pénzügyi intézményekhez, brókerházakhoz a pénzét. Tehát teljesen egyértelmű, és ki is fejtettem számszakilag, hogy mennyire jól jár az, aki egy kedvezményes hitelt felvesz, és a földet megveszi. Tudja, hogy pontosan mennyi lehet az a piaci haszonbérleti díj, amit megkap ezért, és ezt tökéletesen kiszámolva, ha megéri neki az üzlet, akkor be fog vásárolni, és ezt sok esetben a helyi gazdák hátrányára tudják megtenni. Ezt sokan megcsinálták az elmúlt években.
Azzal az érvvel egyet tudunk érteni - és ezt is fontosnak tartom hangsúlyozni -, hogy a korábban megkötött és bagatell áron kiadott állami földeket valamilyen módon rendezni kell. Volt ilyen, igen. Tehát mi nem az ellen vagyunk, hogy ezt rendezzük, mert rendezni kell. De elmondtam akkor, és a gazdák is ennek adtak hangot, hogy úgy lett volna megfelelő, ha most lezajlik az árverés, ha már önök az árverésekkel érveltek és utána, mondjuk, tavasszal azt mondják, hogy lesz egy másik jogszabály. Tehát utána hozni egy jogszabályt azokra a nagybirtokokra, amelyek nyilván nem bagatell, pitiáner, a piaci ár ötödéért-hatodáért megkötött szerződésekkel vannak lekötve haszonbérletbe, ami erre a helyzetre vonatkozhat. Megkockáztatom, akkor még mi is tudtuk volna támogatni, csak most túlságosan egybeforr ez az árverésekkel, és ahogy elmondtam, túlságosan bevonzza a vidéki tőkeerős, de gazdálkodással valójában ténylegesen nem foglalkozó embereket. Ennyi lenne a szakmai felvezetés, hogy most miért nem aktuális ez a helyzet, és miért lett volna jobb következő tavasszal beterjeszteni.
A szakmai érveket - államtitkár úr ezt hiányolta - mondanám el most. Jogászként szeretném elmondani, még ha egyet is lehetne érteni azzal, amit önök mondanak, vagy ha azt mondjuk, hogy jó, ám legyen, akkor mik azok a jogi érvek vagy jogi hibák, amelyeket így, ebben a formában nem lett volna szabad elkövetni.
Átolvasva többször ezt a javaslatot, úgy gondolom, hogy kétirányú a probléma. Az egyik az, ahogy Lukács képviselőtársam is elmondta, hogy bizonyos passzusok bizony-bizony alaptörvényellenesek lesznek. Idézném is a P) cikk (2) bekezdését, az Alaptörvény egyértelműen kimondja, hogy a termőföld hasznosításának korlátait és feltételeit sarkalatos törvény határozza meg. Ez belekerült az Alaptörvénybe. Nyilván ez nem tartozik ide, de egyébként elmondtuk, amikor az Alaptörvény készült, hogy sok esetben talán túlzó is volt a kétharmados rendelkezések aránya az Alaptörvényben, mondtuk, hogy eljön az az idő, amikor nem lesz meg a kétharmada a Fidesz-KDNP többségnek, amivel akkor önök nem foglalkoztak. Ez a passzus azonban, azt kell mondjam, nem is baj, hogy kétharmados.
Nos, eszerint minden olyan rendelkezés, ahogy Lukács képviselőtársam elmondta, amely a termőföld hasznosítására vonatkozik, bizony kétharmados. Az előző javaslatnál egyébként ezt a Törvényalkotási bizottság nagyon helyesen meg is állapította. Csak nem volt meg a kétharmados támogatás. A javaslatban a 2. § ezért lehet problémás. Ha valaki most köt egy szerződést és az tíz éven túli, akkor ötévenként felül lehetne vizsgálni, még akkor is, ha ezt nem vették bele. Ezzel még szintén egyet lehetne érteni. Csak ez is kétharmados passzus. Ennek kétharmadosnak kell lennie az önök által elfogadott Alaptörvény alapján. Ez egy teljesen objektív jogi kérdés, az Alkotmánybíróság majd eldönti, hogy milyen módon áll hozzá. Egyébként az alkotmányjogi panasz intézménye is létezik, tehát nemcsak arról van szó, hogy az országgyűlési képviselők egynegyede tud ugrálni, bár ez is egy vicc, hogy miért csak az egynegyede, de ebbe nem mennék bele. Tehát ebben az esetben egy alkotmányossági kérdéssel találkozunk. Ez az egyik gond, a kétharmados történet.
