DR. BÁRÁNDY GERGELY,
DR. BÁRÁNDY GERGELY,
DR. BÁRÁNDY GERGELY, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Azt mondom, amiben egyetértettünk, és két elemet szeretnék kiemelni. Az egyik az, hogy amit az Európai Unió eddig migrációs ügyben és bevándorlásügyben tett, az a nagy nullával egyenlő. Egyetértünk abban is, hogy a kvótarendszert nem szeretnénk látni és nem szeretnénk elfogadni.
Azonban volt néhány olyan pont, ahol a javaslattal kapcsolatban kialakult vita, és mi ezért nem tudtuk támogatni a javaslatot. Az egyik, hogy úgy véljük, hogy annak ellenére, hogy vitatható a hasznossága annak a javaslatnak, amelyet az Unió a probléma megoldásának érdekében szeretne elénk terjeszteni, illetve szeretné a tagállamokat erre kötelezni, ennek ellenére bele kell-e hogy férjen a szolidaritás elvébe, tekintve itt természetesen az Európai Unión belüli szolidaritás elvét, az, hogy egyszer Magyarország kétezer főt befogadjon, vagy nem. Ez volt az egyik vitapont a Törvényalkotási bizottság ülésén. A kisebbségi véleményt megfogalmazók amellett érveltek, hogy egyszer kétezer fő befogadása lehet indokolt. Ez az, amit még azért az egyébként tetemes mennyiségű előnyért, amivel jár az európai uniós tagságunk, Magyarország megtehet, de ennél tovább nem mehet. Magyarán szólva, ez egy egyszeri és egyedi alkalom. Az, hogy egyébként olyan kvótarendszert vezessenek be, ahol meghatározhatatlan, előre meghatározhatatlan számú, de nagyszámú migráns befogadására kényszerül Magyarország, ez nem elfogadható.
A másik, amiben vita alakult ki, hogy tulajdonképpen milyen szerepet kéne szánni az előttünk fekvő javaslatnak. Ennek egy része szakmai vitává alakult. Ami a dolognak, ha úgy tetszik, a politikai részét illeti, a hasznossági részét illeti, a mi meglátásunk szerint, akik a kisebbségi véleménynek ezt a szegmensét képviseltük, azt mondtuk, hogy az, ami a határozati javaslatban szerepel, alig jó valamire, mondhatni, szinte semmire.
Ehelyett egy olyan törvényjavaslatot - vagy talán szerencsésebb lenne egyébként határozati javaslat formájában, de ez már részletkérdés - kellene elfogadni az Országgyűlésnek, amely a kormánynak azt a kötelességét írja elő, hogy mi az, amit képviselnie kell kormányzati szinten az európai uniós fórumokon. Azokat a kritériumrendszereket szerettük volna a módosító javaslatban és szeretnénk még most is látni, és szeretnénk kérni az Országgyűlést, hogy ezt fogadja el, amely tulajdonképpen, ha úgy tetszik, ellenzéki és kormánypárti álláspontok szerint is hasznos, legalábbis én ezt gondolom azokról az elemekről, amelyeket a mi módosító javaslatunk tartalmaz.
Egyetértünk ugyanis abban, nem nagyon hallottam más képviselői felszólalást eddig, mint hogy tagállami szinten a migráció kérdését megoldani nem lehet. Ezt uniós szinten vagy akár ennél nagyobb, ennél komolyabb világviszonylatban, mondjuk, az Egyesült Államok bevonásával is kell kezelni.
Ezért ezt az irányt kell szabni a kormány számára az Országgyűlésnek, ezt képviselje Brüsszelben. Nem azért, mert ne a magyar emberek érdeke lenne egy magyar országgyűlési képviselőnek elsődlegesen fontos, de ahogy a bizottsági ülésen is elmondtam, néha a magyar emberek érdekének az érvényesítése egy közösségi, egy uniós irányon keresztül érhető el. Mi azt gondoljuk, hogy úgy lehet Magyarországon hatékonyan képviselni a magyar emberek érdekét konkrétan a migrációs ügyben, ha európai szinten próbálunk meg megoldást találni, és ez a mondatom nincsen ellentétben azzal, amikor azt mondtam, hogy az Európai Unió azon kívül, hogy konferenciákat és megbeszéléseket szervez, sokat nem tett még migránskérdésben és annak a megoldása érdekében. De hogy kéne tennie, és hogy ott lenne a megoldás, az viszont igaz. Hogy a mi módosító javaslatunk erre tesz javaslatot olyan elemek megfogalmazásával, amelyek jó részét egyébként a kormány részéről is már megfogalmazták, a mi álláspontunk szerint lényegesen közelebb vinne a megoldáshoz, mint egy egyszerű, ha úgy tetszik, elutasítás vagy visszautasítás, amit ez a törvény tartalmaz.
A másik, amiben vita alakult ki, és ez kapcsolódik ahhoz, amit a miniszter úr elég hosszan fejtett ki a hozzászólásában, hogy vajon sérti-e a szubszidiaritás elvét az Európai Unió kötelezettsége, amit Magyarország irányában meg kíván fogalmazni, persze a többi állam felé is. A mi álláspontunk szerint a szubszidiaritás elvét nem sérti. Azért nem sérti, mert először is az Európai Unió működéséről szóló törvény 78. cikke egyértelműen biztosítja a hatáskört is az Európai Unió számára a közös menekültpolitika kialakításához. Míg Gulyás Gergely képviselőtársam szerint ennek nincs jelentősége, hogy menekültpolitika, migránspolitika, már olyan értelemben, hogy itt az eljárásokat adott esetben még nem folytatták le, és ezek az emberek úgy jöttek be, hogy nem tudni, mi a státusuk, de azt gondolom, meg lehet találni a státusukat, ha lefolytatjuk az eljárást, és onnantól kezdve már menekültpolitikáról tudunk beszélni és az ahhoz kapcsolódó szabályokról, ami uniós hatáskörbe tartozhat. Éppen ezért nem sérti meglátásunk szerint a szubszidiaritás elvét, főleg figyelembe véve az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikk (3) bekezdését, amit én ott ismertettem szó szerint; ezt most mellőzöm.
(19.30)
Egy gondolat még felmerült: nagyon érdekes az, hogy míg úgy gondolja a magyar miniszterelnök, az, hogy Görögország adja át határai védelmét az Európai Uniónak, ami ugyancsak tagállamokon túlmutató megoldást feltételez, nem sérti a szubszidiaritás elvét, míg ha mindezt Magyarországtól kérik, az sérti. Hát itt némi inkoherenciát vélünk felfedezni a kormány álláspontja vonatkozásában.
Ezek voltak azok az érvek, tisztelt elnök úr, amelyek kisebbségi véleményként megfogalmazódtak. Kérem, hogy ennek figyelembevételével tárgyaljuk tovább a törvényt. Köszönöm szépen.
