BÓNA ZOLTÁN
BÓNA ZOLTÁN
BÓNA ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! „A Dunának, mely múlt, jelen s jövendő, egymást ölelik lágy hullámai” - emlékeztet minket József Attila Dunánál című versében, amely költemény ihlette a Kossuth tér rakparthoz közel eső részén lévő szobrot is.
Ha számba vesszük a közelmúlt eseményeit és tendenciáit, megállapíthatjuk, hogy a jelenünket és jövőnket érintő legkomolyabb globális kihívások és veszélyek környezetünk rombolásából és a természeti kincseinkkel való helytelen sáfárkodásból erednek. Magyarország és a magyarság számára az egyik legfontosabb természeti kincs mindig is a Duna volt. Nem vitás, hogy a Duna gazdasági és társadalmi szerepe az elmúlt évszázadokban megváltozott, azonban e változás nem jelenti és nem jelentheti azt, hogy kevésbé értékes és kevésbé fontos lenne. A folyamatosan fejlődő és átalakuló világunkban a mi feladatunk, hogy megtaláljuk a módját annak, hogy a fejlődés és változás közös természeti, társadalmi és kulturális értékeinket ne üresítse ki vagy írja felül, hanem azokat megfelelően adaptálja egy pozitív fejlődés érdekében, annak szerves részeként.
A közel 3 ezer kilométer hosszú folyónak szinte minden egyes métere gyönyörű és egyedi, azonban van egy rövidke szakasza, amely mégis más, mint a többi, és amely óriási lehetőségeket rejt magában. Ez a szakasz nem más, mint a Ráckevei–Soroksári Duna-ág, amelyet a környékén élők, köztük én is, egész egyszerűen Kis-Dunának hívunk. Akiknek volt már alkalmuk e folyószakaszt hajóval vagy csónakkal végigjárni vagy partjainál elidőzni, azok kétségtelenül megerősíthetik, hogy a „kis” jelző ebben az esetben nemcsak a méretre utal, hanem arra a bensőséges kötődésre is, amit e nyugalmat és festői szépséget árasztó víz már az első találkozáskor kialakít az emberrel. Olyan értékünk helyezkedik el tőlünk szinte kartávolságban, amelyre nemcsak büszkének kell lennünk és megbecsülnünk, hanem minden erőnkkel azon kell fáradoznunk, hogy a benne rejlő lehetőségek kiteljesedhessenek, és az ott élők, valamint a hazai és nemzetközi látogatók épülésére és örömére szolgáljon.
A Kis-Duna nem más, mint a Csepel-sziget keleti oldalán húzódó keskenyebb ág, amelyet északi és déli részén egy-egy zsilippel ellátott gát választ el a főfolyamtól. A zsilipeknek köszönhetően a víz sodrása alig érezhető, amely mintegy hatvan kilométer hosszan elnyúló, nádasokkal körülvett, már-már holtágra emlékeztető folyócskát eredményez, körülvéve üdülőövezetekkel, fürdőzőhelyekkel, sportlétesítményekkel és horgásztelepekkel.
Elmondható, hogy a rendszerváltozás óta a kormányok többsége kisebb-nagyobb sikerrel megpróbált ennek a sokrétű és sokszínű régiónak a fejlesztése, illetve rekonstrukciója ügyében lépéseket tenni. Hálára ad okot, hogy sikerült komoly eredményeket elérni, amelyek közül kiemelendő az RSD szennyvízprojekt, amely sikeres lezárása az elkövetkezendő hetekben várható. Ez a nagyszabású beruházás a Kis-Duna vízminőségének jelentős javulását eredményezi, továbbá hozzájárul a jövőbeni infrastruktúra-fejlesztések megvalósíthatóságához. Mindazonáltal egy átfogó és minden területet magába foglaló koncepció kidolgozása és végrehajtása még mindig a feladataink közé tartozik. Annak érdekében, hogy a Kis-Duna és környéke azzá az európai színvonalat elérő rekreációs, turisztikai és sportközponttá fejlődjön, amelyre minden adottsága megvan, még nagyon sokat kell fáradoznunk. Hosszadalmas, rengeteg időt, energiát és anyagi forrást igénylő projektum ez, azonban meggyőződésem, hogy megéri az erőfeszítést.
A komplex program egyik legfontosabb eleme a vízminőség további javítása. Ehhez elengedhetetlen, hogy a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep tisztított szennyvize a kis vízhozamú, lassan mozgó Kis-Duna helyett a Csepel-sziget másik oldalán folyó főágba kerüljön kivezetésre. Szintén a megoldandó feladatok közé tartozik az évtizedek alatt felgyülemlett iszaptömeg eltávolítása a vízmederből.
A sikerhez természetesen nemcsak központi, kormányzati lépésekre van szükség. Már a stratégia kidolgozásában, illetve újragondolásában minél szélesebb és szorosabb együttműködésre van szükség a helyi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel és a környéken már működő vagy potenciális gazdasági szereplőkkel. Szigetszentmiklós és a Kis-Duna partjain elhelyezkedő több település képviselőjeként egyik legfontosabb lokális célkitűzésemnek ezt a programot tartom. Egy összehangolt akcióterv kidolgozása és megvalósítása óriási lehetőséget és előrelépést jelentene Szigetszentmiklós és a környékén található agglomerációs régió számára.
Mindemellett határozott meggyőződésem, hogy a Ráckevei–Soroksári Duna-ág fejlesztésével nemcsak a környéken élő lakosság, hanem minden magyar hosszú távú javát szolgáljuk. „Ez a mi munkánk; és nem is kevés” - ezzel a már idézett versből vett sorral köszönök meg minden eddigi lépést, és kérem a jövőben is mindannyiuk együttműködését. Köszönöm szépen.
