DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Nem hiszem sajnos, hogy sokan követik már az eseményeket, de a jegyzőkönyv és a jelenlévők kedvéért elmondom, hogy tovább kérdezősködtem vidéken, hogyan is állnak a dolgok, és néhány egyszerű példát mondanék önöknek.
A befektetésekre az volt a vádunk, hogy tőkeként kezelik a földet, és ennek meglesz az eredménye. Valakinek van 20 millió forintja, az aranykalászos gazda képzettséget megszerezte, de nem foglalkozott földműveléssel, 100 millió forintért megvesz, mondjuk, 100 hektár földet.
Maradjunk ennél a nagyságrendnél; mondjuk, megvesz annyit. Befektet 20 milliót, 20 százalékot kell befektetnie, az nagyjából évi 7 millió forintot fog hozni, plusz-mínusz, nagyjából számoljunk ennyivel. Ebből nagyjából 5 millió forintot a hitelre kifizet, 2 millió zsebben maradt úgy, hogy berakott 20-at. Ez évi 10 százalék kamat. Ez azért jóval feljebb van. Higgyék el, ezt nem én találtam ki jogászként. Ez nagyjából olyan számolás, ami nem elrugaszkodott a valóságtól.
De mondok mást. Például ha Gárdonyban a volt agárdi állami gazdaságnál egy 297 hektáros területet egyben hirdetnek meg, az államtitkár úr szerint akkor ez a helyi kérges kezű gazdákhoz fog kerülni? Tehát valószínűleg 3 hektár földje volt annak, aki ezt meg akarja venni, hiszen 300 hektár a limit. Jobb lett volna, mondjuk, 6-szor 50 vagy bármilyen más felosztásban megtenni, vagy 3 darab 100-asban, még az is jobb lenne. Egyébként ez nem egyedi eset. Ha statisztikát látnánk erről, és ez részletesen elkészülne, lehet, hogy meglepő lenne, bár lehet, az államtitkár úr jobban tudja, vagy kellene tudnia, hogy hány ilyen nagy földterület van.
(23.00)
De csak őket megkérdeztem, minden gazda a környezetében tudott mondani olyan területeket, amelyek túl nagy tömbben kerültek kiírásra. Nyilvánvalóan meglátjuk, hogy az eladások során kihez fog ez kerülni. Ez mind azt erősíti, hogy bizony a befektetői jelenlét a licitálásokon is jelen lesz. Például arra az érvre, amely a bizottságban elhangzott, hogy aki licitál, az megkaphatja a hitelt akkor is, ha mondjuk, elővásárlási joggal bír, lemarad a licitről, de él az elővásárlás jogával, csak annak egy limitje lesz, hogy ki hány helyen tud licitálni, hiszen le kell rakni a 10 százalékát annak az összegnek, amely területre licitál valaki. Tehát nem életszerű, hogy valaki, ahol elővásárlási joggal tud élni, vagy ahol adott esetben elővásárlási joga van, ott mindenhova elmegy licitálni, legfeljebb ha lemarad róla, él az elővásárlási jogával, és megkapja ugyanazt a kedvező hitelkonstrukciót, hiszen az volt a probléma, ami felmerült a bizottságban is, hogy hiába él valaki, mondjuk, a helyi gazdák közül az elővásárlási jogával, hogyha nem licitált, akkor nem kapja meg a hitelkonstrukciót.
Most nem tud annyi helyen licitálni, tehát ez is egy olyan korlátozás volt, ami azt fogja előtérbe helyezni, hogy bizony a liciteken nem feltétlenül a helyi gazdák fognak jól járni. Ez azért is probléma, és higgye el, államtitkár úr, az a réteg, akinek önök sokszor kedveztek és a támogatóik, lehet, hogy ők lesznek a kárvallottjai ennek a rendszernek, tehát lehet, hogy a széket önmaguk alól nagyon könnyen kirúgják. Ez persze nekünk nem fáj túlságosan, de oly mértékben teszi logikátlanná az önök lépéseit, ami lehet, hogy messzebb vezetne, ha tovább gondolnánk. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
