DR. BÁRÁNDY GERGELY,
DR. BÁRÁNDY GERGELY,
DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Először is én is előrevetném azt, hogy jól láthatóan valóban egy szakmai javaslatról van szó, és éppen ezért kérdezném azt majd az előterjesztőtől, hogy az egyes szakaszok módosítását mi indokolja, mi váltotta ki. Részben beszélt erről Gulyás képviselőtársam, hiszen az ügyvédi kamarát hozta föl és az ott megsemmisített tisztújítást és az azzal összefüggő problémákat, melyek miatt például a hatályon kívül helyezésre vonatkozó rendelkezéseket módosítani kell.
(9.10)
Ezt én készséggel elfogadom. Ezzel kapcsolatban egyetlen kérdést tennék fel azért, mert hiszen pont az ügyvédi kamarával kapcsolatos problémákat kiküszöbölni szándékozó javaslatot ötpárti javaslatként fogadtuk el, hogy itt az ügyvédi kamara egyetért-e ezzel. Tehát volt-e bármilyen egyeztetés az ügyvédi kamarával, hogy ez ilyen módon módosuljon? Ha igen, akkor a kamara egyetért-e vele, hiszen nyilvánvalóan ez is a mi döntésünket vagy támogatásunkat erősen befolyásolja. E vonatkozásban, ha a kamara azt mondja, hogy igen, akkor ezt a részét a javaslatnak legalábbis mindenképpen támogatni szeretnénk.
Amire Gulyás képviselőtársam utalt, erre szeretnék én is egy picit más hangsúllyal utalni, hogy vajon a mi feladatunk-e az, hogy mondjuk, bizonyos jogorvoslati kérdésekkel kapcsolatos ellentmondó bírósági gyakorlatot módosítsunk, vagy pedig ez a bíróság feladata. Azt gondolom, hogy ez utóbbi a helyes, tehát itt nem osztom képviselőtársam álláspontját. Már csak azért sem, mert tudomásom szerint nem arról van szó, hogy többször megkísérelték a bíróságot felkérni erre, és a bíróság ennek nem tett eleget, hanem arról van szó, hogy még erről a problémáról a kormány és a bíróságok nem tárgyaltak, de ha ez másként van, akkor államtitkár úr majd ebben engem kijavít vagy kiegészít.
Azt gondolom, hogy mivel megvan a formális lehetőség is arra, nem is beszélve az informális, de egyébként jogszerű lehetőségről, hogy a kormányzat közvetlen párbeszédet folytasson akár az Országos Bírósági Hivatal vezetőjével, akár jelen esetben a Kúria elnökével, illetve az illetékes kúriai kollégiumvezetővel, ezért én abszolút látom annak lehetőségét, hogy pontosan a jogrendszer megóvása érdekében ne törvényt módosítsunk, hanem a kormány kezdje meg a tárgyalást az illetékes bírósági vezetőkkel arról, hogy ebben a kérdésben alakítsanak ki egy jogegységi álláspontot vagy akár egy kollégiumi véleményt, ami a joggyakorlatot orientálja vagy egyenesen kötelezővé teszi valamelyik irányban. Én elvi szinten mondom azt, hogy amikor valami kezelhető bírósági, jogalkalmazói, értelmezési eszközökkel, akkor óvni kell a jogrendszerünket, és nem érdemes törvényalkotási úton ebbe belenyúlni. Javasolnám államtitkár úrnak, hogy arra van például az Országos Bírósági Hivatal, hogy ott az ilyet elő lehessen adni, és erre valók - mondom még egyszer - azok a jogszabályok, amelyek lehetővé teszik, hogy az igazságügyi miniszter a Kúria elnökével ilyen kérdésekben tárgyaljon.
A másik, ami kritikai megjegyzés, de ez már csak egy általános kritikai megjegyzés a javaslattal kapcsolatban, hogy én nem nézem jó szemmel azt - és ebben egyébként látok koncepciót, én nem nézem jó szemmel -, hogy a kormány az Alaptörvénytől vagy alkotmánytól egészen a legalacsonyabb rendű-rangú jogforrásokig, jogszabályokig igyekszik a jogorvoslathoz való jogot egyre inkább korlátozni téma szerint is és az alanyok joga szerint is. Például ilyen az actio popularis megszüntetése az Alkotmánybíróság vonatkozásában, de több ilyen rendelkezést lehet látni a büntetőjogban, a polgári jogban és legfőképpen most újabban a közigazgatási és szabálysértési jogban, ahol szűkül azoknak a köre, akik jogorvoslattal élhetnek. Itt is van egy olyan eset, ahol kétfelé lehet dönteni, egy tágabb körnek megadni a jogorvoslati lehetőséget és egy szűkebb körnek megadni. Még egyszer mondom, a kormányzat eddigi felfogásával vagy gyakorlatával ez az értelmezési mód nyilvánvalóan harmonizál, de mivel én ezt alapvetően nem tartom egy jó iránynak, így ezt mint jelenséget felvetem annak ellenére, hogy el tudom képzelni, hogy a Kúria is ebben a konkrét esetben mondjuk egy jogegységi döntésben errefelé mozdulna el.
Éppen ezért, tisztelt képviselőtársaim, ha kapok azokra a kérdésekre megfelelő választ, akkor nem szeretném azt kizárni, hogy a javaslatot mi támogatni fogjuk, de a felvetett kérdésekre szeretnék választ kapni, illetve megfontolásra javaslom, hogy - még egyszer mondom - az igazságügyi miniszter úr tárgyaljon a Kúria vezetőivel, hogy ne kelljen jogszabályt módosítani, elég legyen csak azt értelmezni. Köszönöm szépen a figyelmet.
