PÓCS JÁNOS,
PÓCS JÁNOS,
PÓCS JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mező- és erdőgazdaság, a földek forgalmáról szóló törvénymódosítás alapjaiban a parlamenti képviselők sorában talán egy egységes hangulatot is képezhetne, hiszen mindannyiunkban megfogalmazódott az a szándék, hogy az, ami most van, rossz. Wass Albert mondta, hogy egység az is, ha mindannyian egyet akarunk, és egység az is, ha mindannyian másként akarjuk ugyanezt az egyet. Ebben a fontos kérdésben ma azt tapasztaljuk, hogy a kormánypárton kívül minden képviselő és minden frakció másként nem akarja ugyanazt az egyet.
A képviselőtársaink az ellenzék padsoraiban mindannyian tiltakoznak a változás ellen, ugyanakkor mindannyian arról beszélnek, hogy az, ami most van, nem jó. A földhaszonbérleti díj egyenlőtlenségének felszámolásáról beszélünk. Több alkalommal vitatkoztunk róla, több alkalommal fogalmazta meg mindenki a véleményét, és az ellenzéki képviselők sorában mégis azt mondják, hogy kevés volt a vita, persze mindezt a vitanapokon és a vitaüléseken fogalmazzák meg. A kormánypárton kívül senki nincs, aki fölvállalja a változtatást abban a tekintetben, ami rossz, azzal kapcsolatban, ami rossz.
Tisztelt Képviselőtársaim! Emlékszem még arra a mezőgazdasági bizottsági vitára, talán Gőgös képviselőtársunk volt az első, aki jelentkezett, hogy a Mezőgazdasági bizottságban hányan vagyunk gazdálkodók. Ezt a vitát már majdnem úgy zártuk, hogy a Mezőgazdasági bizottságban ki a nagyobb paraszt, de a lényeg mégiscsak az volt, hogy gazdálkodási tapasztalattal sokan rendelkezünk.
Képviselőtársaim, akik gazdálkodási tapasztalattal rendelkeznek, azok tudják, hogy a mezőgazdaságban sokkal több a bizonytalan tényező, és sokkal kevesebb, ami biztos. Bizonytalan az időjárás, bizonytalan, hogy az ország különböző pontjain ki milyen munkaerőköltséggel tud gazdálkodni, kit milyen munkaerő- és járulékos költségek terhelnek. Az ország különböző pontján bizonytalan a területi és az éghajlati adottság. Egyvalami mindenhol biztos: a bérleti díj. A bérleti díj az, ami biztos és még egyvalami, ami biztos: az, hogy mindannyian ugyanarra a piacra termelünk.
Tisztelt Képviselőtársaim! Termelhetünk gabonát, búzát, kukoricát, napraforgót, kertészeti kultúrát, ugyanarra a piacra termelünk. És ha ez a termék valahol egy forinttal drágább, akkor az a termelő kiesik a piacról. Ezért a termelők számára a bizonytalan tényezők a legnehezebbek. Jelenleg a bérleti díj ugyanilyen bizonytalan tényező, hiszen amin változtatni tudnánk és az ellenzéki képviselők szándékából nem akarunk, ez a bérleti díj.
Amikor a gazdálkodók nekiindulnak egy-egy gazdasági évnek, még nem tudják, hogy milyen lesz az időjárás. Nem tudják, hogy milyen lesz a piaci körülmény, nem tudják, hogy milyen konkurenciával kell számolni. De egy dolgot előre tudnak: mennyi a bérleti díj. És ez az igazságtalan rendszer, ami jelenleg van, gazdálkodóknak, bizonyos gazdálkodóknak a zsebében már előre, az időjárás viszontagságaitól függetlenül százezreket és milliókat hagy a zsebében.
A gazdálkodók nagyon sok esetben úgy kelnek, úgy fekszenek, hogy imádkoznak és azon aggódnak, hogy mennyi eső esik, milyen lesz a piaci körülmény, de van, akinek mindegy, hogy milyen a piaci körülmény, mert az összes többihez képest előnytelen, a bérleti díj kapcsán előnytelen, burkolt piaci támogatás jut a zsebükbe. Ez a rendszer ezt akarja felszámolni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Minden lehetőség, minden érv, ami meg-megfogalmazódott a parlamentben vagy a bizottsági üléseken, mind orvoslásra került ebben a törvénymódosítási javaslatban. Hiszen azt mondták, hogy miért csak ez emelésről beszélünk. A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy valóban a csökkentésről is kell beszélni, mert lehetnek olyan körülmények, olyan piaci zavarok, amikor nem lehet kigazdálkodni a bérleti díjat és bizony a csökkentésről is kell beszélni. A felek közös megállapodásáról beszélünk.