(14.40)
A másik gond a visszamenőleges hatály, ami szintén egy elég érdekes kérdés, és sok esetben, azt kell mondjam, hogy még kétharmaddal sem szabályozható; emlékeznek a devizahiteles polémiára, ott is felmerült, hogy kétharmaddal lehet-e adott esetben bizonyos jogbiztonsági elvektől, alapjogi elvektől eltérni. De most itt ne is ebbe menjünk bele, hanem abba, hogy bizony-bizony az, amit önök ide beleírtak, az arra utal, és ezt az indokolás is elismeri, hiszen idézném ezt az első mondatot a 3. §-hoz: az átmeneti rendelkezés meghatározza, hogy a módosítás hatálybalépése előtt kötött haszonbérleti szerződések esetében miként lehet alkalmazni a díjmódosítási lehetőséget. Tehát az indokolás is tökéletesen elismeri, hogy bizony, itt egy visszamenőleges jogalkalmazásról van szó. Egyébként minden tiszteletem a jogászoké, akik ezt megírták, bár nem tökéletesen, mert nem tudták a jogi korlátokat átlépni, de gondolkozhattak rajta, és furmányos jogi gondolkodásra utal, mert nemcsak egy kétharmados passzust kellett megoldani egy feles törvénnyel, hanem még azt is meg kellett oldani, hogy ez visszamenőlegesen alkalmazható legyen.
Itt térünk át a másik problémára - szintén államtitkár úrhoz szólok, mert a jogi érveket hiányolta -, hogy nagyon trükkösen és számomra… Még jó, hogy Vékás Lajos nincs itt, mert amikor ő elkészítette a polgári jogot, a Ptk.-t, akkor nem erre gondolt, és olyan szempontból meg jó lenne, ha itt lenne, hogy el tudná mondani, hogy milyen szamárság készül itt a polgári szabályok megerőszakolásával, ugyanis valóban belekerült a szerződésátruházás szabálya, amire önök hivatkoznak 6.211. §-ban, de ez pont arról szól, és ennek a szakasznak pont az a lényege, hogy nem egy új szerződésről van szó, hanem a felek a szerződési pozíciójukat átruházzák, és ennek a Ptk.-ban valóban két esete van, amikor lehet ezt a szerződést kötő felek akaratából - nyilván ez egy háromirányú ügylet lesz, hiszen, aki belép, az a harmadik fél -, illetve jogszabállyal is történhet. De ha jogszabállyal történik, attól még ez egy szerződésátruházás és nem egy új szerződés, tehát két különböző jogi fogalomról beszélünk, és a Ptk.-ban ezt egyébként pont így is használják.
Tehát a szerződésből kilépő és a szerződésben maradó és a szerződésbe belépő fél - ők a három fél ebben az esetben - megállapodhatnak - ez az, amikor nem jogszabállyal történik -, hogy a szerződésből kilépő felet megillető jogokat, őt terhelő kötelezettségeket összességében a szerződésbe belépő félre ruházzák át. Tehát a szerződés megmarad, a Ptk. szabályai szerint a szerződés nem szűnik meg és nem egy új szerződés jön létre, nem erről szól a szerződésátruházás intézménye. (Győrffy Balázs közbeszól.) Még nem, igen, Győrffy képviselőtársam mondja, csak az a gond, hogy a Ptk.-ban ez nem így van benne, és önök a Ptk.-t nem módosítják, csak a Ptk. magyarázatába próbálják beletenni, hogy uramatyám, ezt próbáljuk meg úgy értelmezni, mintha a szerződésátruházás nem az lenne, ami a Ptk.-ban benne van, hanem az tulajdonképpen egy szerződés megszűnése és egy új szerződés kötését jelentené.
Csakhogy ezt nem lehet így megtenni ebben a formában. Ahhoz a Ptk.-t persze át lehet alakítani - nem javaslom, hogy itt ilyen formában szétbarmoljunk egy jogintézményt -, de önök nem a Ptk.-t módosítják, hanem magát a Ptk. hatálybalépéséről szóló felhatalmazó rendelkezésekről szóló törvényt, ahol egy teljesen ellentétes szabályt mondanak ki, mert a 211-re utalva - amit most elmondtam, hogy ez egy szerződésátruházást jelent valójában, így is szerepel - önök ezt a Ptk.-éval azt akarják mondani, hogy tulajdonképpen ez nem is szerződésátruházás, hanem megszűnik egy szerződés és egy új szerződés jön létre. Tehát ez a másik probléma, amit így, ebben a formában nem lehet és teljességgel értelmezhetetlen, minthogyha az almára egy másik jogszabállyal azt mondanánk, hogy körte. Ez így nem működik és teljességében helytelen.
