ÁGH PÉTER
ÁGH PÉTER
ÁGH PÉTER (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Az uniós határvédelmi szabályozás azon alapul, hogy a külső határok védelmét a schengeni övezetről az uniós külső határral rendelkező tagállamok látják el. A külső határral nem rendelkező tagok, mint például Németország, sokáig csak élvezték a belső határőrizet felszámolásának az előnyeit, amelyek a szabad mozgás és a belső piac működési lehetőségeinek kiteljesedéseiből fakadtak, így nemigen foglalkoztak határvédelemmel, mert az nem jelentett eddig feladatot számukra. Most azonban veszély fenyegeti a schengeni rendszert. Míg az Unió közös európai megoldást szorgalmaz, és a menekültek elosztására szolgáló kvótarendszert erőltetett a tagállamokra, addig mi, magyarok látjuk, hogy nincs is értelme a bevándorlók elosztásáról beszélni, mert egyrészt nem oldja meg a bevándorlási hullám áramlásának a kontrollálatlan folyamatát, továbbá újabb problémákat generál. Kérdem én, hogy azokat a migránsokat, akiket Magyarországra telepítenének, de ők eredetileg Németországba indultak el Szíriából vagy bárhonnan máshonnan, milyen eszközökkel lehet majd maradásra bírni.
Az eddigi eseményekből is látszik, hogy nem életszerű a kvóta alapján a migránsok elosztása, nem is beszélve azokról, akik nem kapnak státust. Brüsszelnek nincs joga ránk kényszeríteni egy olyan megoldást, amelyet nem akarunk. Értelmetlen, mert meghívót jelent újabb millióknak és veszélyes is az európai kulturális identitásra nézve. Ráadásul a magyar lakosság egyértelműen kinyilatkoztatta a nemzeti konzultáció során, hogy Magyarországot meg kell védeni az illegális bevándorlók okozta problémáktól vagy egy esetleges katasztrófától. Most újra a magyar állampolgárokhoz fordultunk, hogy támogassák Magyarország kormányát abban, hogy a kötelező betelepítési kvóta ellen fellépjen. A petíció aláírásával a magyar állampolgárok, akik egyben európai állampolgárok is, kinyilváníthatják, hogy elfogadhatatlan az, hogy Magyarországon kívül döntsék el, hogy kikkel akarunk együtt élni.
(Az elnöki széket Jakab István,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Tisztelt Államtitkár Úr! Kiemelkedő, ahogy a magyar rendvédelmi szervek kezelték a menekültáradatot. Magyarország lépésről lépésre világosan megmutatta, hogy ezt a helyzetet ugyan lehet kezelni, és az éles kritikák ellenére számos európai ország alkalmazza már a magyar megoldásokat. A migrációt érintő lépésekkel kapcsolatos együttműködés természetesen nemzetközi színtéren is zajlik, amire Magyarország mindig is nyitott volt, mert a tartós megoldást csak egy széles körű nemzetközi együttműködés teremtheti meg. Európa külső határainál kell megállítani az illegális határátlépőket, észszerűtlen hogy a Görögország és Törökország közötti keskeny tengeri területen a törvényesség helyett az embercsempészek uralkodnak, és hasznuk érdekében felforgatják Európa eddigi életét.
A görög államhatár őrzését egy európai kontingens megfelelően tudná ellátni. Magyar részről korábban jeleztük, hogy ez az egyik legkritikusabb pontja a menekültáradat kezelésének, de nem született meg az egyetértés ebben a kérdésben. A legutóbbi uniós egyeztetésekről már olyan véleményeket hallunk, hogy csak a közös fellépés segíthet a görög határoknál, így Görögországot fel kell szólítani, ha nem hajlandó ellátni azt a feladatát (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy a schengeni határvédelmet ellássa, akkor engedélyezze, hogy a határőrizetét segíthessék az uniós tagállamok is. Mindezek alapján kérdezem azt államtitkár úrtól, hogy milyen konkrét lépések történtek (Az elnök jelzi az időkeret leteltét.) azon a hadgyakorlaton, amelyet az európai tagállamok végeztek. Köszönöm.