(13.20)
Szeretnénk, ha a kommunista diktatúrának az a módszere, ahogy törvényben meg van határozva - egy falu, egy nóta, ezt kell elfogadni -, ez a továbbiakban nem így lenne. A felek közös megegyezéssel meghatározzák, hogy nekik mi a jó. Ha valakit ez zavart, akkor a jelenlegi törvénymódosítás már ezt magában foglalja, kimondja, hogy a bérleti díjak módosítása kamarai befolyásolás nélkül történik.
A törvénymódosítás kimondja, hogy a módosításhoz igazságügyi szakértői véleményre kell hagyatkozni. A bírósági védelem biztosított. Képviselőtársaim, azok, amik itt elhangoznak, különböző érvek, hogy csak azért, hogy valakivel kicsesszenek, csak azért, hogy valakivel szemben igazságtalan előnyhöz jussanak, csak azért, hogy egy szerződést felmondjanak, ez nem igaz, hiszen kell hozzá az igazságügyi szakértői vélemény, és a bírósági védelem mindenki számára adott. Ma már azt is tapasztalhatja mindenki, aki a gazdaságban részt vesz, hogy a bérlők jogai nagyon sok esetben aránytalanul erősebbek.
Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdaságban sehol nem jellemző, hogy a bérlő jogai igazságtalanul és aránytalanul erősebbek, mint a tulajdonos jogai. Miért nem lehet ezt hagyni, hogy döntse el a piac és döntsék el a felek közösen, közös megegyezéssel? Képviselőtársaim, az, amit önök képviselnek elsősorban az MSZP padsoraiban, hiszen ott még a megegyezés szándéka sem áll fenn, az a kommunista diktatúra, amikor azt vallottuk, hogy egy falu, egy nóta; így volt, így van és így lesz.
Az ellenzék padsoraiban minden felvetésből látszik, hogy hiányzik a kormányzati felelősség. Egyetlenegy közös szándék vezeti az ellenzéki képviselőket, a politikai haszonszerzés, és kész. A kormányzás felelőssége nem terheli a vállukat. Az MSZP padsoraiból Gőgös Zoltán volt államtitkár úr el fogja mondani az érveit (Gőgös Zoltán: Honnan tudod, hogy mit fogok mondani? - Sallai R. Benedek: Tudnak ezek mindent!). A mezőgazdasági bizottsági ülésről már ismerjük és tudjuk, az önök érvei az egy falu, egy nóta, vagyis védik a koncot, ahogy a képviselő úr. (Gőgös Zoltán: Milyen koncot? Nekem nincs semmim!) Önök szerint igazságos rendszer volt az, amikor Nagyivánon a piaci ár egyharmadáért 2500 hektárt kapott meg Lajtos István? 2500 hektárt kapott meg, napi 100 millió forint állami támogatást kapott, összesen 370 millió forint állami támogatást kapott, extra profitot kapott, a piaci ár egyharmadáért kapta meg ezeket a területeket. (Magyar Zoltán: Én csak egy kávét kérek! - Sallai R. Benedek: Én is!) Önök szerint ez igazságos volt az összes többi gazdálkodóval szemben? Ő olyan előnyökhöz jutott, olyan gépparkot, olyan versenyképes gépparkot tudott beállítani, amit senki más. Egy olyan piaci előnyhöz jutott, amit úgy hívnak, hogy burkolt állami támogatás.
Tisztelt képviselőtársaim, az MSZP padsoraiban különösen, hiszen az ő idejükben volt igaz, a Mariano Kft. - egy olasz tulajdonú kft. - a piaci ár töredékéért, és volt egy jelentős rész, ahol ingyen kapott állami földet, és emellett 800 millió forint állami támogatásra tett szert. 800 millió forint állami támogatásra úgy, hogy vagy egy csekély bérleti díjat fizetett, vagy semmilyen bérleti díjat nem fizetett. A környezetükben lévő gazdáknak hogy tudnak a szemükbe nézni? Miért jutott valakinek egy olyan előny, ami az összes többinek nem? Miért ellenzik, amikor ezt a rossz, szabálytalan rendszert szeretnénk felszámolni?
Tisztelt Képviselőtársaim! Gőgös képviselő úr, ismerve általában a bizottsági üléseken és a parlamentben is megfogalmazott véleményét, amikor már minden muníció elfogy, és arra hagyatkozik, hogy mert ezek mennyi embernek adtak munkát, képviselő úr, a földet meg kell művelni, a traktorba be kell ülni, ezután is be fognak ülni, a traktort ezután is vezetni kell, dolgozók fogják vezetni. (Gőgös Zoltán: A tehenet is megfejik?) A jószágtartásban - igen, a tehenet is meg kell valakinek fejni (Gőgös Zoltán: Ha lesz.) -, amely tekintetében jelenleg mégiscsak sokkal több jószágtartásról beszélünk, mint eddig, a tehenet valakinek meg kell fejni, a sertésnek meg adni kell enni. (Gőgös Zoltán: A hízómarhát nem kell, azt ugye, tudod? De próbáld meg!) De képviselőtársam, egy dolgot az előbbi példák alapján fogadjunk már el!
