MESTERHÁZY ATTILA
MESTERHÁZY ATTILA
MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Nagyon szépen köszönöm. Engedje meg elnök úr, tisztelt Ház, hogy ott folytassam, ahol jobbikos képviselőtársam abbahagyta, hiszen én magam is terjesztettem be módosító indítványokat ehhez a törvényjavaslathoz. Rögtön azt is szeretném előrebocsátani, hogy a módosító indítványokat természetesen nem támogatta a kormánypárti többség, de ettől függetlenül mi azt gondoljuk, hogy ez a jogszabály egy helyes irányba tett helyes lépés. Tehát a magunk részéről a törvényt támogatjuk, és a módosítók elutasítása nem változtat a végső döntésünkön.
De mégis engedjék meg, hogy azért ezekről a módosítókról hadd mondjak egypár gondolatot, arra való tekintettel is, hogy más ellenzéki frakciónak is eszébe jutott tartalmában hasonló módosító. Talán ez azt is igazolja, hogy lett volna értelme e módosítások megfontolásának.
Az első az, hogy mi fontosnak tartottuk volna azt, hogy ha egy stratégiát készít a Külügyminisztérium ezen nemzetközi fejlesztési együttműködésről és nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló feladat, törvény kapcsán, akkor mi örültünk volna annak, hogyha a parlamenti pártok képviselőivel, illetőleg szakmai szervezetekkel is egyeztet, vagy van egy kötelezettsége a Külügyminisztériumnak, hogy egyfajta egyeztetést folytasson.
A másik ilyen módosító javaslat, ami arról szólt, hogy Magyarországnak azért kiemelt figyelmet kell fordítani a Kárpát-medencei magyarság érdekeire, éppen ebből kifolyólag mi szívesen láttunk volna ebben a törvényben egy olyan típusú módosítást, ami szó szerint megemlíti, így fogalmaztam a módosítóban, hogy ennek során kiemelt figyelmet fordít a határon túli magyarság érdekeire és a kormány által elfogadott nemzetközi humanitárius segítségnyújtási stratégiák és szakpolitikák, koncepciók megvalósítására. Tehát magyarul pusztán ezzel azt szerettem volna elérni, hogy legyen egy világos prioritáskijelölés, ha ne adj’ isten, Kárpátalján bármilyen probléma van, vagy bárhol máshol a Kárpát-medencében, akkor ez legyen világos, hogy ebben szimbolikusan is a magyar kormánynak van egy pluszfeladata.
A harmadik ilyen módosítás az egyházakra vonatkozott. Értettem tavaly is, amikor erről a törvényről szó volt, akkor a többség azzal érvelt, hogy így is, úgy is tulajdonképpen az egyházak a civil szervezeteiken keresztül vesznek részt a humanitárius tevékenységben, de szintén szimbolikus okokból fontosnak tartottam volna, ha a vallási közösségek megjelennek azok között a szervezetek között, amelyeket felsorol a törvény, hogy kik azok, akik végeznek ilyen típusú nemzetközi tevékenységet.
Ugyanígy fontosnak tartottuk volna azt, ha a kormány elkészíti a jelentést erről a tevékenységről, tehát magyarul beszámol arról, hogy milyen munkát végzett ennek a törvénynek az alapján itt a humanitárius és nemzetközi fejlesztési kérdésekben. Akkor ez kerüljön a parlament asztalára, tehát magyarul vagy az illetékes szakbizottság, a Külügyi bizottság ülésén, vagy akár plenáris ülés keretében is megvitathassuk ezt a jelentést, tehát hogy ez benyújtásra kerüljön a magyar parlament elé. Szerintem ez az átláthatóságot növelte volna, még akkor is, ha helyesen fogalmazza meg a törvény azt, hogy a honlapon is nyilvánosságra hozzák, de talán ez inkább a parlamenten kívüli világ számára jelent egyfajta nyilvánosságot.
És az utolsó ilyen módosító, amit két mondatban szeretnék elmondani, ez az, amiről a jobbikos képviselőtársam is beszélt. Szerintem az egy jól működő gyakorlat a Nemzetbiztonsági bizottság keretében, hogy amikor közbeszerzés alól akarják mentesíteni valamilyen okból a Belügyminisztériumot például vagy a Honvédelmi Minisztériumot, akkor ez a bizottság összeül, és ad ehhez egy felhatalmazást, egy felmentést. Ez szerintem egészen biztosan növelte volna a transzparenciát. Eredetileg volt ilyen javaslat a törvényben, csak aztán kikerült belőle. Én ezt szerettem volna visszatenni, hiszen a Külügyi bizottság bármikor rendelkezésre tudott volna állni a Külügyminisztérium számára, ha olyan kérdésről van szó, ami a közbeszerzési eljárás kikerülését vagy az az alóli felmentést kellett volna hogy jóváhagyja.
Ezek voltak azok a módosítások, amelyek sok esetben inkább csak apróbb, szimbolikus javaslatok, esetleg egy-két, főleg a közbeszerzési törvénynél egy picit ennél tartalmibb szemüvegen át is lehet nézni ezt az ügyet, de még egyszer hadd zárjam azzal, amivel kezdtem: ezeket a módosító indítványokat a bizottság, a kormányzó többség nem támogatta. Ettől függetlenül, azt gondolom, hogy az a jelentés, amit a bizottság benyújt, és amelyet képviselőtársam fog ismertetni, az támogatandó, és a végső szavazásnál is támogatni fogjuk a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)
