DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Hát akkor itt egy-két dolgot rendbe kell rakni jogilag és eszmeileg és minden szempontból. Először is onnan kezdeném, Mesterházy Attila sok gondolatot szentelt a Jobbiknak, ennek nagyon örülünk természetesen. Ha egy klubban benne vagyunk, az Európai Unió tagja vagyunk, az nem azt jelenti, hogy ne élhetnénk azokkal a lehetőségekkel, amelyekkel az alapszerződések alapján élhetünk. Nem arról van szó, hogy belépünk, utána bármit el kell fogadni, belénk törölhetik a lábukat, adnak egy kis pénzt, egy jó részét persze ugyanúgy kiviszik, erről sem készült egy mérleg, de ebbe nem mennék bele. A lényeg az, hogy élhetünk azokkal a szabályokkal, amik az alapszerződésekben vannak. Ez a lényege.
Ez a lényege annak, hogy valaki a törvényekhez tartja magát. Ehhez képest ott kezdődik a probléma, hogy a schengeni megállapodást be kellett volna tartani. Ha betartotta volna minden ország, akkor most nem lenne egy ilyen krízishelyzet, mert csak a menekülteket engedték volna be, és azoknak a létszáma jóval kevesebb, mint akik gazdasági bevándorlókként megérkeztek. Tehát eleve arról van szó, hogy megszegték, a legtöbb ország megszegte az uniós szabályokat. Ezek után nehéz arra hivatkozni, hogy itt az a gond, hogy egy olyan helyzet alakult ki, hogy be kellett tartani a szabályokat, de hát a jövőben ki kell alakítani egy új rendszert. Nem. Be kellett volna tartani a meglévő szabályokat.
Emellett azt mondani, hogy a Dublin III. rendeletet akkor ezek alapján fel kell függeszteni - nem lehet felfüggeszteni. Nem lehet felfüggeszteni - a végrehajtását lehet felfüggeszteni, teljesen jogtalan! Erre nincs megfelelő jogi szabályozás, hogy valaki azt mondhassa, hogy ezt felfüggeszti. Ezt nem lehet megtenni. Módosítani azt lehet természetesen, a rendes jogalkotási eljárás keretében ezt meg lehet tenni. Ez egy hosszas folyamat. Ennél a szabálynál, hogy az egyik esetben függesszük fel, megint csak a Dublin III.-mal szemben, természetesen ezt meg lehet tenni, de a szocialisták részéről az az érv, hogy akkor ne hajtsuk végre a jogszabályokat, megint csak elég furcsa.
Aztán ráadásul házon belül is a dolgokat tisztázni kellene önöknél. Hiszen, amikor Hiller István azt mondja, hogy a kerítésnél nem tud jobb megoldást, akkor elindul a belső feszültség, és valójában Hiller István csak azt mondta, hogy be kell tartani a szabályokat. Erre ráugrottak, mint, hadd ne mondjam, milyen példát mondjak, mint a piranhák, amikor vérszagot éreznek. Rögtön ráugrottak és számon kérték. Ugyanúgy számon kérték egyébként a kormányon, illetve a Jobbikon is, amikor támogattuk a kerítésépítést, illetve hogy a honvédséget oda levezényeljék, hogy hát milyen csúnya dolog, hogy a határvédelmet a kormány megszervezi, tehát hogy milyen csúnya dolog, hogy a schengeni szabályokat betartja. Tehát ez teljesen értelmezhetetlen. (Dr. Szakács László közbeszól.)
