DR. GYÜRE CSABA,
DR. GYÜRE CSABA,
DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Alapvetően egy, az előterjesztő által is elmondott szakmai törvényjavaslat áll előttünk. Én ezt a törvényjavaslatot egyértelműen két részre osztanám, egyrészt az 1-13. §-ra, másrészt a 14. §-ra, amelyben teljesen más a szabályozási forma.
Azt gondolom, az egyértelműen támogatható, ami az 1-13. §-okban szerepel. Gulyás Gergely képviselő úr előterjesztőként elmondta, hogy erre miért van szükség, és miért fontos az, hogy milyen hatállyal következik be valamilyen határozat hatályon kívül helyezése, megsemmisítése. Nyilván nem mindegy, hogy ex nunc vagy ex tunc hatállyal, tehát a jövőre vonatkozó hatállyal, vagy pedig ex tunc, azaz visszamenőleges hatállyal. Éppen ezért nem mindegy az a szóhasználat, ami az eddigi jogszabályokban is szerepelt, hogy megsemmisíti. Mert ha megsemmisíti, akkor nyilván gondolhatunk az érvénytelenség jogkövetkezményeire. Ha megsemmisítés, akkor érvénytelen, tehát visszamenőleges hatályú. Azonban egyértelmű, hogy azokban az esetekben, amelyeket a törvényjavaslat felsorol, minden esetben csak a jövőbeli hatályra vonatkozna a törvényjavaslat. Ez valóban egyszerűsíti a bíróságok eljárását, illetve nem is egyszerűsíti, hanem egyértelműsíti, hogy hogyan kell eljárni, illetve annak milyen jogkövetkezményei vannak, milyen időbeli hatálya van a perbeli cselekedeteknek, adott esetben a határozatnak, hatályon kívül helyező vagy megsemmisítő. Azt gondolom, ez mindenféleképpen indokolt.
A 14. § teljesen más jellegű szabályozást tartalmaz. Ezzel kapcsolatban azt gondolom, hogy ez szintén előremutató lehet. Bizonyos esetekben megtiltaná a perindítás lehetőségét, több esetben pedig a per megszüntetését tenné lehetővé, ami önmagában akár jó is lehet, mert ha kevesebb per indul - mert ezekben az ügyekben nem lehet perelni -, akkor ezekben az ügyekben a perek számának a csökkentését hozná, és ezáltal másodlagosan, áttételesen az eljárások gyorsítását is jelentené a bíróságon, hiszen ha kevesebb ügy van, akkor azokat gyorsabban be is fogják fejezni.
Szerintem azonban ennek a jogszabályhelynek vannak buktatói, illetve lehetnek buktatói is. Mi az, amit én látok benne? Ezzel kapcsolatban a Jobbik Magyarországért Mozgalom egy apró módosítást is javasol a szövegben, amely módosítással egyértelmű-södne az a szándék, amire a törvényhozó itt utalni akar. Mi is az a szándék, amin szerintem változtatni kellene? Mi lehet a 14. § veszélye, ha azt ezzel a szöveggel fogadjuk el?
Azt mondja ez a szakasz, hogy megszűnik a fél perbeli legitimációja, amennyiben ő abban a perben már nem fél. Például, ha elveszíti a tagsági jogviszonyát abban a szervezetben, akkor már nem támadhatja azt a határozatot, és utólag is megszünteti a bíróság a pert. Szerintem ennek az a veszélye, hogy ha van egy határozat, amit az első 13 paragrafusban felsorol a jogszabály, hogy valamilyen kártérítést kell fizetnie az illetőnek, a tagnak, ő megindítja ellene az eljárást, a bíróságon zajlik is a bírósági eljárás a határozat felülvizsgálata iránt, majd ezt a tagot kizárják ebből a szervezetből, akkor utána arra hivatkozhatnak, hogy ez az úriember vagy úriasszony elvesztette a tagsági jogviszonyát abban a szervezetben, ezzel megszűnt neki a perbeli legitimációja, s akkor e szakasz alapján a bíróság nem tehet mást, mint megszünteti a pert. Szerintem ez egy olyan probléma lehet, amivel egy jogi kiskaput nyitunk, s ha ezt nem varrjuk el, akkor ebből időközben problémák származhatnak. Ezzel kapcsolatban nyújtunk be egy nagyon apró kis módosítást, amely arra vonatkozik, hogy a pert a kizárása esetén is tovább folytathassa a kizárt tag. Ha ez elfogadásra kerül, akkor azt gondolom, hogy ez minden tekintetben előrevivő, és ebben az esetben mi is támogatjuk ezt a törvényjavaslatot.
Még egy dologra szeretném felhívni a figyelmet, ami álláspontom szerint egy kicsit ellentmondásos volt. Én a törvény szövege és az indokolás között ellentmondást látok, aminek túl nagy jelentősége tulajdonképpen nem lenne, de ha a bíróságon kétséges a jogi megítélése, akkor a nyelvtani értelmezés mellett nyilván a bíróság is vizsgálja a jogszabály indokolását, hogy mi volt a törvényalkotó célja, amikor ezt a jogszabályt meghozta. Itt utalnék arra, hogy a 14. §-hoz adott indokolás (1) bekezdése kimondja, hogy a 10/A. § (1) bekezdése kapcsán a tagsági jogokkal összefüggésben szükségesnek mutatkozott annak törvényi szinten történő rendezése, hogy a jogi személy tagját csak akkor illeti meg a perindítási jog, ha a megtámadott határozat az ő tagi jogosultságát, kötelezettségét is érinti. Szerintem ez teljes mértékben nem igaz, mert csak a különleges jogállású tagokra vonatkozik ez, ha a jogszabály szövegét és a 14. § szövegét is hozzáolvasom. Az együttes értelmezésben az indokolásnak ez a része szerintem nem állja meg a helyét, itt néminemű ellentmondás mutatkozik.
S még egy gondolat azzal kapcsolatban, amit az előbb elmondtam, hogy a 14. § szerintem miért szorul némi módosításra. Itt is ellentmondást látok, illetve fel lehet fedezni majd ezt a problémát az indokolás egy mondatából, amely adott esetben szintén perdöntő lehet, amikor a bíróság esetleg vizsgálja, hogy ez a jogszabály miért született és mi volt a jogalkotó szándéka, amikor ezt a jogszabályhelyet hozta. Ez pedig az indokolásnak az a mondata, hogy a keresetindítási jog mint anyagi jogosultság a tagsági vagy egyéb, a jogi személlyel összefüggő jogviszonyhoz kapcsolódik, egyébként egyértelmű, hogy amennyiben ez a jogviszony időközben megszűnik, nemcsak a keresetindítási jog, hanem a perbeli legitimáció is megszűnik. Ez lehet az, ami alapján az, akit időközben kizárnak, nem tud érvényt szerezni az előző jogviszonyból eredő követelésének vagy problémájának.
Én ezt látom problémásnak. Amennyiben ez orvoslásra kerül, akkor a Jobbik Magyarországért Mozgalom ezt támogatja. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)