Mondok ezenkívül mást, hogy felhívjam a figyelmüket, hogy nagyon sok perre miért lehetne készülni és jogbizonytalan helyzet alakulna ki, hogyha ez így elfogadásra kerülne. Azt is el kell mondjam önöknek, hogy általában pont a nagybirtokosoknak lesz pénzük a legjobb ügyvédekre, ők tudják megtámadni majd azokat, pontosabban azokat a szerződésmódosításokat, amelyeket önök jogszabály alapján akarnak végigvinni. Ők meg fogják támadni bíróság előtt, hiszen a Ptk.-nak van egy másik passzusa is, ez a 6. résznek a 60. §-a, amelyik úgy szól, és ezt megint fel kell olvasnom, hogy teljesen egyértelmű legyen, rövid: ha jogszabály a hatálybalépése előtt megkötött szerződések tartalmát megváltoztatja - itt erről beszélünk -, és a szerződés megváltozott tartalma valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti - nyilvánvalóan sérti, hogyha változik a haszonbérleti díj -, ez a fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását vagy a szerződéstől elállhat; nyilvánvalóan itt a szerződésmódosításra kell gondolni. Tehát ezen passzus alapján is a bíróságokon ezek megtámadhatóak lesznek. Tehát nem tudnak önök ebben a helyzetben, így, ebben a formában, főleg a kétharmadot kikerülve olyan szabályt alkotni, amelyik az Alaptörvénnyel ne menne szembe a kétharmad miatt, illetve amelyik az Alaptörvénynek a jogbiztonságra vonatkozó passzusaival ne menne szembe és a Ptk. rendszerét is megfelelő módon alkalmazva ne lehetne bíróság előtt megtámadni. Azt hiszem, hogy ez alapján könnyű belátni, és bízom benne, hogy ezt önök se szeretnék, ha egy olyan helyzet alakulna ki, hogy számtalan per indulna meg, számtalan alkotmányjogi panasz érkezne, és kiszámíthatatlan helyzetet teremtene ez akár az alkotmányjogi panaszok, amelyek benyújtásra kerülnek, akár a szerződéseknek a megtámadása, illetve a jogszabály alapján való megváltoztatás megtámadása.
Arról már nem is beszélve egyébként, hogy ha elolvassák a 3. §-hoz írt indokolást, az is olyan dolgokra hivatkozik, amelyek egészen egyszerűen nincsenek. Most nem olvasnám fel a második részét, az első részét felolvastam, tehát itt a haszonbérletre úgy utalnak, minthogyha az az új Ptk.-ban úgy lenne benne, hogy alkalmazható lenne rá ez a megszűnt szerződés, új szerződésszabály, amit önök be szeretnének vonni vagy meg szeretnének változtatni. Ráadásul itt is arra hivatkoznak egyébként és ez megint csak pontatlan, hogy tulajdonképpen jogszabály alapján történő szerződésátruházást jelent, tehát itt már nem a módosítás, a megszűnő szerződés, új szerződés van benne az utolsó pontban, amit leírtak.
Arról lehetne vitatkozni, hogy ez valóban egy szerződésátruházás-e, valószínűleg egyébként annak tekinthető, de hogy így, ebben a formában egy szerződésátruházás nem tekinthető a Ptk. rendszere alapján, főleg nem visszamenőleges hatállyal egy szerződés megszüntetésének és egy új szerződés kötésének, ez teljesen egyértelmű. Azt kell mondjam, hogy azért a kormánynak is egy kicsit ciki, azt kell mondjam, és ciki lesz akár a jogi karokon, amikor tanítják, hogy milyen törvények jönnek be az Országgyűlés elé; és amikor megkérdezik majd a joghallgatók a tanáraiktól: ezt nem tudja az Országgyűlés, nem tudja a kormány, nem tudják a kodifikátorok? De, tudják, én biztos vagyok benne, hogy tudják, csak önök azt kérték tőlük, hogy mindenképpen erőszakolják meg a törvényt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és így sikerült nekik, de a nevüket valószínűleg nem adnák hozzá. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)
