TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valószínűleg nincs minden információ birtokában, amikor az interpellációs kérdését megfogalmazza, így hadd kezdjem a végéről.
Azt mondja, hogy ez a korrupció melegágya. Tisztázzuk azt, hogy ez egy, az Európai Unióban is ismert, nemzetközileg is elismert módszer arra, hogy egy állam forrást vonjon be a finanszírozásba, és próbáljon meg tőkeerős embereket, magát a tőkét az országba csábítani. Több ország, európai uniós ország is hasonló gyakorlatot folytat, mi több, sokkal előbb kezdte, mint Magyarország, és nem titok, hogy Magyarország, tanulmányozva ezeket a gyakorlatokat, így vette át, és 2012-ben alkotta meg erre vonatkozóan a törvényt.
Szeretném hangsúlyozni, hogy az eljárás törvényileg szabályozott, és teljesen nyílt az eljárás, tehát amikor egy gazdasági társaság indul ezen a pályázaton, akkor egy nyílt eljárás keretében teszi ezt, és valóban az Országgyűlés Gazdasági bizottsága dönt arról, hogy a pályázatát elfogadja ezen nagyon szigorú feltételek szerint, vagy pedig nem fogadja el.
Azt gondolom, ön téved akkor, amikor azt mondja, hogy ezek nem ismert tulajdonosi hátterű cégek, hiszen a pályázat egyik feltétele az, hogy ismerni kell a tulajdonosokat, és nyilatkozni kell külön erről, ha ez a dokumentumokból esetleg nem derülne ki. Tehát nem igaz az, hogy nem ismert tulajdonosi hátterűek.
Interpellációjában az sem valós állítás, hogy itt állami közpénz elherdálásáról, magánkézbe való juttatásáról van szó. Pontosan ellenkezőleg, hiszen ezen gazdasági társaságok forrást hoznak Magyarországra, amit egy külföldi magánszemélytől vonnak be, ezáltal államkötvényt vásárolnak, és részt vesznek az ország finanszírozásában. Ezek az államkötvények valóban diszkontáron kerülnek értékesítésre, ugyanakkor pedig külön kamat nem jár ezek után az értékpapírok után. Az pedig, hogy csak öt év után kerül kifizetésre a névértéke az államkötvénynek, kimondottan előnyös az állam számára, hiszen ezek az értékpapírok nem értékesíthetőek, tehát bizton számíthat a magyar állam arra, hogy öt évig lényegében használhatja ezt a pénzt az állam finanszírozására.
Azt gondolom, amikor ön korrupcióról beszél, az valójában értelmezhetetlen, hiszen a magyar állam csak egy gazdasági társasággal áll kapcsolatban, amikor értékesíti az államkötvényt, és onnantól kezdve ez a gazdasági társaság - amely lehet külföldi természetesen - áll kapcsolatban a magánszeméllyel. Ezért nem értelmezhető az a kérdése, hogy a magyar államnak van-e nyilvántartása arról, hogy mennyi hasznot zsebelnek ezek be, hiszen erről nem is lehet, ön is elmondja, hogy egyébként maguk a gazdasági társaságok határozzák meg az ügynöki jutalékokat és a díjukat. Nyilván a magyar államnak ebbe nincsen beleszólása, hiszen ezek magánvagyonok, magántőkék. Ezért értelmezhetetlen az, hogy milyen állami forrásról, közpénzről beszél, illetve egy olyan elvárást fogalmaz meg a kormánnyal szemben, ami azt gondolom, ilyen tekintetben, miután a piacon egyezik meg egymással a magánszemély és az adott társaság, nem értelmezhető.
Az pedig, hogy nem a kirendeltségek intézik: először is, ennek a társaságnak értékpapír-kibo-csátási joggal kell rendelkezni, nemzetközi tapasztalatokkal, megfelelő irodával, nyelvtudással (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) és megfelelő tőkével ahhoz, hogy ezt tudja propagálni, hogy aztán később ez neki megérje. Tehát azt gondolom, nemzetközi szinten is a jelenlegi magyar letelepe-dési-kötvény-rendszer megállja a helyét. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
