CSERESNYÉS PÉTER
CSERESNYÉS PÉTER
CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm a kérdését. Megpróbálok minél több kérdésére kielégítő választ adni, viszont a két perc nem biztos, hogy elég annak a felsorolására, mi mindent tettünk annak érdekében, hogy jó minőségű szaktudással rendelkező emberek jó minőségű munkahelyen tudjanak elhelyezkedni. Szó sincs arról, hogy a kormány az alacsony presztízsű munkahelyeket kívánja tömegesen Magyarországra telepíteni. Hosszasan lehetne sorolni azokat a Magyarországon működő és a legfejlettebb technológiákat alkalmazó nemzetközi nagyvállalatokat és közepes vállalatokat, amelyek jelentős mértékben járulnak hozzá a magyar munkaerő szakmai tudásának és felkészültségének javításához.
Ami a tankötelezettség korhatárát illeti: ez az Európai Unió legtöbb tagállamában Magyarországhoz hasonlóan 16 év, viszont ön is tudja, hogy a köznevelésről szóló törvény legutóbbi módosítása 25 éves korig hosszabbította meg a nappali rendszerű iskolai oktatásban történő részvétel lehetőségét, például a szakképesítés, a szakmunkás-bizonyítvány megszerzését is. A szakképzési rendszer területén is jelentős változások történtek a közelmúltban, amelynek célja a szakképzés színvonalának emelése, megfelelő számú jól képzett, széles körű alapismeretekkel bíró szakember képzése. Emellett a mostani tanévtől az állam már a második szakképesítés megszerzését is támogatja, a következő tanévtől pedig a szakgimnáziumokban tanulók az érettségi mellett egy, a munkaerőpiacon jól használható, értékes szakképesítést is szerezhetnek.
Ezenkívül szeretném elmondani azt is, hogy nagyon komoly pénzbeli támogatást, pályázati pénzeket ad a kormányzat a kis- és közepes vállalkozóknak ahhoz, hogy a termeléskapacitásukat bővíteni tudják, ehhez viszont jó minőségű szakembereket keresnek, amit a szakképző rendszerből tudunk biztosítani számukra. Összességében, hogy ne fussak ki nagyon a két percből, azt mondhatom, hogy különböző jogcímeken a kis- és közepes vállalkozások több mint 200 milliárd forintot tudnak majd felhasználni ilyen jellegű fejlesztésekre. Ebbe természetesen nem értem bele a következő időszakban a kutatás-fejlesztésre fordítható közel 700 milliárd forintos pénzügyi cikluson belüli összeget. (Taps a kormánypártok soraiban.)