Amikor önök arról beszélnek, hogy mennyi embernek adtak munkát, az állam adott munkát abból az irreális állami támogatásból, amiről beszéltünk. Amikor napi 1 millió forintot kapott a nagyiváni Döbrögi, amikor az olasz cég 800 millió forint állami támogatást kapott úgy, hogy közben nem kellett neki bérleti díjat fizetni, vagy csekély bérleti díjat kellett fizetni, nem ők adtak az embereknek munkát, hanem az állam. Az állam az állami támogatásból adott munkát, és a továbbiakban ugyanúgy meg fogják adni. Valahol az MSZP álláspontja talán ott még elfogadható vagy érthető, hogy védik a koncot. (Zaj. - Az elnök csenget.)
Képviselő úr, az, hogy védik a koncot (Gőgös Zoltán: A törvényt magyarázd már, ne velünk foglalkozz, jó?!), ez talán érthető. Az viszont sokkal kevésbé érthető, amit a Jobbik fogalmaz meg, hiszen a Jobbik azt mondja, hogy az, ami van, rossz, de a változtatásra azt mondjuk, hogy nem. Képviselőtársaim, ez ugyanolyan kétszínű, mint amikor a bevándorlással kapcsolatban erőszakot akarnak alkalmazni, ugyanakkor még azt mondják, hogy az iszlám az ország megmentője.
Képviselőtársaim, itt a lehetőség! Ha úgy gondolják, hogy ez a rendszer rossz, akkor nem nemet kell nyomni, hanem változtatni kell. Itt a lehetőség! Képviselőtársaim, a Jobbik véleménye, a „nem” szavazata mégiscsak azt igazolja, ami a Jobbik soraiból kihallatszik, hogy egy dolog fáj, hogy ezt az árverést, ezt a földértékesítést vagy ezt a törvénymódosítást nem önök bonyolítják le. (Derültség a Jobbik és az LMP soraiban.) Az önök padsoraiból hallatszik ki, hogy pontosan ugyanezt csinálnák, ha véleményünk szerint, ne adj’ isten, önök kormányra kerülnek. Pontosan ugyanezt csinálják, hiszen elismerik, hogy a rendszer rossz, csak éppen nemmel szavaznak.
Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Sallai Róbert Benedek képviselőtársam, ha már egyszer olyan jókat mosolyog, akkor kérem, engedje meg, hogy egy gazdatársam üzenetét átadjam önnek, aki azt kérte (Sallai R. Benedek: Nevet is!), aki azt kérte, hogy mondjam már a Sallai Róbert Benedek képviselő úrnak, hogy a gazdákat ne vegye már a szájára, mert szégyen. A gazdák politikai hovatartozástól függetlenül elhatárolódtak öntől, képviselő úr. Ezután pedig sokkal inkább elhatárolódnak. (Sallai R. Benedek: Komolyan? - Gőgös Zoltán: Ki mondta, a Fazekas? - Magyar Zoltán: Mészáros?) Képviselő úr, mindenekelőtt azért (Sallai R. Benedek: Mészáros? - Zaj. - Az elnök csenget.), mert ön kétszínű politikát folytat. Egy családi vállalkozást hozott létre annak érdekében, hogy hogyan tudja a mezőgazdaságot lenyúlni. Ugyanakkor haszonélvezője annak a rendszernek, ami most van. Képviselő úr, a gazdák azt üzenik, hogy a gazdák nevében ön ne szólaljon meg, mert a gazdák tudják, hogy trágyát az egyik gazda a másik gazda ajtajába nem borít. A gazdák tudják, hogy a trágyát a földbe szokták tenni, nem pedig az aszfaltra. Képviselő úr, a gazdák között vannak, akik különböző diplomákkal nem rendelkeznek, de egy dolgot tudnak: a gyermekük előtt nem mutatnak olyan példát, hogy ha a tanár, ne adj’ isten, rossz jegyet ad a gyereknek, akkor reggelre odamegyünk a kapujába és ott hagyunk egy nagy rakást. Képviselő úr, ön a parlamenthez méltatlan, a gazdák előtt szégyen az, amit ön képvisel.
Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor azt fogalmazzák meg, hogy ez a döntés gazdaellenes, akkor azért szeretnénk mindenekelőtt tiltakozni, mert a gazdák egy dolgot szeretnének: azonos eséllyel termelni. Azt szeretnék, ha mindenki azonos bérleti díjjal, a területen érvényes piaci áron meghatározott egyenlő bérleti díjjal induljon, egyenlően élvezzék az időjárás viszontagságait, egyenlően vállalják a konkurenciaharcot és azonos feltételekkel tudjanak a piacon termelni. Ami most van, az igazságtalan.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ha önök úgy gondolják, hogy ez a rendszer rossz, akkor kérem önöket, hogy ezt a változást szavazzák meg. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