Aztán, ami itt előttünk van, az egy határozat, amit valóban, jogilag nem lehetett volna ebben a formában meghozni. El kell olvasni az Európai Unió működéséről szóló szerződés 78. cikke (2) bekezdését, amely teljesen egyértelműen kimondja, hogy ilyen esetekben a tagállamok érdekében lehet hozni egy átmeneti határozatot, és utána rendes jogalkotási eljárás keretében meg kell hozni azt a rendeletet, aminek alapján a menekültügyet szabályozni lehet. Na most, megszületik egy határozat, nagyon trükkösen, az Unió vezetői részéről, és azt mondják, hogy Olaszország és Görögország érdekében hozunk egy határozatot, és mindenki mással kiszúrunk. Ez így teljességében az Európai Unió működéséről szóló szerződés félreértelmezése. Tudják Brüsszelben, hogy ezt nem így kellene értelmezni, de azt mondják, hogy két ország érdekében meghozzuk, a többi ország érdekét meg zárójelbe tesszük. Ez támadható, igenis támadható az Európai Unió bírósága előtt. Való igaz, hogy az országgyűléseknek a szubszidiaritás elve alapján nem volt megfelelő lehetőségük arra, hogy gyakorolják a nemtetszésüket azáltal, hogy meg sem küldték nekik ezeket a jogszabályokat. Hiszen ezt, mondjuk, rendeleti formában, ha a rendes jogalkotási eljárás keretében történt volna meg a szabályozás, meg kellett volna küldeni.
Az már egy másik dolog, és itt egyébként a kormány vagy a fideszesek felé fordulva, hogy ezt csak a kormány teheti meg. Most, hogy az Országgyűlés hoz egy törvényt, ez tulajdonképpen egy háttértámogatást jelenthet, vagy el lehet mondani, hogy az Országgyűlés is megtárgyalta. De ezt a kormány tudja megtenni.
(21.20)
A kormány tud az Európai Unió Bíróságához fordulni. Egyébként 60 napja van rá, tehát ha szeptember 24-től a két hónapot leszámoljuk, akkor az november 24-e. Tehát könyörgök, ne decemberben próbálják meg benyújtani, mert a sajtóban megjelent ez is, hogy majd decemberben fordulnak a bírósághoz. Ezt ne tegyék meg, mert akkor el fogunk késni, illetve ha más országok benyújtják, akkor még lehet szerencsénk, de ezt meg kell tenni november 24-ig. Az Országgyűlés előtt, jó, megtárgyaljuk, támogatni fogjuk, ne mondhassák azt, hogy kerékkötői vagyunk az elképzelésnek, de itt azért az Országgyűlést eleve nem kellett volna megkérdezni, hanem a kormány ezt megtehette volna.
Schiffer Andrást szintén nem értettem. Próbáltam figyelni, higgyék el, de azt mondja, hogy ha jogorvoslattal élünk, tehát élünk az európai uniós jog adta lehetőségekkel, akkor az azt üzeni, hogy nem vagyunk partnerek a közös megoldásban. Ez számomra értelmezhetetlen. Ha hoznak egy olyan határozatot, amely nemcsak hogy Magyarország számára sérelmes, hanem az európai uniós jogszabályoknak sem felel meg, és ezért a magyar kormány, élve a jogával, az Európai Unió Bíróságához fordul, akkor nem értem, hogy ebben mi a probléma. Ezt meg kell tenni. Tehát mi követelnénk, ha ezt nem tennék meg, és örülünk neki, hogy ez felmerült és ezt meg fogják tenni; hogy országgyűlési döntéssel vagy anélkül, ez ilyen szempontból teljesen irreleváns.
A lényeg az - összegezve -, hogy a kvótákat abból a szempontból sem szeretnénk elfogadni, hogy átmeneti rendelkezésként. Ki lehet nyitni egy kaput, lehet rá hivatkozni, és pont ebben a határozatban látjuk, hogy milyen módon térnek el az Európai Unió vezetői azoktól a jogszabályoktól, amiket nekik is be kellene tartani, ugyanígy a jövőben majd hivatkozási alap lenne ez az átmeneti rendelkezés. Úgyhogy azt kérjük a kormánytól, hogy mielőbb nyújtsa be a keresetet az Európai Unió Bíróságánál, ne késlekedjen vele, ki ne fussunk a határidőből. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
